Az ifjú gömöri tehetségeknek és az idősebbek szórakoztató műsorának együtt örülhetett a Gömöri Magyar Kulturális Ünnepélyének közönsége Csízben július 12-én. A kilenc műsorszámot felvonultató estben idén a Nagyidai Hagyományőrző Csoport emelte a színvonalat. Fellépett a rimaszombati Blaha Lujza Vegyeskórus, a rimaszombati Mákvirágok verséneklő együttes, a gesztetei Barkó Menyecskék, a Balogfali Fürtöcskék, valamint Arany Niki és a simonyi Szaniszló Dániel énekesek sokszínű, értékes műsorral gazdagítva az eseményt.
Harmincegyedik alkalommal rendezték meg a Gömöri Magyarok Kulturális Ünnepélyét, amelyet idén a Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya, a Gömör-Kishonti Művelődési Központ, Csíz község önkormányzata és a helyi Csemadok alapszervezet közösen szervezett meg.
A rendezvény helyszínéül ezúttal Csíz szolgált, amely méltó otthona volt a hagyományos, értékőrző eseménynek.
Az ünnepély az elmúlt évtizedek során számos gömöri településen megfordult, tavaly Ajnácskőn azelőtt Nagybalogon, Gesztetén, Détérben ezzel is erősítve a kulturális kapcsolatok hálóját.
A kezdeményezés célja kezdettől fogva az volt, hogy a Csemadok alapszervezetei mellett működő műkedvelő csoportok találkozhassanak, ismerkedhessenek és bemutatkozhassanak a térség különböző színpadain. Ha idén megcsappant is a csoportok száma, a szervezők színvonalas, változatos műsort állítottak össze – ezzel is bizonyítva, hogy van mire építeni. Nem szabad elkeseredni, hanem épp ellenkezőleg: motiválni kell egymást, továbbadni a hitet és a lelkesedést, megélni a hagyományt, és új lendületet adni a közösségi kulturális életnek.
Agócs Ildikó, a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának újonnan megválasztott elnökasszonya és Július Tkáč, Csíz polgármestere kedves szavakkal nyitották meg az idei találkozót, melyre a kultúrház nézőtere teljesen megtelt.
Hagyomány, mese, népdal – színes műsor Csízben
A Gömöri Magyarok Kulturális Ünnepélyének idei műsora jól tükrözte a magyar hagyományok gazdagságát.
A programot a Nagyidai Hagyományőrző Csoport fellépése nyitotta meg, akik ezúttal messziről, de annál nagyobb szeretettel érkeztek Csízbe, s képviselték a népdal és néptánc műfajt.
Az együttes 1991-ben alakult a Csemadok Nagyidai Alapszervezetének égisze alatt. Vezetőik, Demko Mária és Vámos István, azóta is fáradhatatlanul őrzik és ápolják a néptánc, a népszokások és a népdal szeretetét. A csoport nemcsak helyi és járási szinten szerepelt már számos alkalommal, de nemzetközi fellépéseik során is öregbítették Nagyida hírnevét – többek közt Györgyfalván, Kalocsán, Egerben és Törökkanizsán. Legutóbb 2024 novemberében Egerben arattak nagy sikert: az Aranypáva Országos Népzenei Minősítőn arany fokozatot, a női csoport pedig Aranypáva Díjat nyert. A csízi színpadon elsőként áji népdalokkal örvendeztették meg a közönséget, akik hálás tapssal köszönték meg az élményt.
A hagyományőrzők után a legifjabb korosztályé volt a figyelem: Hencz Ádám vidám mesemondása a farkasról és a rókáról mosolyt csalt kicsik és nagyok arcára egyaránt.
A mesét követően újra felcsendültek a népdalok: ezúttal a gesztetei Barkó Menyecskék léptek színpadra, akik lendületes előadásukkal és ragyogó hangjukkal tovább emelték a nap fényét.
A műsor így már a legelején bizonyította: a gömöri közösségben az élő hagyomány nem múlt, hanem jelen – és jövő.
A gömöri kultúra hangjai: kórus, klasszikus dal és verséneklés a csízi színpadon
A Gömöri Magyarok Kulturális Ünnepélyének programja igazi zenei utazással folytatódott.
Elsőként a rimaszombati Blaha Lujza Vegyeskórus lépett színpadra, Sósik Szilárd karnagy vezetésével.
A népes számú, összeszokott kórus előadásában ezúttal négy mű is felcsendült – többek között Karai József, Király Miklós és Tóth Árpád darabjai –, amelyeket Čarnoky Éva finom zongorajátéka kísért. Az előadás méltán aratott nagy sikert: a kórus kimagasló összhangja, zenei igényessége minden hallgatót lenyűgözött.
A klasszikus hangulat után egy új generáció tehetsége következett: a simonyi származású Szaniszló Dániel, aki fiatal kora ellenére már most komoly szakmai utat tudhat maga mögött.
