Február 20-án a három éve tartó orosz–ukrán háború tanulságairól rendezett kerekasztal-beszélgetést Budapesten a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézete. Az eseményen az Intézet Stratégiai Védelmi Kutatási Programjának munkatársai vitatták meg a háborús konfliktus tanulságait.
Török Bernát, az Eötvös József Kutatóközpont főigazgatója szerint a háború kirobbanása óta a stratégiai-védelmi kutatások jelentősége megnőtt, és munkatársaik tették a dolgukat, amivel a magyar nyilvánosság egyik legfontosabb támaszai lettek e témában. Ennek azért is van kiemelt jelentősége – fogalmazott a főigazgató – , mivel az orosz–ukrán háború dezinformációkkal terhelt, ráadásul napi politikai tétje miatt a politikai kommunikáció középpontjába került. Ezért is rendkívül fontos a szakmai alapon nyugvó szakértői munka – állapította meg.
Tálas Péter, a John Lukács Intézet moderátoraként megjegyezte, hogy eredetileg csupán az orosz–ukrán háború harmadik évéről kívántak fórumot szervezni, de az elmúlt napok élénk diplomáciai tevékenységének hatására változtattak az eredeti címen.
Csiki Varga Tamás, a John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa a három év tanulságait összegezve megállapította, hogy Ukrajna megőrizte ugyan területének 80 százalékát, de oly mértékű veszteségeket szenvedett el, amelyeket pótolni egymaga aligha lesz képes. Ami a hadviselés jellegét illeti, rádöbbentette a világot, hogy a magas intenzitású, tömeghadseregekkel vívott háború „visszatért”, amely ugyanakkor nem nélkülözheti a „pengeéles modern technológiát”. Világossá vált a háború második évében továbbá az is, hogy a szárazföldi háborúban a drónok tömeges alkalmazása következtében súlypontképzéssel és átcsoportosítással lehetetlenné vált eredményt elérni.
Deák András, a John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa a háború orosz gazdasági tanulságairól szólva arról beszélt, hogy a kezdeti európai várakozásokkal ellentétben, amelyek 20-30 százalékos visszaeséssel számoltak, 2022-ben az orosz gazdaság mindössze 1,5-2%-os csökkenést mutatott. A háború három éve alatt Moszkva közel 300 milliárd dolláros bevételt regisztrálhatott. Valójában a szankciók tehát nem csökkentették az ország exportját, hanem mindössze annak irányát változtatták meg.
Az orosz gazdaság tehát jól teljesít, immár 4 százalékos GDP-növekedést produkál, a bérek is növekedtek, miközben kétségtelenül infláció is sújtja őket. Mindemellett Deák András úgy látja, hogy az orosz források kimerültek. Ami ugyanakkor korántsem jelenti azt, hogy összeomlanának, de azt viszont igen, hogy a továbbiakban a háború csak egy új modellben finanszírozható.
Kemény János, az intézet tudományos munkatársa arról beszélt, hogy az ukrán haderő jelenleg körülbelül száz egymástól eltérő rendszerrel dolgozik, amelyek szervizelése számos esetben csak a szomszédos országok területén végezhető el. Kérdés, hogy az ukrán haderő egyáltalán mit tud használni a nyugati technikából.
Az oroszoknál Putyin 2022 augusztus végéig nem támogatta a mozgósítást, a háború folyamán viszont rákényszerült, hogy az orosz hadsereg teljes professzionális állományát bevesse, ami jelentősen kimerítette a hadsereget. Ez olyan tényező, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a tűzszünet, illetve a béke megkötésére ösztönözze az oroszokat. Ukrán oldalon a mozgósítás – ezzel ellentétben – kezdetben zökkenőmentes volt, de ma már sokkal nehezebb helyzetben vannak, mint három évvel ezelőtt, hiszen emberi erőforrásaik jóval korlátozottabbak, mint ellenfelüké.
Csoma Mózes, a John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa főként Észak-Korea szerepét taglalta, míg Egeresi Zoltán Törökország és Irán szerepvállalását elemezte. Kiemelte, hogy Törökország végül is a konfliktus egyik nyertese, hiszen pragmatikus kapcsolatot alakított ki mind Ukrajnával, mind Oroszországgal. Bár a Krím orosz annexióját máig nem ismerte el, de nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz sem. Ráadásul Szíriában az általa pártfogolt ellenzék került hatalomra.
A Kaukázus térségében pedig Törökország mind Grúziával, de még Örményországgal is normális viszonyt alakított ki, annak ellenére, hogy nem semleges álláspontot foglalt el azzal kapcsolatban, hogy Azerbajdzsán Karabahból elűzze az örményeket. Ami Irán szerepét illeti, 8 ezer iráni drónt vethetett be Oroszország Ukrajna ellen, de Csoma Mózes úgy látja, hogy – ennek ellenére – nincs Oroszország és Irán között mély stratégiai védelmi szövetség.
Donald Trump amerikai elnök a hadügyi tárca jelenlegi 950 milliárd dolláros évi költségvetését 2030-ig – évi 7%-os csökkentéssel – 560 milliárdra kívánja mérsékelni, ami azt jelenti, hogy jövőre már „csak” 840 milliárd dollár lesz a minisztérium költségvetése. Ezt Európában a NATO berkein belül országonként 2,5-3%-os szintre emelt hadiköltségvetéssel lehetne ellensúlyozni, miközben nem egy európai állam eddig a 2%-os szintet sem produkálta. Ez alól a lengyelek és a baltiak számítanak kivételnek, hiszen a lengyelek esetében várhatóan ez az arány 4,5% lesz.
A közönség részéről kérdéseket is tettek fel az előadóknak.
Gecse Géza/Felvidék.ma