Az álomszuszék egy közismert, ma inkább kedveskedő, de egyszerre rosszalló kifejezés elsőként a 18. században bukkant fel, a túl sokat alvó ember jellemzésére.
A népnyelv a negatív tulajdonságok kifejezésére olyan szókapcsolatokat hozott létre, melyeknek utótagja valamilyen tárolóeszközre utal. (Ezen logika mentén jöttek létre például a „méregzsák”, „szentfazék” vagy a „szemétláda” kifejezések is).
De mi is az a szuszék és mit tároltak benne eredetileg?
A kifejezés második tagja, a szuszék szlovák eredetű szó (susek), amit leggyakrabban a liszt- vagy gabonatároló láda (más néven hombár) értelemben használtak, bár a szuszék jelentései előfordulhattak más gabonatartóként elkerített zug vagy építmény értelmében is.
Nem pontosan ismert, hogy mióta használnak ácsolt láda formájú szuszékot, de a tárgytípus egész Európában elterjedt volt, eredetileg ruhás ládaként és koporsóként. A magyar parasztságnál már a 14. században megjelentek, elsősorban az értékes ruhák és textilneműek – a menyasszony hozományának – tartására szolgáló ládákként, melynek elnevezése a „szekrény” volt (a latin scrinium származékaként).
A nyelvhasználat követte a funkció menti szétválasztást: a vésett díszítésű, kisebb méretű, ruhatárolásra használt ácsolt ládát szekrénynek, míg a gabonatároló, nagyobb méretű, sokszor díszítetlen ládát szuszéknak nevezték. Szuszéknak nevezhették emellett azt az egykor ruhatárolásra használt díszes ácsolt ládát is, mely akár egyik generációról a másikra elvesztette státuszát, ezért gabona vagy más élelem tárolására kezdték használni. Ez a funkcióváltás a 19. századtól az asztalos készítésű tulipános ládák térnyerésével indult meg. A 20. század elején az ácsolt ládákban már nem feltétlenül tartottak következetesen gabonát, hanem más élelmiszert, vagy ruhaneműt is tarthattak.
Az általában ácsolt ládára használt szuszék kifejezés azonban nem terjedt el az egész magyar nyelvterületen; Észak- és Kelet-Magyarországon, Erdélyben volt ismeretesebb, Dunántúl nagy részén viszont nem ismerték.
A szuszék kifejezés később a műkereskedelemben terjedt el az ácsolt láda megnevezésére.
A budapesti Néprajzi Múzeum bútorgyűjteményében több szuszéknak nevezett, egykor gabonatárolásra, vagy ruha majd más holmik tárolására használt ácsolt láda is megtalálható.
A képen látható szuszékot Harmacon a 20. század elején használták, melyben az emlékezet szerint ruhaneműt tartottak. (Ácsolt láda (szuszék), Bútorgyűjtemény / Gyűjtő és gyűjtés ideje: Csilléry Klára, 1969 / Használat: Harmac (ma Szlovákia), 20. század eleje / NM 69.146.3)
Számos olyan kifejezést, szókapcsolatot használunk, amelyek eredetét már nem feltétlenül ismerjük, de egykor a mindennapokban használatos, közismert tárgyak nevéhez kötődtek. A sorozatban olyan ma is használt hétköznapi kifejezéseket bontunk ki, amelyek a múzeum gyűjteményében is megtalálhatóak „tárgyiasult” formában.
(Tihanyi Anna, Néprajzi Múzeum/Felvidék.ma)