A szlovák diplomácia vezetője, Rastislav Káčer revíziós rémálmokat kerget és – az általa a magyargyűlölettől eltorzult agyával megálmodott – magyarországi területi igények érvényesítésétől retteg élő adásban, amitől felrobban a teljes felvidéki magyar közélet, a budapesti szlovák nagykövetet berendelik a magyar külügyminisztériumba. A történelmi megmérettetésre készülő Szövetség párt azonban mintha lemaradt volna egy megállóval, s csak jóval az események után reagáltak közleményükben az eseményekre. Erről is kérdeztük Forró Krisztiánt, a párt elnökét, aki szerint – ellentétben a Matovič-Gyimesi duó által előadottakkal szemben – nem bocsánatkérésre van szükség, hanem Káčer külügyminiszter eltávolítására hivatalából, amire nem méltó.
Elnök úr, finoman szólva is erősek a kételyek az emberekben a Szövetség hallgatása kapcsán. Elvégre az elmúlt évek talán legnagyobb diplomáciai botrányáról van szó, hiszen a szlovák külügy első embere vádolta meg szomszédját és egyben NATO-beli szövetségesét is nagyon súlyos vádakkal. Miért nem reagált erre a Szövetség, mint párt, egységesen és határozottan?
Én szerdán este szereztem tudomást erről a megdöbbentő kijelentésről. Amint megtudtam, rögtön reagáltam a közösségi média felületén. Sokkoló, amit a külügyminiszter nyilatkozott.
Azonban a Szövetség nevében kiküldött nyilatkozatban is kijelentettem, hogy elítélem Káčer szavait és ezúton felszólítok minden demokratikus pártot, hogy határolódjon el ezektől a szavaktól. Hiszen minden demokratikus pártnak az lenne az érdeke, hogy a két nemzet közötti együttélés a lehető leginkább konfliktusmentes legyen. Az, amit Káčer csinált, nem ezt szolgálja, nem ezeket az érdekeket követi. Ő, mint külügyminiszter tudja jól, hogy minden egyes szavának súlya van.
Ez nem egy véletlen elszólás volt, hanem egy szándékos hangulatkeltés, ami a mečiari sötét időket jellemzi. Ebben a helyzetben igenis a köztársasági elnök asszonynak és a megbízott kormányfőnek, miniszterelnöknek kellene megtalálnia a módját arra, hogy ezt az embert visszahívják, ha nem akarják, hogy a két ország közti eszkaláció folytatódjon.
Sőt nemcsak a két ország közti eszkaláció, hanem az itt élő nemzetek, tehát a szlovákok és a magyarok közötti együttélésé A minap az OĽaNO elnöke, Igor Matovič húzta elő a magyarkártyát, amikor azzal riogatott, hogy az egykörzeti választási rendszert meg kell tartani, mert ha nem, akkor oda fajulnak a dolgok, mint Magyarországon. Ezzel arra utalt, hogy nem demokratikusan megválasztott kormány van, amiről tudjuk, hogy nem igaz, ki lesz a következő, aki előhúzza a magyarkártyát?
A felháborodásra reagálva a Facebook-oldalán azt posztolta Káčer, hogy ez nem a nemzetek közötti konfliktust gerjeszti, hanem egy politikai állásfoglalás a részéről. Azt nyilatkozta, hogy akik Mečiart bírálták, azok nem Szlovákiát bírálták, Mečiar nem Szlovákia volt és Orbán Viktor nem Magyarország.
Én is őt bírálom és nem a nemzetét. Káčer külügyminiszter urat személyesen, azért, amit mondott. Ő gerjeszti a hangulatot és feleslegesen belerondít a két ország közti kapcsolatokba, amit ápolni kellene. Veszélyes ránk, magyarokra nézve, akik itt élünk Szlovákiában, hogy emiatt a kijelentés miatt ránk is másképp nézhetnek az emberek. Sokáig tartott, amíg a Mečiar alatti és utáni időszakot sikerült megváltoztatni.
Nem lehet nem párhuzamot vonni Slota és tankjai között – és akkor is konkrétan vele volt a probléma, mint ahogy most is ama bizonyos nyilatkozat tevőjével.
De hogy lehet, hogy egy parlamenti részvételre készülő egységes magyar párt nem szerzett tudomást az esetről, miközben már tele volt vele a sajtó? Nem tudtak róla? Nem akartak állást foglalni, netán tartottak a következményektől? Pontosan miről van itt szó? Hogy lehet az, hogy a napi aktuálpolitikai eseményekre a párt nem tud kellően gyorsan (azaz: azonnal) és főleg: egységesen reagálni?
Egységesen azért nem tudunk, mert a pártunk többféle ideológia mentén működik.
