Szerény református ajándékcsomag Ferenc pápának

Tudományos, személyes, rokoni, mediális Szentlélek-inspirációk

Ezüstöm és aranyam nincsen, de amim van, azt adom neked: a Názáreti Jézus Krisztus nevében… (ApCsel 3,6). Alábbi vallomásomnak ez a legmélyebb indítéka. S még néhány. Ha nem ismerném beszédeiből, könyveiből a katolikus egyházfő szelíd humorát és derűjét, bizonyára nem írtam volna meg ezt a spirituális publicisztikámat. De tudom, hogy a hit és a tudomány állandó lakótársa vatikáni szerény szállásán. Mivel bibliai puritánság és egyszerűség hatja át személyiségét, éppen a puritánságban leltem meg a kapcsolópontot, ami tettekre ösztönzött. A Ferenc pápának szóló református ajándékcsomag születéséről, útra bocsátásáról szól az alábbi tudósítás, szívem és lelkem stúdiójából.

Honnan, s miért reformátusként, lelkipásztorként ez a talán többeknek szokatlan érdeklődés Vatikán, a pápák, a római katolikus teológia, egyház és lelkiségi irányzatok iránt? Röviden: Istentől. Bővebben: a mindeneket bölcsen irányító kegyelem úgy vezetett, hogy az 1970-80-as években a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsán dolgoztam, s az akkor még a református zsinaton működő Felekezettudományi Intézetben feladatom volt a római katolikus egyházon belüli folyamatok, a II. vatikáni zsinat által meghirdetett aggiornamento, megújulás egyes mozzanatainak figyelemmel kísérése, elemzése, itthoni ismertetése különféle folyóiratokban, így a Teológiai Szemlében és a Confessioban. Jó néhány tanulmányom született akkoriban, s bár további utam során elkerültem az ökumenikus munkaterületről és a Felekezettudományi Intézet is később sajnálatosan megszűnt, de a nagyobb testvér iránti érdeklődésem nem csökkent. Így hát az egyéni érdeklődésen túl, a rendszerváltás után az is még intenzívebbé tette nyitottságomat, hogy kerestem a nem hivatali-ökumenikus, hanem a gyülekezetek, a hívők közötti személyes ökumené jeleit és megélésének lehetőségeit.

Mindehhez hozzájött még az, hogy amikor a ’90-es évek elején szellemi és teológiai, szociáletikai elkötelezettségből betájoltam a helyemet a változó világban, meghívást kaptam a KDNP Protestáns Szellemi Műhelyébe. Ennek elméleti tanácsadója és külügyi kapcsolattartója lettem 30 éven át. Ilyen irányú közszolgálatom elején sok értékes találkozásom volt. Például Békés Gellért bencés szerzetessel, az Újszövetség egyik fordítójával, aki családomat, otthonomat is többször megtisztelte látogatásával. Nem tagadhatom, hogy az is élénkítette odafigyelésemet, hogy anyai ágon svájci nagybátyám, a jezusita Dr. Robert Hotz, az Orientierung c. világnézeti lap egyik felelős vezetője is felkeresett olykor. Amikor a szláv nyelvek tanáraként éppen a karitász képviseletében orvosi műszereket, gyógyszereket vitt Ukrajnába, közel 20-25 évvel ezelőtt. Tehát tudományos, személyes és rokoni ösztönzéseket is kaptam Istentől a nyitottságra. Mindez, s még számos élményem ott motoszkált a lelkemben, hogy „Most mutasd meg!”-felhívásként a református ajándékcsomag elkészítésére késztessen. Kedves indítékom az is, hogy a Felvidék.ma online újságban Pósa Homoly Erzsó színes, helyszíni tudósításait olvasom. Most éppen a Béres család tokaji aszú illatával övezett adományáról Ferenc pápának, amit a helyszínen nyújtottak át. Úgy terveztem, hogy szerény csomagocskámat a zarándokok között nyújtom át az egyházfőnek, de ebben nem várt megbetegedésem megakadályozott. Ám a szellemi-lelki együtt zarándoklásban és ajándékozásban nem.

