Javarészt a huszadik századi irodalomtudományi és művészeti élet jeles személyiségeivel bővült a Madách Panteon. Ugyanakkor a tragédia szerzőjének családtagjai is bekerültek. Az alsósztregovai Madách-kastély parkjában lévő emlékhelyen a Madách-örökség őrzőinek és kultuszának éltetésében tevékenykedő személyek kis obeliszkjeit helyezik el.
Mint arról beszámoltunk, Madách Imre születésének 200. évfordulójához kapcsolódóan alakították ki a panteont a kastély tágas parkjában. 2023 szeptemberében a következő öt személy kapott kétnyelvű táblát a krími hársfa tövében: Szontágh Pál, Arany János, Zichy Mihály, Paulay Ede, valamint Pavol Országh Hviezdoslav.
Az idei Madách Imre Irodalmi Napon további öt személlyel bővült az említett emlékhely. Praznovszky Mihály Madách-kutató kiemelte: azoknak a tiszteletére és emlékére állítottunk most kis obeliszket, akiknek az életművében Madách és a Tragédia meghatározó, fontos szerepet töltött be. Az említettek a magyar és az egyetemes művelődéstörténet kiemelkedő személyiségei.
Az idei esztendőben Majthényi Anna, Fráter Erzsébet, Kerényi Ferenc, Kass János, valamint Ránki György neve került be a kastélyparkban található panteonba.
Emléktáblát kapott Madách Imre édesanyja, Majthényi Anna (1789–1885). Hosszú élete során nem csupán a társadalom és a világ jelentős változásait élhette át, hanem családja tragikus sorsának szemtanúja is volt. 1810-ben kötött házasságot idősebb Madách Imrével.
Majthényi Anna szobája a kastélyban (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma, archív)
Összesen kilenc gyermekük született, melyből csupán hat élte meg a felnőttkort. Fiatalon, 1834-ben megözvegyült. Egyedül igyekezett fenntartani az alsósztregovai uradalmat.
Szigorú és következetes anyaként igyekezett a legjobb neveltetést nyújtani gyermekeinek.
Nem tudott kibékülni szeretett fia, Imre választottjával. Fráter Erzsébettel állandósult a konfliktusuk, főleg miután az ifjú pár Csesztvéről Alsósztregovára költözött. Majthényi Anna elkeseredetten, 95 éves korában a csesztvei kúrián hunyt el.
Majthényi Anna (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A panteonban az alábbi szöveg olvasható a neve mellett: „A művelt és erős akaratú anya e kastélyban élte le életét, nevelte gyermekeit: Madách Máriát, Annát, Imrét, Károlyt és Pált. Férje halála után 1834-től egyedül vezette a birtokot, fogta össze a családot. Ő lett a família nevének, erkölcsi erejének megőrzője és átörökítője. Csesztvén fejezte be példás nagyasszonyi életét.”
Fráter Erzsébet (1827–1875) alig tizennyolc éves, amikor Madách Imre felesége lett 1845 júliusában. Az ifjú pár első közös évei a csesztvei birtokon zajlanak. Jelentős társadalmi életet élnek. Gyakori vendégek Imre barátai, bálokban szórakoznak. Mindennek vége szakad, amikor Alsósztregovára kényszerülnek költözni.
Fráter Erzsébet a szoba túlsó oldalán (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma, archív)
Összesen négy gyermekük születik. A házasságuk az ötvenes évek közepére megromlik, elválnak útjaik. Fráter Erzsébet visszatér a rokonaihoz, két nagyobbik gyermeke Alsósztregován marad.
Élete utolsó éveit elszegényedve, testi és lelki betegségektől gyötörve élte Nagyváradon. Egy epilepsziás roham végzett vele 1875-ben, a váradolaszi sírkertben helyezték örök nyugalomra.
