Január 8-án, a komáromi nagygyűlés 31. évfordulója alkalmából került sor Duray Miklós emléktáblájának koszorúzási ünnepségére a komáromi Eötvös utcán. A Kárpátia Sport Polgári Társulás és a Szövetség a Közös Célokért szervezésében rendezték meg ma a Duray Miklós születésének 80. évfordulójához kapcsolódó rendezvénysorozat első programját, melyet az ernyőszervezet 2024. évi közgyűlésén hirdettek meg.
A rendezvényen tiszteletét tette többek között Újvári Zoltán beosztott diplomata a Pozsonyi Magyar Nagykövetség képviseletében, Keszegh Béla, Komárom polgármestere, Kiss Róbert püspöki helynök, valamint számos helyi és országos társadalmi, kulturális és civil szervezet képviselője.
Gubík László, Hideghéthy Andrea és Somogyi Alfréd (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke beszédében úgy fogalmazott, hogy január 8-ánál méltóbb, szimbolikusabb kezdése a felvidéki új évnek nem lehet. Emlékeztetett, tavaly a komáromi nagygyűlés 30. évfordulója tiszteletére több szervezet összefogásával konferenciát szerveztek Komáromban, melyet megelőzött Duray Miklós komáromi emléktáblájának leleplezése az elmúlt évtizedek legnagyobb felvidéki magyarjának tiszteletére. Megjegyezte, bízik abban, hogy
január 8-a a jövőben mindig a nagy tervek és az újrakezdés megvalósításának és megfogalmazásának a napja lesz, nemcsak Komáromban, hanem az egész Felvidéken.
„Mit sem érnek a megemlékezések, mit sem érnek a koszorúzások, ha abból az életpályából, abból a hagyatékból, abból a kiállásból, azon értékekből, amelyeket Duray Miklós ránk hagyott, nem építünk be semmit a közéleti tevékenységünkbe, az intézményeink működésébe, ha úgy tetszik, nem válnak a mindennapok valóságává a mindennapjainkban” – jegyezte meg. Duray Miklós személyiségét méltatva kiemelte alaposságát, felkészültségét és szakértelmét.
„Természettudós volt, egy geológus, ezáltal a rendszerszintű gondolkodást, elemzői készséget hozta magával a közéletbe”
– fogalmazott.
A Magyar Szövetség elnöke szerint ezekre az erényekre manapság még nagyobb szükség van, hiszen nem elég szép gondolatokat mondani, nem elég a célokat megfogalmazni, nem elég az összetartozás reményét megélni, de mindenkinek a maga helyén, a maga módján és a maga tisztségében a lehető legfelkészültebbnek, a lehető legnagyobb szakértelemmel felvértezettnek és a legelkötelezettebbnek kell lennie.
Gubík László (Szalai Erika/Felvidék.ma)
„Máskülönben a felvidéki magyar közösség talpra állításának, a mindennapi versenyek megvívásának és a mindennapi küzdelmek megnyerésének sajnos nem tudunk kellő erővel elébe menni és elébe nézni” – vélekedett.
Duray Miklós erényei közül kiemelte állhatatosságát, következetességét, elvhűségét.
„Polarizálódik társadalmunk, polarizálódik mindenhol a nagyvilágban, és ez alól nem kivétel a felvidéki magyar közösség sem. Ennek csak úgy tudunk ellenállni, ha közös célokat fogalmazunk meg, amelyek mögé fel tud sorakozni ideológiai, párt- és egyéb szimpátiától függetlenül mindenki” – húzta alá.
Kiemelte,
Duray Miklósra a legkevésbé sem volt jellemző a kizárólagosság és a kirekesztés.
„Merjük úgy felvállalni nézeteinket, véleményünket, világképünket, hogy mindamellett a mellettünk élő felvidéki magyar emberre családtagként, közösségünk tagjaként tekintsünk, és ne az ő kizárására, kirekesztésére gondoljunk, hanem arra, hogy képesek legyünk közös célok mentén együttműködni vele” – fogalmazott.
Utolsó erényként megemlítette – ami végigkísérte Duray Miklós teljes pályáját – a jövőképalkotás és a jövőképtervezés tehetségét.
„Legyenek olyan céljaink, amelyekért érdemes úgy élni, hogy még a bukás és az elesés kockázatát is vállaljuk”
– mondta a Magyar Szövetség elnöke. „2025-ben mozgalmas, kemény és kihívásokkal teli év vár ránk. Kívánom, hogy ezeket az erényeket, a szakértelmet, az alaposságot, az egymásra való odafigyelést, a közös célok megfogalmazását és azt a bátorságot, ami mentén jövőképben tudunk gondolkodni, vigyük magunkkal a mindennapjainkba, és ez kísérje végig a felvidéki magyar közösséget, Komáromtól egészen Királyhelmecig” – zárta gondolatait.
