Magyarok vagyunk, a magyar nemzet tagjának valljuk magunkat. De vajon mi is a nemzet? Ki a magyar? Mitől vagyunk magyarok? Mit gondolnak rólunk más nemzetek tagjai és mit gondolunk mi magunkról? Vajon ugyanolyan jelentőséggel bír a nemzet fogalma ma a fiatal generációnak, mint az időseknek?
Többek között ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphattak válaszokat dr. Bali János egyetemi docenstől (ELTE BTK) és a magyarországi Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) munkatársaitól mindazok, akik csütörtökön részt vettek a Nagykapos és Vidéke Társulás szervezésében megvalósuló, magyarságtudattal kapcsolatos előadáson.
A szervezők Szlovákia Kisebbségi Kulturális Alapjának támogatásával (KULTMINOR) valósították meg a Magyar nemzettudat – magyarságszimbólumok a Felvidéken című előadásukat az érdeklődők számára a nagykaposi Magyar Közösségi Házban. Az előadás keretében dr. Bali János néprajzkutató és kulturális antropológus felvillantotta A magyar nemzet etnológiája c. könyvében taglalt témákat és az elvégzett kutatás eredményeinek bemutatásával próbálta megvilágítani a közönség számára, hogy a nemzet fogalma sokféleképpen értelmezhető.
Mást jelent az egyes generációknak, mást az egyes politikai oldalaknak és ugyancsak mást a határon belül és határon túl élőknek.
Feltette a kérdést: Értik-e és érzik-e még a mai fiatalok is, hogy Trianon fáj? És ha igen, akkor ugyanúgy értik/érzik-e ezt a határ mindkét oldalán?
A nemzet sajátosságait jelentő jelképek is változnak és mások lehetnek térben és időben. Ma Szoboszlai Dominik, Azahriah és a Tisza cipő márka jelentik a magyarság jelképeit. Valamikor Rákóczi, Petőfi és a szabadságvágy voltak azok.
Változnak az idők, ami nem baj, ha még mindig van, ami összeköti és egységes nemzetté kovácsolja a tagjait. Elgondolkodtató eseteket és kutatási eredményeket mutatott be a professzor úr előadásában, például, hogy a Magyarországon élő magyarok borongósabban látják nemzetüket, míg a határon túliak sokkal büszkébbek nemzetükre.
Véleménye szerint a határon túl élők nemzettudata erősebb, mert a kisebbségi sors, a dac a megmaradásért, egyfajta felhajtóerővel bír.
Dr. Bali János előadását követően a résztvevők egy interaktív beszélgetésen vehettek részt az NSKI további munkatársaival, Nádasi Lászlóval és Csonka Ákossal. Hangsúlyozták az intézet üzenetét, miszerint a nemzetépítés érdekében egyetlen emberről sem szabad lemondani, aki magát valami módon is a magyar nemzet tagjának érzi, függetlenül attól, hogy hol él, hányadik generációs bevándorló, esetleg beszél-e egyáltalán magyarul.
VE/Felvidék.ma