Mi történt, és mi lehetett volna, ha…? Történelmietlen kérdés, de mindenkiben felmerült, akinek a harmincadik évforduló kapcsán eszébe jutott a komáromi nagygyűlés. De hogyan is lehetne torzóból teljest építeni?
Ezt járja körbe lapunk főszerkesztője, Molnár Judit a vezércikkben. „A harmincéves évforduló egyik hozadéka, hogy sok minden kimondatott arról, ´94 januárjában karnyújtásnyira voltunk attól, hogy önrendelkezésünket saját kezünkbe vegyük, a bátorságpróbát azonban elbuktuk. A megemlékező konferencia szervezői azt ígérték, nem nosztalgiázás céljával hívták életre a találkozót, de nem is a szembesülés és szembesítés ódiumával, hanem a továbblépés, az építkezés szándékával. Rajtuk múlik, hogy a most meghirdetett Szlovákiai Magyar Önkormányzati Társulás kezdeményezése mivé válik.”
Miss Marple túljár mindenki eszén, és azért kapja el hamar a gyilkosokat, mert a pénz útját követi. Tudja, hogy minden mocsokság mögött a kapzsiság, vagyis a pénz áll. Haják Szabó Mária Figyelemelterelés mesterfokon című jegyzetében a nagypolitika és a pénz egymást erősítő és mozgató kapcsolatrendszerén keresztül értékeli napjaink eseményeit.
Adnak is és el is vesznek. Év elején mindig jobban ki kell nyitni a pénztárcát, ráadásul emelkednek az illetékek, egyes adók, de emelkedik a minimálbér, a nyugdíjakhoz is tesz valamit a kormány. Sorba vette Rajkovics Péter a pénztárcánkat érintő idei változásokat.
Ha közvetlenül nem is az egész szlovákiai magyar közösséget, de annak jelentős részét mindenképpen érinti az a kezdeményezés, amelynek eredményeképpen mostani formájában megszűnne a Nemzeti Kisebbségek Kultúráját Támogató Alap, ismertebb nevén a Kult Minor. Az elképzelést a kulturális minisztérium jelentette be még tavaly év végén. A téma iránt a kormány kisebbségi biztosa, sőt budapesti útja előtt a kormányfő is érdeklődést mutatott, ráadásul megérkezett a parlamentbe az idevágó kormánypárti törvényjavaslat. Somogyi Szilárd: Egymásnak ellentmondó kezdeményezések.
A napokban a Szlovákiai Magyar Írók Társasága gondozásában megjelent Nagy Erika Elmeséled? című interjúkötetének az ikerdarabja, Az élet nehéz, furcsa játék, amely 19 plusz 1 beszélgetést tartalmaz. Juhász Dósa János írt a könyvről Az interjú nehéz, furcsa játék címmel.
2022 márciusában, a felújított budapesti Postapalota épületében nyílt meg a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont. A pénz útja című ingyenes, bár előzetes regisztrációhoz kötött kiállítás európai viszonylatban is egyedülállónak tekinthető, írja Zsebik Ildikó.
Egy magyar katona a francia lovasság élén: Bercsényi László. Róla olvashatunk a Leporolt históriákban, Lacza Tihamér tollából. Múltunk rovatunkban elolvashatják Babucs Zoltán hadtörténész írását Doni hőseink címmel.
Fábián Gergely arról ír, hogy Kassa ideiglenes költségvetéssel kezdte az idei évet. A már bevezetett takarékossági intézkedések mellett még több mint 10 millió euró hiányzik ahhoz, hogy kiegyensúlyozott költségvetést állíthassanak össze az idei évre. Jaroslav Polaček főpolgármester takarékoskodásra szólította fel a városrészek vezetőit.
Mindszenty és a szlovenszkói magyarok címmel jelent meg egy könyv Somorjai Ádám történész tollából, amit a napokban mutatott be a szerző Pozsonyban. Mindszenty József a huszadik századi magyar történelem kiemelkedő egyénisége volt, aki mindig kitartott az elvei és a hite, meggyőződése mellett. Példaértékű a második világháború után a felvidéki magyarságért való kiállása is, erről tanúskodnak a leveleit feldolgozó könyv, írja Dunajszky Éva.
A Petőfi 200 ünnepségsorozatának záróakkordjaként az év elején a Pro Megere Polgári Társulás kezdeményezésére a nagymegyeri Hősök terén ünnepélyesen felavatták Petőfi Sándor mellszobrát. Az ünnepségről tudósít Lacza Gergely „Használni s nem ragyogni akarok” címmel.
A füleki származású, jelenleg Budapesten élő Varga Bence tavaly elnyerte a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet Fórum Kutatói Díját. A fiatal kutató az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán végzett, geográfus szakon. Jelenleg az ELTE Földtudományi Doktori Iskola Földrajz–Meteorológia Programjának doktoranduszaként tevékenykedik. Agócs Szvorák Emese: A magyar–szlovák határsáv helyzete Varga Bence szemével.
Az energiaválság kérdésénél maradva Kaszmán Zoltán a zselízi gázársokkról és következményeiről ír. Az összesen hat, földgázzal fűtött ingatlannal rendelkező Zselíz városának 2024. január 1-jétől a fűtési költségek többszörös emelkedésével kellett szembenéznie.
Nyugdíjasként újra anyaszerepbe került egy nagymama, akire az unokái felnevelése vár, mivel a gyerekek szülei, vagyis a fia és a menye nem foglalkoznak velük. Bokor Klára látogatott el az egyébként jókedvű gyerekekhez.
„Nem tudtunk mindent megfilmesíteni, ám vannak dolgok, melyeket nem is lehet visszaadni a Vízsodorta históriák filmkockáin. Munkánk során számos töredék maradt fenn, amelyek írott formában sokkal inkább összeállnak, megelevenednek. Az 1100 lakosú Duna-parti település lakói is sokat meséltek nekünk. Mi pedig leírtuk őket, hogy egyetlen történet se menjen veszendőbe.” A filmekből kimaradt történeteket Zalka Lóránt jegyezte le.
Gombás aprópecsenye és Rákóczi-túrós pohárkrém az Íz-lelő rovat két új receptje Vass Laurától, majd elolvashatják a Mazda 6 Skyactiv-G 20th Anniversary, a jubileumi csúcsmodell tesztjének eredményeit Vas Gyulától.
Rajkovics György a férfi pólósok viadalairól ír a Szurkoló rovatban, illetve Rajkovics Péter arról értekezik, hogy a dunaszerdahelyi sárga-kékek is készülnek, annál is inkább, mert az ősz nem azt hozta, amiben a klub és a szurkolók közösen reménykedtek.