Ezt a pártot nem az ideológia köti össze. Ez tény. Ezt a pártot egy közösségnek a céljai kötik össze, hogy megmaradjon és gyarapodjon.
Ez az összekötő kovásza a pártnak. Párton belül vannak különböző ideológiai nézetek, melyek nem egyeznek. Nagyon nehéz egy olyan üzenetet kiadni, megosztani, amiben mindenki kényelmesen érzi magát.
Viszont a nyilvánosság előtt zajló véleménykülönbségek nem oszthatják meg a közösségünket. Az összekötő kapocs az kell, hogy legyen, hogy a közösségünk minél jobban érvényesüljön. A kérdésekre nem azonosak a válaszok az egyes tagok részéről, de az nem azt jelenti, hogy ennek a pártnak nincs létjogosultsága, hanem azt, hogy a közösségünk megmaradásáért dolgozik. Meggyőződésem, hogy a Szövetség az egyetlen megoldás. Ezért el kell tudnunk fogadni, hogy van más vélemény. Ha valaki azt mondja, hogy Káčerrel akar barátkozni, akkor azt mondom, menjen hozzá. De azt tudatosítani kell, hogy ebben az esetben a mi közösségünk nem kér belőle, sem a barátaiból.
Milyen belső megállapodás szerint működnek? A párt kommunikációjának, amivel a nyilvánosság felé megjelennek, gyorsnak, egységesnek, hatékonynak kellene lennie – amivel jelenleg aligha vádolható. Ön szerint mi az akadálya annak, hogy mindez olajozottan működjön?
Ez nem is fog olajozottan működni, sajnos a polarizáció létezik. A többségi nemzet pártjai felállhatnak egy ideológia mentén és ezzel hoznak jobb esetben 15-20 százalékot. Mi 8,5 százaléknyi közösség vagyunk és ha belemegyünk ebbe a polarizációba és ezek mentén fogunk állást foglalni, hogy csak egy vélemény az igaz és a helyes, akkor megosztjuk magunkat és ismét 5 százalék alatt maradunk.
El kell dönteni, hogy szükség van-e arra, hogy a közösségünknek, a magyaroknak legyen csoportos képviseletük a parlamentben vagy nem. Én azt mondom, hogy kell.
Ezért el kell fogadnunk a véleménykülönbözőségeket, nem lehet, hogy emiatt szétrobbantsuk a pártot.
A közösségi média felületein Rigó Konrád véleménye megütközést keltett. Lássuk be, hogy a párt érzékeny egységére a kommentelők nincsennek tekintettel. Hogy gondolja, a Káčer által kirobbantott botrány megkérdőjelezi a párt életképességét azzal, hogy személyes támadásokat gerjeszt?
A párt létjogosultságát nem veszélyeztethetik a belső konfliktusok. A platformok értékrendbeli különbségének pedig a következménye az lesz, hogy az emberek a választás során kifejezik a véleményüket, azzal, hogy bekarikázzák, vagy nem karikázzák be az adott képviselőjelöltet. Ezáltal kifejtik a véleményüket, hogy van-e igény az illető személyre a parlamentben.
A választó megmutatja, hogy kivel tud azonosulni, és őt fogja bekarikázni.
Ne gondoljuk azt, hogy amennyiben valaki nem ért velünk egyet, az azt jelenti, hogy a párt nem tudja őt képviselni, véleményem szerint tudja. Akik bekerülnek a törvényhozásba, azok olyan személyek lesznek, akiknek a választók bizalmat szavaznak.
Ezzel azt mondja, hogy a listára felkerülhet többféle véleményt, ideológiát képviselő személy, mert a közösségnek az az érdeke, hogy legyen magyar párt. És ezen belül, akinek meggyőződése, az értékrendje szimpatikusabb a választónak, azt fogja majd karikázni?
Mivel a szövetséget úgy raktuk össze, hogy három pártból alkottunk egy szövetséget, a mostani felállás ez.
A személyes ellentéteket hogyan fogják tudni legyőzni annak érdekében, hogy egységes maradjon ez a lista?
Itt nincsenek személyes ellentétek, itt nézetbeli ellentétek vannak. Valaki állít valamit, amiről meg van győződve, hogy az az igaz. Több különböző nézet van. Azonban nem szabad hagynunk, hogy ezek mellett megosztódjunk, elhatárolódjunk egymástól. Az a lényeg, hogy hosszú távon tudjuk egymást segíteni. Egy ház leégése esetében a falu népe összeáll és segít annak az embernek, aki bajba került. Lehet, hogy nem kedvelik azt az embert, mert a viselkedésével nem értenek egyet, de mivel bajban van, nem azt nézik, hanem azt, hogy legyen hol laknia.
