A Magyarok Nagyasszonya, latinul: Patrona Hungariae, Szűz Mária egyik elnevezése, mely kifejezi különleges kapcsolatát a Magyar Királysággal és a magyar néppel. A magyar katolikus egyház október 8-án főünneppel emlékezik meg a Szűzanya magyarokat oltalmazó pártfogásáról.
A magyar nép Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának nevezi. Szent István 1038-ban Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát, felajánlása óta nemzetünk Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteli a Szűzanyát. XIII. Leó pápa engedélyezte e külön ünnepet népünk számára.
Prohászka Ottokár, katolikus pap, író, egyetemi tanár így ír az ünnep kapcsán
„Nagyboldogasszony, hitünknek asszonya. Az a kereszténység hódította meg a magyart, amely a Szent Szűz alakjával, tiszteletével és szeretetével köszöntött be a világba.. ”
Máriának felajánlott nemzet vagyunk. A Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk… kezdetű ének „boldog” jelzője nem csak a latin „beata” egyszerű fordítása. A XIII. században „gazdag” jelentése volt e szónak, a múlt század végén az áldott állapot jelzésére is használták.
Szent István felajánlja országát, freskó az orsi templomban (Fotó: Wikipédia)
„I. István király, halála előtt elmerülvén a gondban, hogy kire maradjon az ország, a nép s az egyház vezetése, védelme, 1038. Nagyboldogasszony napján Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját s országát. Őseink e felajánlást szent örökségként adták tovább nemzedékről nemzedékre.” – olvasható a régi írásokban.
A Szűzanya és a magyar nép közötti kapcsolatot az István király halálát követő belső villongások sem tudták elhomályosítani. Magyarok Nagyasszonya tisztelete Szent László király uralkodása idején új virágzásba borult, tatárral, törökkel szemben Jézus és Mária nevét kiáltva védték életüket, hitüket és övéiket a középkori magyarok. 1693-ban I. Lipót király a török alóli fölszabadulás emlékére, hálája jeléül megismételte az ország fölajánlását Máriának.
Vaszary Kolos bíboros, prímás kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tisztelet nemzeti jellegét. XIII. Leó 1896-ban külön ünnepet engedélyezett október második vasárnapjára. Szent X. Piusz az ünnepet október 8-ra tette.
1980-ban II. János Pál pápa október 8-án a Szent Péter-bazilika altemplomában a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére kápolnát szentelt.
Bartolomeo Altomonte (1694-1783): Patrona Hungariae 1739, soproni Szent Mihály-templom (Fotó: Wikipédia)
„A Napba öltözött Asszony ábrázolásából bontakozott ki a Patrona Hungariae sajátos ikonográfiája: a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona helyett a magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus helyébe az országalma, Mária másik kezébe az ország jogara, kormánypálcája került” – ismerteti Ünnepi kalendáriumában Bálint Sándor.
Prohászka Ottokár így elmélkedik a magyarok Boldogasszonyáról: „Magyarország kis sziget idegen népáradatban, hullámok csapdossák, aggodalmak, remények járnak fölöttünk… Nagyboldogasszony, hitünknek asszonya… Szívébe vette bele magát az Úr, szeretetét anyai tejjé, bánatát istenanyai könnyé forralta. Őt szereti az Úr leginkább… Légy a mi Úrnőnk új századokra, hogy míg Istent keressük, általad megtaláljuk. Nagyboldogasszony, a magyar nép hivatásának őrangyala.”
Józsa Judit kerámiaszobrász: Magyarok Nagyasszonya, részlet (Fotó: Wikipédia)
Forrás: Magyar Kurír, katolikus.hu
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
