Bár viharfelhők gyülekeztek Komárom felett, a magyar államalapítás ünnepe zavartalanul zajlott Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsos ünnepi köszöntőjével a Felvidék fővárosában.
Hagyományosan a komáromi Szent István-szobor mellett tartotta meg a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület az Egressy Béni Városi Művelődési Központ közreműködésével az idei augusztus 20-ai megemlékezést Komáromban, melyen együtt szegték meg a Kárpát-medence kenyerét. Az eseményen fellépett a Borostyán együttes és Majer Jázmin, az Eötvös Utcai Alapiskola végzős tanulója.
Keszegh Margit, az egyesület elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott,
hogy ez a nap a magyar állam folytonosságának emléknapja is, melyet együtt ünnepel a világ magyarsága.
A helyszín kapcsán kiemelte, a komáromi Szent István-szobor meghatározza jelenünket és jövőnket, erősíti nemzeti hovatartozásunkat a Felvidék fővárosában. „Hitet teszünk általa a nemzethez való hűségünkről és erősíti hitünket a közös jövőben” – húzta alá.
Üdvözölte a megjelenteket, köztük Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsost, Vajda Bencét, Dél-Komárom alpolgármesterét, Keszegh Bélát, Észak-Komárom polgármesterét, Fekete Irént, az SZMPSZ elnökét, Juhász Györgyöt, a Selye János Egyetem rektorát és a megjelent megyei és városi képviselőket. Majd felkérte Szili Katalint, tartsa meg ünnepi szónoklatát.
Szili Katalin beszédében rámutatott, a közép-európaiakat történelmük arra tanította, hogy „míg az országnak vannak határai, a nemzet kötőanyagát belső kötődéseink fonják erőssé”. Megjegyezte, mi akkor is a tatártól, töröktől védtük Európát, amikor a nyugat a gyarmatosítások által gyarapította vagyonát. Véleménye szerint egyszer el kell jönnie annak az időszaknak, amikor „Európa csendes többsége megérti, hogy biztonságunkat megőrizni csak biztos alapokon tudjuk”.
Aláhúzta: a béke érdekében fontos a Kárpát-medence országainak összefogása, együttműködése, „egy új, hagyományos emberi értékeken alapuló európai súlypont megteremtése”. Kitért arra is, hogy a magyar állam az Alaptörvényben rögzítette, hogy felelősséget visel a határon túl rekedt magyarokért, amely felelősség megmutatkozik a mindennapok támogatásában is – jegyezte meg.
A Szent István-i örökség kapcsán hangsúlyozta, az egyetemes keresztény értékrend kontinensünk szellemi örökségének részévé vált,
ám Nyugat-Európa országai láthatóan letértek erről az értékelvű, maradandó értékeket vállaló, évezredek alapjain nyugvó útról. „Európa politikai vezetői mintha nem értenék a mai világunkat. Nem a békét képviselik, nem biztonságot adnak, hanem zsákutcás politikájukkal a kitettség növeléséhez járulnak hozzá, végezetül pedig az önfeladáshoz” – mondta.
Idézte II. János Pál pápa szavait, aki 1991. augusztus 20-án a Hősök terén a következőt mondta a magyaroknak: „Szent István királyotok a Szent Korona mellett rátok hagyta szellemi végrendeletét is, az alapvető és megsemmisíthetetlen értékek örökségét, az igazi sziklára épített házat”.
Szili Katalin szerint ezen szilárd alapoknak köszönhetően tudtuk megőrizni magunkat nemzedékről nemzedékre az elmúlt zivataros évszázadokban, a legkilátástalanabb helyzetekben is.
Kiemelte, az Alaptörvény által a magyar kormány a felelősségvállalás sziklájára építette a nemzetet és a hazát – a Szent István-i parancs értelmében. „Csak így tudjuk hosszú távon a békét és a biztonságot garantálni nemzetünk valamennyi tagja számára, bárhol éljen a világban – tömbben, vagy szórványban” – fogalmazott.
A komáromi Szent István-napi ünnepség a szobor megkoszorúzását követően hagyományosan a Himnusz eléneklésével ért véget, majd megszegték, felszeletelték, végül pedig az ünneplők elfogyasztották a Kárpát-medence Komáromnak készült kenyerét, melyet Fazekas László püspök áldott meg, Molnár Ernő atya pedig megszentelt. Az ünnepséget követően a Szent András-bazilikában ünnepi misére került sor.
További felvidéki települések ünnepének összefoglalója ITT olvasható.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
