Az alacsony jövedelmű háztartások elektromos áramra, gázra és egyéb fűtőanyagokra átlagosan a költségvetésük 15 százalékát, a nyugdíjas háztartások pedig több mint 14 százalékát költik. Ezeknél a szociális rétegeknél az energiaszámlákra fordított összeg aránya a legnagyobb az Európai Unió tagországai közül, derül ki az Eurostat által közzétett statisztikai adatokból.
A szlovákiai háztartások az energiaköltségek jelentős növekedését érzékelik, melyek ára egy év alatt 14 százalékkal nőtt, két év leforgása alatt pedig 30 százalékkal emelkedett meg. A legsérülékenyebb háztartások vásárlóerejét még jelentősebben terhelik az élelmiszerárak, melyek a két évvel ezelőtti helyzethez képest 39 százalékkal drágultak, s a legnagyobb mértékben, több mint 20 százalékban a nyugdíjasok költségvetését terhelik.
Szlovákiában az évközi infláció túllépte a 15 százalékot, míg a járvány kezdetén még csak 2 százalékos volt.
2021 második félévétől jelentősen emelkedni kezdtek a fogyasztói árak, majd az Ukrajna elleni orosz agressziót követően felgyorsult a drágulás. Az inflációt főleg az élelmiszerek és az energia ára növelte, melyet a cégek beépítettek a fogyasztói árakba. A leginkább az élelmiszerek és a vendéglátóipari szolgáltatások, a szilárd tüzelőanyagok és az üzemanyagok, a ház- és lakáskarbantartási kellékek, a fodrászati és egyéb szolgáltatások drágultak.
A drágulást nem minden szociális réteg érzékeli egyformán. A fogyasztói árak több mint 15 százalékkal nőttek meg az átlagos fiktív háztartások számára, melyek például a éttermekben és szállodákban költségvetésüknek két-háromszor nagyobb részét költik el, mint a nyugdíjasok vagy a munkanélküliek. A sebezhetőbb lakossági rétegek többet fordítanak az elengedhetetlen kiadásokra, így az élelemre és az energiára. Ezeket az elengedhetetlen kiadásokat ráadásul nem lehet olyan mértékben korlátozni, mint a vendéglői vagy fodrászati költségeket.
A villany, a gáz, a fa, a szén és egyéb tüzelőanyagok ára az alacsony jövedelmű háztartások bevételének 15 százalékát viszi el.
Ezeknek a tételeknek a költségvetésre gyakorolt hatása a jövedelem növekedésének arányában csökken. A magasabb bevétellel rendelkező háztartások fogyasztói költségeik kevesebb mint 9 százalékát fordítják energiára, főként azoknak az alkalmazottaknak a háztartásai, akik nem manuális munkát végeznek.
A fizikai munkát végzők jövedelmük valamivel nagyobb részét fordítják energiaköltségekre, de természetszerűleg kisebb arányban, mint a munkanélküliek és a nyugdíjasok. Különbségek vannak a vidéki és a városi háztartások között is. Az energiaszámlák a legkisebb mértékben a fővárosiak költségvetését terhelik meg, ahol a legnagyobbak az átlagfizetések.
Annak ellenére hogy az Eurostat legfrissebb adatai 2020-ra vonatkoznak, így nem feltétlenül tükrözik a jelenlegi helyzetet, nemcsak a lakossági rétegek közötti eltérésekre, hanem az országok közötti különbségekre is rámutatnak.
A szlovákiai alacsony jövedelmű háztartásokat terhelik a leginkább az energiaköltségek az EU 19 tagországa közül, az itteni helyzet csak a bulgáriaihoz hasonlítható. A legalacsonyabb jövedelmi övezetbe tartozó magyarországi háztartások bevételük 8 százalékát, a lengyelországiak 11 százalékát költik lakhatási energiakiadásokra.
Az összehasonlításban nem szerepelnek a lakhatási költségeket eltérő módon mérő országok, köztük Csehország.
De különbség mutatkozik a nyugdíjas háztartások között is uniós összevetésben. Míg a szlovákiai nyugdíjasoknak bevételeik több mint 14 százalékát kell energiára fordítaniuk, a lengyel, bolgár és balti államokbeli nyugdíjasok esetében ez az arány 11 százalékos, a német és osztrák nyugdíjasok pedig költségvetésük 5 százalékát fordítják erre a célra.
Szlovákiában a hatósági árszabályozás egyelőre lefékezte a lakhatási energiaköltségekre fordítandó összeg növekedését. Az elektromos áram, a gáz, a fa, a szén és a többi tüzelőanyag ára átlagosan 14 százalékkal emelkedett. Magyarországon, Ausztriában és Csehországban viszont több mint 50 százalékkal, s néhány európai országban két év alatt megkétszereződtek az energiaárak. Írországban és a balti államokban ma kétszer, Olaszországban két és félszer többet fizetnek, mint két éve.
Az energiaáraknál is nagyobb mértékben gyengítik az alacsony jövedelmű háztartások vásárlóerejét az élelmiszerárak, melyek egy év alatt átlagosan 29 százalékkal, két év alatt pedig 39 százalékkal drágultak.
Ennél jelentősebben csak Magyarországon és a balti államokban drágultak az élelmiszerek. Mindennek nagyon komoly hatása van a nyugdíjasokra, az alacsony jövedelműekre és a többgyermekes családokra, melyek jövedelmének több mint ötödét emészti fel. Míg a háztartási energiaköltségek terén segített az árszabályozás, a magas energiaárak átvetítése az élelmiszerek árába és egyéb szolgáltatásokba lényeges drágulást eredményezett.
(NZS/Felvidék.ma/SITA)