Férje irodalmi kibontakozását már nem élhette át Alsósztregován, talán nem is tudott legfőbb művéről. Az obeliszken a következő szöveg olvasható: „Madách Imre neje, négy gyermekének édesanyja, a magyar irodalomtörténet egyik legtragikusabb alakja. Csesztvén, a Madách-kúriában élt férjével 1845-től közös boldogságban, majd Sztregován tört ketté az élete 1854-ben. Magányos asszonyi sorsa drámai módon fejeződött be Nagyváradon. Örökre felmagaslik előttünk Éva alakjában.”
Fráter Erzsébet (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A két nő különös kapcsolatáról ITT írtunk bővebben.
Kerényi Ferenc (1944–2008) már fiatal korában elköteleződik Madách életműve mellett. Irodalomtörténészként kutatásának célkeresztjében Petőfi Sándor mellett Madách Imre állt. Sokoldalú szakember, a színházi élet, az irodalom megkerülhetetlen alakja. Számos irodalmi kiállítás szervezése és rendezése fűződik a nevéhez. Szakmai tanácsokkal látta el az irodalmi emlékhelyeket is. Több ízben megfordult Alsósztregován, emlékét 2009-től emléktábla őrzi a kastély folyosóján.
Kerényi Ferenc (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A parkbeli emléktáblán a következő szöveg szerepel a neve alatt: „A 19. század magyar irodalomtörténet tudósa. Gazdag életművének egyik tartópillére Madách Imre életének kutatása és a teljes madáchi életmű feltárása. Az ember tragédiája modern kritikai kiadásának megalkotója, számos kiállítás rendezője, az alsósztregovai Madách-kastély és múzeum konferenciáinak rendszeres előadója, tevékenységének szakértője.”
Kerényi Ferenc emléktáblája a kastély folyosóján (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az elmúlt több mint másfél évszázadban számos képzőművész készített illusztrációt a tragédiához. Közéjük tartozik Kass János (1927–2010) magyar grafikus-, festő és szobrászművész. Jelentős könyvillusztrátor és bélyegtervező volt.
Alkotásai, képei erősítik az irodalmi szöveget
– hangzott el a Madách-kastélybeli előadáson is.
Kass János (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A hatvanas években több Madách-műhöz készített grafikát. A tragédiához kapcsolódó rézkarcai megtalálhatóak az alsósztregovai kastély folyosóján kialakított kis galériában.
A panteonban az alábbi szöveg olvasható róla: „Rendkívül gazdag és sokrétű képzőművészeti tevékenységéből kiemelkednek a könyvillusztrációi. Illusztrációi között fontos helyen szerepel az 1966-ban a Tragédiához készített rézkarcsorozata. Madách Imre Mózes című drámájához szintén hasonló erejű illusztrációkat készített. Klasszikussá vált rézkarcai örökre a leghitelesebb és legmélyebb művészi Madách-látomások közé tartoznak.”
Kass János illusztrációi a galériában (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A tragédiának hatása volt még a zeneművészetre is. Ránki György (1907–2002) ismert zeneszerző operává írta át Madách legfőbb művét. Misztérium-operáján közel egy évtizeden át dolgozott. 1970. december 14-én mutatta be a Magyar Állami Operaház a nem mindennapi darabot. Teljes egészében feldolgozta a tragédiát.
A Ránki György egykori budapesti II. kerületi lakása előtt lévő emléktábla mellett az alsósztregovai a második emlékjel, mely a sokoldalú zeneszerző előtt tiszteleg.
Ránki György (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A táblán a következő szöveg olvasható: „A 20. század egyik meghatározó magyar zeneszerzője, aki szinte minden zenei műfajban kimagaslót alkotott. 1970-ben mutatták be Az ember tragédiájából készített, képekben is látványos, hatásos, kétrészes misztérium-operáját Budapesten az Állami Operaházban. Ez az első teljes zenei alkotás Madách művéből, benne a létezés fő kérdései rendkívüli erejű zenei átélésre és megvalósításra találtak.”
A tervek szerint a panteon tovább bővül. Amint a múlt évi átadáson elhangzott, több mint ötven személynek van megérdemelt helye a kastélyparkban lévő emlékhelyen.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