Dániel a rimaszombati Művészeti Alapiskolában kezdte énektanulmányait, majd a miskolci Bartók Béla Zene- és Táncművészeti Szakgimnáziumban folytatta. 2024 nyarán felvételt nyert a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, ahol klasszikus-énekművész szakon tanul. Előadásában elhangzott Francseszkó Paolo Tosti: Lassami! és Kodály Zoltán: Arról alúl című dala is – utóbbiakban ismét Čarnoky Éva működött közre zongorán. Dániel tiszta hangja és meggyőző előadásmódja nemcsak tehetségéről árulkodott, hanem arról is, hogy álma – egy olasz operaszínpad – nagyon is elérhető közelségbe került.
Könnyeket csalt a közönség szemébe, és nagyon büszke volt mindenki az ifjú gömöri tehetségre. Fellépését vastapssal jutalmazták.
A műsorrészt a rimaszombati Mákvirágok verséneklő együttes zárta, akik azt bizonyították: a zene és a költészet találkozása időtálló érték. Győry Dezső, Gárdonyi Géza és Pósa Lajos verseket hoztak a műsorukban.
A Páko Mária vezette formáció a gömöri és felvidéki költők verseit népszerűsíti – többnyire saját, Marika által megzenésített dallamokkal. A Mákvirágok csapat tagjai közül ezúttal Dávid Máté, Mihály Benjamin, Miko Fruzsina, Ruszó Noémi és Tóth Tamás mutatkozott be. Az utóbbi években a Felvidék egyik legaktívabb verséneklő együttesévé váltak. 2024-ben arany sávos minősítést értek el a Tompa Mihály Országos Versenyen, idén júniusban pedig a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége a Felvidéki Tehetség Díjjal ismerte el munkájukat.
Friss zenei hangzásukkal, több hangszer megszólaltatásával sikert arattak.
Humor, érzés, filmslágerek – új színek a csízi színpadon
A folytatásban a Balogfali Fürtöcskék léptek színpadra, akik korábban már többször bizonyították, hogy nem csupán a népdalcsokrok, hanem a színpadi játék és a kreatív előadások is közel állnak hozzájuk. Láthatta már őket a közönség kukoricamorzsolást bemutatni, Máté Péter dalokat énekelni, sőt, még színdarabban is szerepeltek.
Ezúttal sem hazudtolták meg önmagukat: humoros jelenetükkel, a „Szerelempatak” című előadással újra mosolyt csaltak a nézők arcára. A vidám előadás játékosan mutatta meg, hogy a szerelem és a humor néha ugyanabból a patakból ered.
A nevetést követően egy bensőségesebb hangulat következett, de a szerelem volt a témája, melyet a dalok szárnyán járt körbe Schnelczer Arany Niki. Pedagógusként dolgozik a Tompa Mihály Alapiskolában, de a zene mindig is kiemelt szerepet játszott életében.
Az éneklés számára nemcsak örömforrás, hanem lelki küldetés is – hiszen, ahogy ő maga vallja:
„a zenében erő van, amit nem elég csak magunknak megtartani.”
Előadásában ezúttal klasszikus magyar filmslágereket hallhatott a közönség: többek között a „Hamvadó cigarettavég”, „Pá, kis aranyom, pá”, „Köszönöm, hogy imádott” és a „Például te, te, te” is felcsendült.
Arany Niki hangja és előadásmódja méltó tisztelgés volt a magyar filmzene aranykora előtt, és szép példája annak, hogyan találkozik a múlt értéke a jelen érzékenységével.
Ízek vetélkedése – hagyományos sütemények versenye Csízben
A felforrósodott hangulatot követően a háziasszonyok kerültek előtérbe. A Gömöri Magyarok Kulturális Ünnepélyének egyik legízletesebb hagyománya idén sem maradt el: ismét megrendezték a házi sütemények és kalácsok versenyét, amelybe ügyeskezű lányok és asszonyok nevezhettek be saját készítésű, hagyományos finomságaikkal.
A megmérettetés során a zsűri valóban nem volt könnyű helyzetben, hiszen különféle édes és sós finomságokat neveztek a versenyre. Összesen 19 féle süteményt láttak el sorszámmal, így a készítő neve nélkül került a zsűri asztalára, hogy az értékelés teljesen pártatlanul történjen. A nézőtéren izgatott várakozás uralkodott, miközben minden résztvevő reménykedve figyelte, vajon az ő süteménye nyeri-e el a zsűri tetszését, amelyet a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának elnöke és tagjai alkottak.
Agócs Ildikó, Kovács Ágnes és Mikó Alexandra örömmel osztották meg a verseny eredményét és méltatták a legkreatívabb, legízletesebb édességeket. A számok alatt rejlő készítőket Homonnai László, a Csemadok Csízi Alapszervezetének elnöke fedte fel.
Végül az alábbi eredmény született:
- Első helyezett: a rimaszécsi Kiss Irénke, aki sós, fokhagymás, sonkás kalácsával aratott sikert – a kalács napraforgó formában készült, és nemcsak látványában, de ízében is különleges volt.
