Az elmúlt századokban minden község, település katolikus híveinek a mindennapi vallásgyakorlásához tartozott az ima, s ezen belül is a hálaadás az Istentől kapott adományokért. A templomi és napi imán kívül a mindennapi munkájuk otthon és a határban reggel imával, este hálaadással fejeződött be.
Így születtek meg a kültéri- és beltéri keresztek, imaképek azokon a területeken, ahová dolgozni jártak; de a temetőben, falu elején, templom közelében, s természetesen a falu-, illetve a templomok védőszentjeinek emlékkövei, emlékművei is. Ezekhez bajban, betegségben, háború idején, a legszentebb ünnepeken, magányosan, családdal, vagy körmenetben vonultak ki. Hittek az ima erejében, és segítséget kaptak.
A szakrális emlékjeleket a maguk költségén emelték, fizikai munkával és pénzbeli adományokból. Az idő és a háború megtépázta ezeket, de több száz kültéri kereszt és szobor még ma is áll.
Nána község kül- és belterületén szintén romosakká váltak ezek az építmények. Harminc évig a falu nem volt önálló, de a hívő embereket is megritkította kommunista rendszer. Az 1990-től Párkánytól különvált település önálló önkormányzata sok nehézséggel szembesült. Nem került sor ezeknek a szakrális jeleknek a javítására; s amennyiben mégis, azok a szakszerűtlen beavatkozások csak tönkretették és teszik ma is.
Ezért döntött úgy a Csemadok vezetősége, hogy ezeket a szakrális értékeket gondozásba veszi, adománygyűjtés által felújíttatja, hogy megmaradjanak a következő nemzedékeknek is. A magánszemélyek és vállalkozók egy része pozitívan reagált a felhívásra.
Janszó Orsolya operaénekes, zenepedagógus, nánai lakos neve egyre ismertebbé válik koncertjei, fellépései által, nemcsak idehaza, de gyakran olaszországi szereplései nyomán is. Az énekesnő jótékonysági szándékkal ajánlotta fel szereplését a temetői kereszt javításához, mely már folyamatban van.
Ennek apropóján a jótékonysági esten szerepeltek az énekesnő és társai, Barbarics Csanád és Banyák Róbert zenészeken kívül Khéli Emma és Danič Dávid helyi versmondó diákok, továbbá Gúgyela Tamás esztergomi szobrász-restaurátor, aki videófelvételen mutatta be a helyreállítási munka műhelytitkait.
A felvezető gondolatokat dr. Fóthy Zoltán párkányi esperesplébános mondta el, Szent Pál szavaival köszöntve a jelenlévőket. Kiemelte a kereszt misztériumának üzenetét, mely identitásunk meghatározója. Megköszönte a kezdeményezőknek a jótékony igyekezetet, a fiatalok és mindenki közreműködését, mellyel hozzájárulnak keresztjeink megmaradásához.
A Csemadok elnöke kihangsúlyozta:
A Csemadok szervezet megalakulásának 75. évfordulóját semmi mással nem ünnepelhetjük, mint hálával, köszönettel, fejet hajtva elődeink előtt, s megköszönve mindent, amit ők hagytak ránk, mi pedig az utódokra. Reméljük, lesznek ifjak, akik majd magyar közösségünkért, értékeinkért tenni fognak a jövőben is.
A nánai szervezet az elmúlt 75 évben – kezdve az 50-es évektől – mindig nagy közösségben gondolkodott, s mindig ott volt a jó tettekben, falunkért, az itt lakókért. Az emlékjelek, emlékművek állítása mindig a legfontosabb feladatok közé tartozott.
Az 50-es években már hozzájárult a templomi padok készítéséhez, templomi emléktáblákon örökítette meg az itt sokáig működő papjaink nevét, és a Hősök emlékművén a két háborúban elhunytak nevét; a templom bejáratnál elkészíttette az Ősi Magyar Kaput, a Honfoglalási keresztet, a Turulmadarat és a többi emlékjelet. Összesen 15 emlékmű, emlékjel őrzi a múltat, jelezve az elődeink iránti tiszteletet.
A rendezvényt felvette az esztergomi KTV, mely adásait több kilométeres körzetben közvetíti a Duna mindkét partján.
A fotókat Danič Adrien és Bokor Klára készítette.
(Dániel Erzsébet)