Nem szabad hagyni, hogy a nézetbeli dolgok osszanak meg bennünket, azt kell nézni, hogy csak egy magyar pártnak van létjogosultsága arra, a matematikai esélyek miatt, hogy magyar képviseletet hozzon a szlovák parlamentbe.
Tudom, elcsépelten hangzik, de a közös cél az, hogy Szlovákiában, a szülőföldünkön meg tudjunk maradni. Gyerekeink itt akarjanak élni, mert tudják, hogy szülőföldjükön érvényesülni tudnak. Ehhez az kell, hogy a szlovák pártokkal is tudjunk együttműködni.
Vannak értékrendbeli különbségek, amelyek a nyilvánosság előtt zajlanak.Ezek a belső, de a nyilvánosság előtt zajló értékrendbeli különbségek ön szerint milyen hatással vannak a választóra?
Ha valaki elmondja a véleményét, ahhoz joga van. Gond akkor van, ha valaki azt mondja a másikra, akivel nem egyezik véleménye, hogy ő hülye. Ez nem jó. Mert lehet nekem véleményem, el is mondhatom, de el kell tudnom fogadni azt, hogy a másiknak lehet más véleménye. Ez nem azt jelenti, hogy a másiknak igaza van, sőt azt sem, hogy egyetértek vele, de hogy lehet saját véleménye, ezt el kell tudni fogadni, főleg a mi pártunkban.
El kell tudnunk fogadni, mivel nem vagyunk olyan sokan, hogy csak egy értékrenddel, egy ideológia mentén érvényesülni tudjunk.
Ebben a botrányban hogyan látja Gyimesi György szerepét?
Azt, hogy kiállt a sajtótájékoztatón, pozitívan fogadtam. Minden hangra szükség van, amelyik felhívja a figyelmet, ha közösségünk veszélyben van. Szomorúnak tartom viszont, hogy
akit kritizált, az éppen annak az OĽaNO pártnak a jelöltje, amelynek ő is a parlamenti képviselője.
Akivel tartotta a sajtótájékoztatót, az pedig az elnöke, aki néhány nappal ezelőtt ugyanúgy kihúzta a magyarellenes kártyát, amikor az egységes választási rendszer mellett érvelt, holott a múltban már azt mondta, hogy ez a választási rendszer nem jó. Most pedig azt, hogy ezt meg kell tartani, mert különben oda jutunk, mint Magyarország, ami egy utalás arra, hogy ott nem demokratikus a rendszer.
Hol a helye tehát Gyimesinek Györgynek meglátása szerint a felvidéki (magyar) politikai életben?
Ezt neki kell eldöntenie. Ő egy olyan párt színeiben dolgozik, amely nem a magyarság érdekeit szolgálja. Az MKP-platform részéről már jött olyan kijelentés, hogy el tudja képzelni, hogy helyet kap a listán, viszont az ő részéről nyilvánosan nem érkezett olyan jelzés, hogy ezt el tudná képzelni. Nagy kérdés számomra, hogy a magyar nemzeti identitását erősen valló ember létére hogyan tudja jól érezni magát annak a pártnak a képviseletében, amely nem a Dél-Szlovákiában élő magyarság érdekeiért dolgozik?
Gyimesi a megnyilvánulásaival pontosan az erős nemzeti gondolkodású polgárokat szólítja meg. Ha a nemzeti kérdések tematizálását átengedik Gyimesinek, azért, hogy a másik két platform tagjait ne sértsék meg, akkor borítékolható, hogy az OĽaNO, azaz Matovic és Gyimesi besöprik szeptember 30-án a magyar szavazatokat.
Ha ő komolyan gondolja a magyarok képviseletét, akkor egy olyan pártban kellene politizálnia, ami a magyarokat képviseli, de jelenleg ő nem olyan pártban van.
A médiatörvénnyel kapcsolatban hibát vétett, megszavazta, ami káros a kisebbségi közösségek számára, ez hiba volt. Nem tudja rendbe hozni a mai napig. Értékelem, hogy a parlamentben felhozza azokat a kérdéseket, melyek a közösségünk számára fontosak. Sok ilyen képviselőre lenne szükség. Így azonban meggyőződésem, hogy egy fecske nem csinál nyarat, és Gyimesi kimondott szavai pusztán ígéretek maradnak, eredmény nélkül. Erre több példa is van ebben a választási ciklusban. Ha a képviselő úr valóban a magyarok érdekeit szeretné képviselni, akkor be kellene látnia, hogy az csak csapatban lehetséges. Erre azonban csak akkor van esély, ha a magyaroknak a parlamentben, Szövetségben lesz csoportos érdekképviselete.
(Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)
