Magyarország és Svájc is nagy jelentőséget tulajdonít a kétoldalú együttműködésnek, közös pont a két állam között a szuverenitás védelme, a béke melletti kiállás és az illegális migrációval szembeni fellépés – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető svájci kollégáját, Ignazio Cassist fogadta, majd közös sajtótájékoztatójukon hangsúlyozta, hogy mindkét ország nagy jelentőséget tulajdonít a kétoldalú együttműködésnek, Magyarország pedig Svájchoz mindig is különös tisztelettel viszonyult.
„És ez részben azért van, mert 1956-ban számos üldözött honfitársunk nálatok talált második otthonra, részben pedig azért, mivel mi mindig is csodálattal figyeltük ragaszkodásotokat a szuverenitásotokhoz, mindig is tisztelettel figyeltük a béke melletti kiállásotokat, és mindig is éreztük a közösséget az illegális migrációval szemben való fellépés tekintetében” – sorolta.
„Ez a három ma mind, sajnos, rendkívül aktuális kérdés itt, Európában, hiszen a migrációs kvóták ötletét Brüsszelben még mindig nem adták fel, Brüsszel továbbra is ragaszkodik a migrációpárti politikájához” – figyelmeztetett.
Ezzel kapcsolatban pedig ígéretet tett rá, hogy a közelgő magyar európai uniós elnökség alatt mindent meg fog tenni a kormány a bevándorláspolitika megváltoztatása érdekében, hogy az illegális migránsok meghívása helyett az áradatok megállítása legyen a cél.
„Az is világosan látszik, hogy minden eddiginél nagyobb nyomás van azokon a kormányokon, amelyek ragaszkodnak szuverén, patrióta, békepárti politikájukhoz. Láthatjuk a folyamatos beavatkozásokat az ilyen országok belpolitikai folyamataiba” – hangsúlyozta.
„Mi itt, Magyarországon is milliószámra látjuk a dollárokat gurulni, ahogyan látjuk a nemzetközi lejárató kampányokat, és láthattuk azt, hogy a gyűlöletáradat odáig vezetett, hogy a szomszédunkban Szlovákia miniszterelnöke ellen merényletet követtek el” – tette hozzá.
Szijjártó Péter ezután biztosította svájci kollégáját, hogy Magyarország minden nyomás ellenére is kiáll a béke mellett.
„Június kilencedikének nagy jelentősége lesz ezen szempontból, hiszen alig telik el úgy nap, hogy egy-egy újabb őrült nyilatkozat ne hagyja el valamely európai politikustársunk száját. Vannak olyanok, akik katonákat akarnak Ukrajnába küldeni, mások már nukleáris fegyverek bevetéséről fantáziálnak, így minden egyes nappal gyakorlatilag közelebb jutunk a világháborús eszkaláció veszélyéhez” – húzta alá.
„Látjuk, hogy mi történik, európai politikusok nukleáris fegyverek bevetéséről nyilatkoznak, az oroszok pedig gyakorlatot tartanak taktikai nukleáris fegyverek bevetésével kapcsolatban” – mutatott rá.
„Úgyhogy itt az ideje ennek az őrültségnek megálljt parancsolni (…) Június 9-én az Európai Unió polgárai előtt ez a lehetőség meg is adódik, hogyha a békepárti politikusokat delegálják az Európai Parlamentbe, akkor mind a háborúnak, mind az eszkalációs őrültségnek jó esélyünk lesz véget vetni” – jelentette ki.
„Június 9-én az európai választópolgárok kezében lesz a döntés, hogy a világháború, a nukleáris háború veszélyét vagy a békét választják” – fűzte hozzá.
A miniszter méltatta Svájc béke iránti elkötelezettségét, üdvözölve a békekonferencia megrendezését, ugyanakkor kiemelte, hogy minden háborúzó félnek jelen kellene lennie a siker reményéhez. Kitért a kommunikációs csatornák nyitva tartásának fontosságára is. „Az nem nagy diplomáciai teljesítmény, ha az ember csak azzal beszél, akivel mindenben egyetért” – vélekedett.
Közölte, hogy a kormány a magyar EU-elnökség idején szeretné lezárni a tárgyalásokat a Svájccal megkötendő intézményi megállapodáscsomagról. „Szeretnénk, ha az Európai Unió visszatérne a józan ész talajára, és visszavenné Svájcot a Horizont és az Erasmus+ programokba is” – tudatta.
Jó hírnek nevezte, hogy tavaly megdőlt a kétoldalú kereskedelmi forgalom rekordja, az értéke meghaladta a kétmilliárd eurót.
Elmondta, hogy az elmúlt tíz évben negyven svájci cég kapott állami támogatást magyarországi beruházásához, és arról tájékoztatott, hogy 900 svájci vállalat több mint 30 ezer embernek ad munkát ma hazánkban.
(MTI/Felvidék.ma)