Mi van a csomagban? Remélem, a címzettek megkapják…

Hetekkel a magyar nemzeti zarándoklat április 23-25. közötti létrejötte előtt azt a belső biztatást kaptam, hogy készítsem el a zarándokok köszöntésére azt az e-könyvet, amiben főként a Felvidék.ma oldalon, valamint a kolozsvári agnusradio.ro felületen az elmúlt 15 évben megjelent legfontosabb, katolicizmussal kapcsolatos írásokat gyűjtöm össze. Meg is tettem. 170 oldalra sikerült a legfontosabb spirituális írásokat, fotókat egybegyűjteni. Címe: Titkos, szent kéz őrködik fölötted, örök város – A testvéri köszöntés könyve (IDE kattintva olvasható). A több, mint 30 írás közül külön blokkban emlékezem meg XVI. Benedek pápáról, részletezve: miért tisztelem őt teológusként, tudósként, én, a református író és lelkész. A e-könyvet magyar, angol, olasz cikkjegyzékkel, kétnyelvű bevezető sorokkal láttam el. Természetesen a hazai katolikus egyházi vezetőknek, sajtónak éppúgy megküldtem, mint a vatikáni magyar rádiónak, a pápa titkárságának és a vatikáni államtitkárságnak. És a Facebookon is közzétettem. Vértesaljai László SJ vezető szerkesztő testvéremnek is a vatikáni magyar adásban, akivel még a Magyar Rádió református adásainak szerkesztőjeként, évtizedekkel ezelőtt ismerkedtem meg. Csak remélni merem, hogy a zarándokok és a külön címzettek ezt az „amim van, azt adom”-jellegű szellemi-teológiai-publicisztikai küldeményt megkapják.

A csomagba mellékeltem még valamit. Megkértem fiatal ismerősömet, aki a zarándoklaton részt vett, hogy a Vatikáni Múzeum földszintjén lévő vatikáni postahivatalban adja fel két csomagküldeményemet. Bennük két korábbi könyvemmel, amelyeket személyesen Ferenc pápának dedikáltam, angolul és olaszul. Mindkettőt a Barankovics István Alapítvány adta ki. Az egyik a keresztyénüldözés történetét dolgozza fel Jézustól napjainkig Kereszttűzben címmel. A másikban is vannak római, vatikáni élményemlékek. Címe: Léterő-Erőnlét. Fiatal barátom ezeket hűségesen magával vitte és feladta a megadott szentszéki postahivatalban. Csak remélni tudom, hogy Isten malmai és a Kúria illetékes hivatalaiban figyelmesen dolgozók keze tovább mozdítja ezeket céljuk felé.

Ami a csomagból kimaradt

Az élő imádság, ami felől viszont írásban mindig biztosítottam a címzetteket: a zarándokokat, s minden rendű-rangú olvasót. Mivel szent meggyőződésem, hogy egyedül az imádság képesít arra, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz, a sok évszázados vagy éppen most születő előítéletek személyes, szívünkben történő felszámolásával. Folyamatosan imádkozunk feleségemmel, Klaudia lelkésznővel az őszinte testvéri kapcsolatokért, a hívő, személyes szintű ökumenéért. Miközben Rómában és Vatikánban intenzíven folyt a zarándoklat, az ünnepi és felejthetetlen találkozó Ferenc pápával, mi otthoni csendességünkben olvastuk a pápa legújabb könyvét, amit Rómából Dóri lányunk hozott ajándékba. A nyomdából frissen kikerült önéletrajzi könyvnek a címe: LIFE. La mia storia nella Storia – ÉLET – Történetem a történelemben. Ez az ajándék tehát elért hozzánk. Legjobban az a rész tetszik benne, amiben az egyház jövőjéről elődjével, Ratzinger-XVI. Benedek pápával mintegy belső dialógusban elmélkedik Ferenc pápa. A tényleges egyházi reformokról. Szemben a gattopardismoval, a felületes látszatkozmetikázással. Így fogalmaz: „Nem adom fel az álmomat: egyházunk majd szelíd, alázatos, szolgáló egyházzá formálódik. Isten tulajdonságait hordozza magán, ezért kedves, emberközeli és irgalmas egyház lesz”. Református hitemnek kedves mondatok. A pápa meg nem címzett lelki ajándékcsomagja elért hozzám és örömet szerzett. Azért imádkozom, hogy a szerény református ajándékcsomag eljuthasson őhozzá.

(Dr. Békefy Lajos)