November 26-án, szombaton Magyarország Kassai Főkonzulátusa kezdeményezésére került sor dr. Éger Edit Éva emléktáblájának felavatására az Andrássy-palotán, melynek alkotója Szabó Ottó képzőművész.
November 26-án, szombaton Magyarország Kassai Főkonzulátusa kezdeményezésére került sor dr. Éger Edit Éva emléktáblájának felavatására az Andrássy-palotán, melynek alkotója Szabó Ottó képzőművész.
Dr. Éger Edit Éva. (Fotó: Balassa Zoltán – pillanatkép a Dr. Éger Edit Éva életéről szóló filmből)
Az épület a Fő utca egyik patinás épülete, melyet Czigler Győző, budapesti műegyetemi tanár tervezett. Földszintjén működött a híres-nevezetes Andrássy-kávéház, ahol Ady Endre is megfordult 1910 szeptemberében. Ezt az épületet Andrássy Dénes, a közismert mecénás emeltette 1899-ben, aki hitvese mellett pihen a krasznahorkai mauzóleumban.
Először Jaroslav Polaček, kassai főpolgármester tartotta meg beszédét. Utalt a nem messze tőlünk zajló háborúra.
„Az emberek életüket vesztik és a világ ismét hibázott, akárcsak 80 évvel ezelőtt, amikor a német vérengzés és kegyetlenkedés nem ismert határokat. Amikor a holokauszt elkövetői megfosztották az embereket a méltóságuktól, kínozták, rabszolgává tették és meggyilkolták őket.“
Az épületnek, amely előtt állunk, izgalmas történetének egyik fejezete a magyar és zsidó Elefánt-család tagjaié, „akik átlépték Auschwitz kapuját. Egy 16 éves fiatal kassai lány története, aki nővérével együtt túlélte a haláltábort. A múlt azonban nem tűnt el és nem léptünk túl rajta, itt él továbbra is. Él a táncoslány történetében, aki a Halál Angyala előtt táncolt a pokolban. Él az emlékekben, Éger doktornő rémálmaiban, aki túlélte a holokauszt szenvedéseit. Él a nőben, aki ma jelképesen, családjával együtt hazatér szülővárosába.“
Az Andrássy-palota. (Fotó: Balassa Zoltán)
Majd köszönetet mondott mindenkinek, aki ennek az emléktáblának létrejöttében részt vett. Szavait a következőképpen zárta:
„Ez az emléktábla ne csak azt juttassa a kassaiak és az erre járók eszébe, hogy a béke nem természetes adottság, hanem óvja is őket a gyűlöletben, fanatizmusban, rasszizmusban vagy az előítéletekben rejlő veszélyektől.“
Dr. Hetey Ágota, főkonzul-asszony lépett ezután a mikrofonhoz.
„A mai ünnepi pillanatot egy nagyon hosszú előkészítő munka előzte meg.” – kezdte beszédét. – „…ez az emléktábla is a jövőnek készült, egy olyan világhírű kassai tiszteletére, aki az átélt traumák ellenére mindig szeretettel emlékezik vissza gyermekkora helyszínére.”
Ő is köszönetet mondott mindenkinek, aki ennek a különleges, világszerte megbecsült személyiségnek az emléktáblája körül bábáskodott. Hiszen rá mindannyian büszkék lehetünk. A borzalmak vezették ahhoz, hogy olyan „bölcsesség birtokosává vált, amelyre mindannyiunknak nagy szüksége van, és amelyet 95 évesen is lelkesen oszt meg követőivel: életigenléssel a magunk épülésére kell használni a traumáinkat.“
A leleplezett emléktábla. (Fotó: Balassa Zoltán)
Amikor a táblaállítással kapcsolatosan tájékoztatta, nagyon lelkesen fogadta azt, „még a tábla szövegének megfogalmazásában is segítségünkre volt.” Majd életútját ismertette.
„Elefánt Edit Éva magyar zsidó családban született Kassán. 1944-ben családjával együtt Auschwitzba deportálták. Túlélte a koncentrációs táborok kínzásait, a háború után Csehszlovákiában élt, majd 1949-ben az Egyesült Államokba emigrált. Gyári munkásként kezdett dolgozni, majd pszichológus diplomát szerzett, és még ma, 95 évesen is praktizál, segítve az embereknek veszteségeik feldolgozását.
