Tomáš Drucker oktatási miniszter az önkormányzatok, a ZMOS, a Városok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Selye János Egyetem, a Magyar Szövetség delegációja és más szakmai szervezetek képviselőivel ma Komáromban Az oktatás kihívásairól az etnikailag vegyes területeken címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést, melyet követően közösen tájékoztatták a sajtónyilvánosságot.
Keszegh Béla, Komárom polgármestere megköszönte a miniszternek, amiért az ígéretéhez híven életre hívta a kerekasztal-beszélgetést „számos érzékeny témában”. A cél, hogy finanszírozható és minőségi oktatási rendszer jöjjön létre – mutatott rá. Mint mondta, a miniszter nyitott és megértő a nemzeti kisebbségekkel szemben, akiknek az oktatási hálózat optimalizációja során pozitív diszkriminációra van szükségük, vélekedett.
Tomáš Drucker úgy fogalmazott, a kerekasztal-beszélgetés minden résztvevőjének véleménye fontos, annál is inkább, mert a demográfiai változások a kisebbségeket is érintik és ezekre reagálni kell. Mint mondta, kifejezetten konstruktív tárgyalás volt a mai, és azt követően, hogy a minisztérium 2024-ben meghirdette a középiskolai hálózat optimalizációját, most az alapiskolák hálózatának észszerűsítése is napirendre kerül, illetve olyan kérdésekre is keresik a választ, hogy milyen szerep jut a közoktatásban a magán-, illetve egyházi fenntartású iskoláknak.
Tomáš Drucker (Szalai Erika/Felvidek.ma)
„Személyes véleményem, hogy a déli régiókban lévő, magyar tannyelvű alapiskolák gazdasági szempontból a túlélésért küzdenek” – mondta, ám hozzátette, vannak szlovák tannyelvű iskolák is, amelyek épphogy csak túlélnek.
„Beszéltünk a minőségi oktatásról, a pedagógusképzésről, az utánpótlásukról, illetve számos, a szlovákiai magyar oktatást érintő kérdésről esett szó”
– fogalmazott, hozzátéve, hogy a víziók felvázolását részletesebb tárgyalások követik majd az érdekelt felekkel közösen. „Mindenkit szeretnék biztosítani, hogy a minisztériumnak van elképzelése arról, hogyan növelje az oktatás minőségét óvodáskortól egészen az egyetemig bezárólag. Szeretnénk az iskolák fenntartóit buzdítani arra, hogy közösen formáljuk a gyermekek jövőjét” – mondta. A tárcavezető szerint változtatásokra van szükség, de azt nem erőszakkal, nyomással, destabilizációval szeretnék elérni. Megnyugtatott mindenkit, a jelenleg is tárcaközi egyeztetés alatt álló törvényjavaslat nem lép életbe január elsejétől, elegendő idő áll majd rendelkezésre a felkészülésre a változások tekintetében.
Gubík László (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke „stratégiailag fontos megbeszélésként” értékelte a mai találkozót, melyen pártja konkrét, többlépcsős javaslattal élt. „Nyílt és őszinte párbeszéd folyt a miniszter és a különböző szakmai érdekképviseleti felek, fenntartók között.” Bár konkrét eredmények nem születtek, a párt elnöke szerint előremutató, hogy a miniszter és az általa vezetett tárca nyitott a javaslatokra, párbeszédre. Megjegyezte, az oktatási törvény módosításával kapcsolatban a párt szakértői is megteszik javaslataikat, hiszen az jelenleg tárcaközi egyeztetés alatt áll. Az oktatási kerekasztal-beszélgetésen a Magyar Szövetség elnöke felvázolta pártja intézményesített stratégiáját a magyar nyelvű oktatás számára.
„Számunkra égető fontosságú az alkotmányos, törvényi jogszabály-garanciáknak a megléte”
– fogalmazott. Ilyen lenne az oktatási tárcán belüli magyar főosztály személyi állományának megerősítése, a magyar nemzetiségi oktatás jogszabályi definíciója, a gyakorlati oktatás autonómiája, és nem utolsósorban egy nemzetiségi tanács felállítása, amely fenntartói jogkörökkel rendelkezne a magyar közoktatási intézmények kapcsán – magyarázta.
A sajtótájékoztatón Csenger Tibor (Magyar Szövetség), Nyitra megye alelnöke arra hívta fel a miniszter és a tárca szakembereinek figyelmét, hogy a középfokú magyar tannyelvű szakoktatás elérhetőbbé válása érdekében a diáklétszámok meghatározásakor pozitív diszkriminációval éljenek. Csenger megerősítette, elszántak a magyar nemzetiségi oktatásügyet érintőleg egy, a minisztériummal közös koncepció, vízió megalkotásában.
Csenger Tibor (Szalai Erika/Felvidek.ma)
Az oktatásügyi miniszter újságírói kérdésekre válaszolva leszögezte:
nem céljuk az iskolák bezárása, de észszerűsíteni kell az intézményrendszert. Minden befektetett euróért a lehető legjobb eredményt szeretnénk kapni
– érvelt. Arra buzdította a témában érdekelt feleket, osszák meg tapasztalataikat, mert minden régió más és nem kell, nem lehet egy, központi megoldásban gondolkodni, ami mindenkinek megfelel.
Drucker a kis létszámú iskolák kapcsán megjegyezte, az elmúlt évek elemzései szerint az ezekbe az intézményekbe befektetett állami támogatás nem hozta el a várt eredményeket, ezért változtatni fognak azok finanszírozásán, előreláthatólag 2030-tól. Itt több megoldási lehetőséget vázolt fel, mint az iskola-összevonás, klaszterek vagy kihelyezett tagozatok létrehozása – ezt sem írják elő központilag.
Tomáš Drucker (Szalai Erika/Felvidék.ma)
A minszter kifejtette véleményét a magyar nemzetisíségű gyerekek szlovák nyelvű oktatásáról is. Mint mondta, nem elvárható egy magyar anyanyelvű gyermektől, aki kizárólag magyar közegben nevelkedik, hogy anyanyelvként tanulja a szlovákot.
Ezért a tárca és a miniszter véleménye is az, hogy idegen nyelvként kell oktatni a szlovák nyelvet a magyar iskolákban. A miniszter arról is beszélt, hogy a szlovák nyelv és irodalomból tett érettségi vizsgákat is érinteni fogja ez a változás. Itt megjegyezte, nem engedheti meg magának az ország, hogy számos magyar tannyelvű középiskolából Magyarországra mennek továbbtanulni a diákok épp a szlovák nyelvtudás hiánya miatt. Ez egybecseng a Szlovákiai Magyar Középiskolások Szövetsége által 2023 év végén készített kérdőíves felmérés következtetéseivel.
Szalai Erika/Felvidék.ma
