Peter Pellegrini szlovák köztársasági elnök február 19-én Komáromba látogatott, ahol több fontos témában tárgyalt a helyi képviselőkkel és intézményvezetőkkel. Az oktatási hálózat kapcsán az államfő egyeztetett Andruskó Imrével, a Selye János Gimnázium igazgatójával, Nyitra megye képviselőjével is, aki ismertette számára a magyar iskolák helyzetét és az ezzel kapcsolatos kihívásokat. A megbeszélés során szó esett mások mellett az intézmények összevonásának lehetséges hatásairól, valamint azokról a javaslatokról, amelyekkel biztosítható a magyar tanintézmények hosszú távú fenntarthatósága. A Felvidék.ma megkereste Andruskó Imrét, hogy bővebben is beszámoljon a találkozón elhangzottakról.
Andruskó Imre elmondta, hogy a köztársasági elnökkel való tárgyalás során több programpont is szerepelt, melyeket Komárom polgármestere, Keszegh Béla az elnöki hivatallal közösen állított össze. Az egyes programpontok között volt például többek között az egészségügy, a kórházak helyzete, a régiófejlesztés, az önkormányzatok működése és finanszírozása, de külön programpontként szó esett természetesen az iskolahálózatról is.
Nyitra megye képviselője kiemelte, hogy a Peter Pellegrinivel történő tárgyalás során minden programpontra körülbelül három-négy perc jutott, ami előnyösnek számít, hiszen a köztársasági elnökhöz nem könnyű bejutni. Az oktatási hálózat optimalizációjával kapcsolatban fel tudta vázolni az államfő számára, hogy a Magyar Szövetség politikusaival közösen miképpen képzelik el a közeljövőt a szlovákiai magyar oktatással kapcsolatosan. Ismertette a köztársasági elnök számára a vertikális és horizontális integrálás fogalmait is. Felvázolta, hogy a vertikális integráció – függőleges összevonás – során azt értjük, amikor az alapiskolák és a középiskolák össze vannak vonva.
„Jeleztem neki, hogy ez a modell már létezik Szlovákiában. Így működik Kassán a magyar gimnázium az alapiskolával, Pozsonyban a Duna Utcai Gimnázium szintén az alapiskolával, vagy itt van Komáromban a Marianum, ahol az alapiskola, a gimnázium, sőt még az óvoda is össze van vonva, tehát ez egy egész iskolaközpont, amelynek van körülbelül ötszáz diákja, melynek köszönhetően egy intézmény anyagi szempontból már stabil helyzetben van. Szimpatikusnak tűnt számára ez a folyamat. Nyitott volt a kérdésre”
– emelte ki Andruskó Imre.
Megjegyezte, hogy tegnap volt már sajtótájékozatója Tomáš Drucker oktatásügyi miniszterelnök úrnak is, ahol belengette a dolgokat. Andrusko Imre kiemelte azt is, hogy Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet vezetője foglalkozik ezzel, ő az egyik legfelkészültebb ezen a téren. Van két olyan fogalom, ami kering a köztudatban és nem lehet alátámasztani törvénnyel. Az egyik, hogy minimum kétszázas létszámhatár alatt nem működhetnek iskolák. Ez a kétszázas létszámhatár azonban sehol sincs leírva. A másik pedig, hogy lépni kell március 31-ig.
Az iskolaigazgató hangsúlyozta, hogy nincs törvényes háttere ennek a két dolognak, de minden megyére úgy küldte el a minisztérium, hogy március 31-ig döntsenek a megyék. Mind a nyolc megyét megszólították, s ő úgy tudja, hogy a megyéken működnek ún. oktatási főosztályok. A főosztályvezetőknek volt több megbeszélése a minisztériummal, és ott hangzottak el olyan számok, hogy ötszáz, háromszáz vagy kétszázas létszám alatt nem működhet iskola. Kialakult egy ún. számkavalkád, de az sehol nincs leírva a rendeletbe, hogy ragaszkodni kell a kétszázhoz. A felvidéki magyarság számára az lenne a jó, ha nem ragaszkodának – mondta Andrusko Imre.
Múlt hét pénteken, február 24-én ülésezett a minisztérium kisebbségi tanácsa is, melynek Andruskó Imre nem a tagja, viszont meghívást kapott az eseményre, s mint megfigyelő volt jelen. Ott – a pedagógusszövetség nevében – Tamási Erzsébet jóvoltából egy hatpontos anyag lett beterjesztve, amit a jelenlévő tagok egyhangúlag szavaztak meg, mégpedig ajánlásként, javaslatként, hogy a minisztérium vegye figyelembe. Az ülésen Petőcz Kálmán vezérigazgató is jelen volt, aki a tárca Nemzetiségi és Inkluziv Oktatás Főosztályának főosztályvezetője. Az ő vezetése alatt zajlott az ülés.
Andruskó Imre ezt a tanács által elfogadott hat pontot is ismertette Peter Pellegrini köztársasági elnökkel – a dokumentem egy példányát át is adta számára –, melyek között az szerepel mások mellett, hogy:
Érzékenyen kell kezelni a magyar iskolák összevonását, mivel figyelembe kell venni, hogy egy kisebbség számára sokkal nehezebb megoldani a diákok tanítását, nevelését, ha például egy oktatási intézményt megszüntetnek. Hiszen a közelben lehet, hogy már nincs olyan típusú iskola, csak nagyon messze. Tehát szükséges lenne szem előtt tartani a demográfiai mutatókat, és érzékenyen kellene kezelni ezt a kérdést
– mondta a Selye János Gimnázium igazgatója, aki megjegyezte, hogy ezt a hatpontos anyagot az államfő titkára el is vitte magával.
Peter Pellegrini köztársasági elnök Komáromban (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma archív)
A Magyar Szövetség politikusa szót ejtett arról is, hogy a Felvidéken létezik egy „Dobré slovo” – „Jó szó” elnevezésű, szlovák nyelvű szavalóverseny, melynek az az érdekessége, hogy magyarországi szlovákoknak, valamint szlovákiai magyaroknak találták ki. A tavalyi évben is Peter Pellegrini volt ennek a versenynek a fővédnöke – akkor mint parlamenti elnök –, és az idei esztendőben pedig személyesen kérték fel őt erre a posztra. Az elnök megjegyezte, hogy elgondolkodik a felkérésen.
A Selye János Gimnázium igazgatója hangsúlyozta, hogy ebben a szűk öt percben főképp ezt a három témát tudta megemlíteni a köztársasági elnöknek.
Tegnap, február 21-én a Magyar Szövetség haladékot kért Tomáš Drucker oktatásügyi minisztertől a magyar iskolák optimalizációja kapcsán. A párt létrehozott egy szlovákiai magyar oktatási és köznevelési tanács nevű bizottságot. Andruskó Imre ezzel kapcsolatban megjegyezte,
a párt elnöksége több szlovákiai magyar oktatáspolitikust is felkért a tanácsba, melyben nem csupán Magyar Szövetség-tagok szerepelnek, hanem olyan szakemberek is, akik kötődnek a felvidéki magyarokhoz.
Azzal kapcsolatban, hogy az ipolysági képviselő-testület február 20-ai ülésén a képviselők elfogadták a Szondy György Gimnázium és a Pongrácz Lajos Alapiskola összevonásáról szóló határozatot, kiemelte, hogy Nyitra megye képviselői Ipolyság mellett a már említett vertikális összevonásos modellt Érsekújvárban is szeretnék majd alkalmazni.
BN/Felvidék.ma