Valószínűleg Önök közül is többen olvasták a saját traumáit feldolgozó A döntés című könyvét, amely valódi „bestseller” lett, őt pedig világszerte elismert szerzővé tette. A könyvben többször említést tesz az Andrássy-palotáról, gyerekkora helyszínéről, amelyhez sok kedves emléke fűződik.”
Mindig magyarnak vallotta ugyan magát, bár a haza nem bánt vele mindig kegyesen, mégis a sérelmeken és traumákon felülemelkedett. A város és lakói büszkék lehetnek híres szülöttükre, mint ahogy ő is „büszkén vallja meg kassai származását”.
Szavait a következő gondolattal zárta:
„Ahogy írja könyvében »a szenvedés elkerülhetetlen és univerzális. A különbség abban áll, ahogyan a szenvedésre reagálunk.« Könyvei és előadásai abban segítik a követőit világszerte, hogy felfedezzék, miként szökhetnek meg saját elméjük koncentrációs táborából. Neki sikerült ez, Auschwitz poklát túlélve az újrakezdés és életigenlés példaképévé vált.”
Ezután a főpolgármester és a főkonzul leleplezték az emléktáblát.
A palota előtt, annak kapualjában, majd az egykori Mosoly mozgó, mai Úsmev mozi előcsarnokában Dana Hillierová Katarína Rampacková koreográfiáját táncolta el. Éger Éva Edit életében ugyanis a tánc iránti szenvedélye kifogyhatatlan életerőt nyújtott neki. A PST (Priestor súčasného tanca – Kortárs Tánctér) ezért performatív „táncsétát“ adott elő utunkon.
Dana Hillierová tánca. (Fotó: Balassa Zoltán)
Majd a moziban egy filmvetítésre került sor, melyben életéről és életfelfogásáról vallott. Többek között azt mondta, még Auschwitznál is rosszabb volt a tiltás. Mint zsidó vallásúnak, megtiltották a balettot, nem sportolhatott, nem mehetett az emberek közé… Horthyról mértéktartóan, józanul nyilatkozott.
A film után üzent szülővárosának is:
„Emlékszem a gyermekkoromra, boldog idők voltak. Az ott töltött évek életem legszebb időszakát jelentik. Az épület a város központi helyén állt, ha kinyitottam az egyik szoba ablakát, beláttam a Fő utca teljes hosszát a színházzal és a székesegyházzal együtt. Amikor a magyar nácipárt elfoglalta a házat [pontosabban: a Nyilaskeresztes Párt megnyitotta irodáját], el kellett költöznünk a Malom utcára, a katedrálishoz közel.“
Unokája meg közbevetette: „Ezek után mennyire költői, hogy most emléktáblát
helyeznek el a házon.“
„Tudok az emléktábla elhelyezéséről – folytatta a hölgy – és bárcsak ott lehetnék személyesen is, ki tudja, talán egy napon megvalósul. Jelenleg nem vagyok olyan állapotban, hogy utazzak. Az csodálatos, hogy meglátogatott Magyarország köztársasági elnöke, aki 45 éves, egy fiatal gyönyörű, virágzó nő. Jó látni, hogy a világ lassan körbeért és ott ahol korábban megpróbáltatások értek, most megtiszteltetés ér. A szívem és a lelkem nagyon magyar. Emlékszem, hogy Horthy kormányzónak táncoltam. Gyönyörű piros ruhában jártam a csárdást. Egyet jobbra, egyet balra… Addig fogok táncolni, amíg élek…“
Közben meg az embernek az jut eszébe, hogy egykor ennek az épületnek az elődjében töltötte gyermekkorát Andrássy Gyula magyar miniszterelnök. A népszerű rendező-színész házaspár, Faragó Ödön Biller Irén már ebben a házban lakott. Faragó Ödön (1876-1958) színházigazgató, rendező, 1905-10 között szerepelt Kassán, 1914-23 között volt a kassai színház igazgatója. Második felesége, Biller Irén (1897-1989) színész és operetténekes 1915-től 1922-ig működött társulatában városunkban. Ők is emléktáblát kapnak egyszer?
(Balassa Zoltán)