Somogyi Alfréd, a Szövetség a Közös Célokért társulás elnöke ünnepi beszédében úgy fogalmazott, a komáromi nagygyűlés 31. évfordulóján, Duray Miklós emléktáblájánál
„egy igaz magyar ügy és egy igaz magyar ember emléke előtt hajtunk fejet”.
Megjegyezte, a Duray-féle értékrend – az „együttélés eszme” – az elmúlt évtizedekben nem tudott kibontakozni. „Esélyt sem kapott a társnemzet gondolatának kifejtésére, a természetes régiókban való gondolkodás pozitívumainak elmagyarázására, vagy az autonómia tényleges értelmének tisztázására” – emelte ki, hozzátéve, Duray Miklós gondolatai rémületet keltettek a szlovák államapparátus jelentős részében, a sajtó meghatározó tényezőiben és sok felvidéki magyar értelmiségiben is egy ordas hazugság miatt.
Somogyi Alfréd (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Véleménye szerint Duray Miklós „tudta a megoldást”. „A fejében, a lelkében, az írásaiban, a stratégiai látásában ott volt a magyar–szlovák megbékélés receptje, de legalábbis a legfontosabb hozzávalók listája” – fogalmazott. A SZAKC elnöke úgy fogalmazott, a felvidéki magyar közösség megerősödéséhez először rendet kell tenni a közösségi gondolkodásunkban, „ki kell nyitni a szemeket, a szíveket és a lelkeket”.
Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár – aki betegség miatt nem vett részt a rendezvényen –köszöntőjét Hideghéthy Andrea, a SZAKC ügyvezető igazgatója olvasta fel. Ebben kiemelte: Duray Miklós a felvidéki magyarság boldogulásáért dolgozott, amellyel egyúttal az egyetemes magyarság felemelkedését is szolgálta.
„Ezért nemcsak itt, a Felvidéken, hanem mindenhol a világon, ahol magyarok élnek, méltó módon kell őrizni emlékét”
– emelte ki. Személyiségét jellemezve úgy fogalmazott, prófétikus alkat volt, történelmivé vált kijelentésekkel. Egyik ilyen prófétai meglátása a nemzetpolitikai fordulatot is elhozó 2010-es kétharmados győzelem, a „nemzet feltámadása” volt – vélekedett.
Hideghéthy Andrea (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Nacsa Lőrinc szerint ez a nemzeti feltámadás azért történhetett meg, mert a magyarság politikai akarata összefogásban és együttműködésben öltött testet, amelyből a magyar állampolgárság és a választójog megadása is következhetett a külhoni magyarság számára. „Amikor valamiért és nem egyszerűen valami ellen dolgozunk. Ez a valami számunkra
az Isten, haza, család hármassága – a magyar nemzetpolitika és a magyar nemzet megmaradásának kulcsa”
– tette hozzá.
Pallag György, a Kárpátia Sport Polgári Társulás elnöke köszöntőjében megemlékezett az egy évvel korábbi emléktábla-avatásról, amely a keszthelyi Turi Török Tibor alkotása. „Duray Miklós nagy tisztelői lévén szerettünk volna méltó emlékhelyet számára Komáromban, az összetartozás városában, ahol minden évben megemlékezhetünk róla a széles nyilvánossággal közösen, egyúttal a komáromi nagygyűlésről és annak jelentőségéről is” – jelentette ki.
Pallag György (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Mint mondta,
Duray Miklós 2025-ben töltené be 80. életévét és ebből az alkalomból az emlékét őrző Szövetség a Közös Célokért társulás rendezvénysorozatot hirdetett
– ennek első állomása ez a mai, komáromi. Felhívta a jelenlévők, a civil és köztevékenységet végző szervezetek figyelmét, hogy aki az év folyamán szeretne a rendezvénysorozathoz csatlakozni, az jelezze szándékát a szervezetnek.
Duray Miklós emléktáblájának megkoszorúzását követően Kiss Róbert kanonok, a Nagyszombati Főegyházmegye általános helynöke és Somogyi Alfréd református lelkész, a Selye János Egyetem Református Teológiai Kara dékánja mondtak áldást.
A történelmi egyházak képviseletében Kiss Róbert kanonok és Somogyi Alfréd lelkész (Szalai Erika/Felvidék.ma)
A rendezvényen közreműködött Nátek Eszter, a Selye János Gimnázium diákja és Nagy József versmondó. A megemlékezést követően a résztvevők a Csemadok székházán lévő emléktáblánál is lerótták tiszteletüket a komáromi nagygyűlés évfordulója alkalmából, amelyen Dsida Jenő költő szavai olvashatók: „Mindig magunkért, soha nem mások ellen”.
Szalai Erika/Felvidék.ma