- Második helyezett: a csízi Csernok Éva, aki egy ínycsiklandó krémes süteménnyel győzte meg a zsűrit.
- Harmadik helyezett: a Csemadok Nemesradnóti Alapszervezetének aktív tagjai, akik házi mákos rétessel neveztek, amit előző este közösségi akcióban készítettek.
- A polgármester különdíját a csízi Hencz Erzsébet vehette át Július Tkáčtól, méghozzá a mákos süteményéért.
A verseny nem csupán a gasztronómiai örömökről szólt, hanem arról is, hogy a gömöri hagyományos süteményreceptek tovább élnek – sőt, új generációk is szívesen viszik tovább ezt az értékes örökséget.
A díjazott süteményekből természetesen a közönség is részesülhetett. A vacsora részeként ezek a finomságok is az asztalokra kerültek, így mindenki személyesen is meggyőződhetett róla, miért volt olyan nehéz dolga a zsűrinek.
Az est hangulata ettől csak még családiasabb, még édesebb lett. A nézőteret a Csemadok Csízi Alapszervezetének tagjai pillanatok alatt vendégtérré varázsolták, s nagyon szépen megterített asztalnál foglalhattak helyet a vendégek és a közreműködők. A közös vacsorán kétféle finom gulyást is felszolgáltak, ami mellé egri borokat kínáltak.
Ezt megelőzően a hangulatot és rendezvény színvonalát mégegyszer emelte a Nagyidai Hagyományőrző Csoport.
Zárás gömöri dallal és tánccal
A Gömöri Magyarok Kulturális Ünnepélyének zárásaként ismét a Nagyidai Hagyományőrző Csoport lépett színpadra, akik ezúttal is lenyűgöző hitelességgel idézték meg régiónk folklórkincsét.
Előadásukban először egy bodrogközi népdalcsokor csendült fel, majd az ünnepély méltó lezárásaként gömöri táncokkal búcsúztak a közönségtől – nem is akárhogyan. Lendületes, életörömmel teli koreográfiájuk méltón tette fel a pontot az esemény végére.
A rendezvény háziasszonya Csank Tímea, a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának a tagja volt. A színpadi produkciók után a szervezők nevében köszönetet mondott minden fellépőnek, akik műsorukkal gazdagabbá, színesebbé és emlékezetessé tették ezt a napot.
Külön köszönet illette Július Tkáč polgármestert és Csíz község önkormányzatát a rendezvény helyszínének biztosításáért, valamint a Csemadok helyi alapszervezetének vezetőségét és aktív tagjait a lelkes és precíz előkészítő munkáért.
A rendezvény a KultMinor anyagi támogatásával valósult meg.
Élő hagyomány, új hangok – Csíz vendégszerető házigazdája volt a GMKÜ-nek
A Csemadok Csízi Alapszervezete és az önkormányzat példásan helyt állt házigazdaként.
Az esemény zökkenőmentes volt, vendégszerető légkörrel, és a szervezőcsapat kemény munkája minden részletben visszaköszönt. A rendezvény tisztességgel, tartalommal és szeretettel valósult meg. A jelen nehézségei mellett is megalapozta a jövő lehetőségeit.
A gömöri népdalkincs és a közösségi szellem nemcsak tovább élt, hanem új arcokkal, új hangokkal és friss műfajokkal gazdagodott.
A Nagyidai Hagyományőrző Csoport méltó módon képviselte a térség népdalait és tánchagyományát, míg a Fürtöcskék újjáalakulása és színpadra állása – az erotikusan fűszerezett „Szerelempatak” című jelenettel – különleges, személyes színfoltot vitt a programba. A rimaszombati Blaha Lujza Vegyeskórus és Szaniszló Dániel magas színvonalú zenei produkciója új minőséget hozott, ahogyan a Mákvirágok verséneklése is emelte a rendezvény irodalmi értékét. A könnyedebb műfaj kedvelői sem maradtak élmény nélkül: Arany Niki filmslágerekkel varázsolta el a közönséget, míg a helyi Hencz Mátyás prózai meséje a legkisebbekhez is szólt.
Mindez azt bizonyítja: a GMKÜ nyitott a műfaji sokszínűségre, s képes újragondolni saját hagyományait.
Reméljük, az idei jól sikerült rendezvény híre elég motivációt nyújt a helyi csoportoknak. Ahhoz ugyanis, hogy a GMKÜ továbbra is színes és sokrétű programot kínálhasson, elengedhetetlen, hogy az alapoknál történjen meg az építkezés: a helyi Csemadok-alapszervezetekben kell újraéleszteni a kulturális életet, felkarolni a hagyományokat, s ha kell, új csoportokat létrehozni. Csak így biztosítható, hogy a gömöri magyar kultúra nemcsak fennmarad, hanem meg is újul.
Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma