Immár hagyomány, hogy Dunamocson a CSEMADOK helyi szervezete és a Gazda Polgári Társulás, a Kárpát-medencei Borászok Egyesülete, a Közép-európai Gasztronómiai és Sommelier Egyesület és a Magyar Sommelier Szövetség megszervezi a kis falu lakosainak nagy örömére a Régi ételek napja című rendezvényt, amatőr főzőversenyt.
Idei évben a kakasok kerültek terítékre. Érkeztek csapatok a határon túlról is: a kárpátaljai asszonyok egyesülete (Nagydobrony), a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének Gazdaköre, Karancs, Hercegszőlős, Kocs testvértelepülés, a helyi önkéntes tűzoltók, az asztaliteniszklub, a helyi horgászok és járási galambászok képviselői, a Csoda csapat és a Harmónia Szabadidőklub tagjai.
A megjelenteket Szegi Tibor, a Csemadok helyi szervezetének elnöke és Varga Péter, a Gazda Polgári Társulás elnöke köszöntötték.
„Köszönhetően településünk színes történelmének, rengeteg különböző lehetőségünk van a hagyományok őrzésére, gyakorlására. A magyar konyhaművészet a magyar kultúra egyik kiemelkedő eleme, amely változatos, kreatív ételféleségekkel, egyedi és karakteres ízvilággal büszkélkedhet. A magyar tájkonyhák tradícióit jelentő receptek a népi táplálkozás bölcsességét bizonyítják, hiszen a legegyszerűbb nyersanyagokból készíthető legkülönfélébb ételvariációkat tartalmazzák” – mondta a Csemadok elnöke.
Az eredményhirdetés előtt rövid kultúrműsort adott a Csemadok énekkara (Fotó: Miriák Ferenc)
Varga Péter köszöntőjében hangsúlyozta: „Konyhakultúránk több mint ezeréves történelmi fejlődés eredménye, amely jó természeti adottságain, valamint az évszázados tradicionális állattartás, növénytermesztés és a manufakturális élelmiszer-előállítás örökségén alapul”.
Az ünnepélyes megnyitó után a főzőversenybe benevezett csapatok alágyújtottak a bográcsok alá és megkezdődött az ötkilós kakasok készítése bográcsban.
A kakaspörkölt az egyik legismertebb és legkedveltebb magyar étel, amelyet gyakran készítenek nagyobb családi összejöveteleken, lakodalmakban és ünnepi alkalmakra. Azért különösen népszerű, mert a kakas húsának erőteljesebb íze van, mint a tyúknak, így tökéletesen illik a magyar pörköltalapokhoz, a hagymás, paprikás alaphoz, ami mély, gazdag ízt ad az ételnek. A hosszú főzési idő alatt a hús megpuhul, és magába szívja az ízeket, aminek eredménye egy igazán intenzív és kiadós fogás. Miért szeretik a magyarok a kakaspörköltet?
Az eredményhirdetés előtt a Csemadok elnöke emléklapot és ajándékot adott át a Csemadok megalakulásának 75. évfordulója alkalmából (Fotó: Miriák Ferenc)
A magyarok szeretik a kakaspörköltet, mert a kakas húsa sokkal markánsabb, gazdagabb, és a lassú főzés során kiválóan átveszi a pörkölt jellegzetes ízeit. Emellett a pörköltfőzés közösségi esemény is lehet, ahol a család és a barátok közösen készítik és élvezik ezt a hagyományos fogást. A magyar konyha alapanyagaival – hagyma, paprika, paradicsom – kombinálva, az ízek harmonikusak, és egy igazi hagyományos magyar élményt nyújtanak. A kakaspörköltet friss, házi galuskával vagy nokedlivel szokták tálalni, de kiváló kiegészítő lehet hozzá a tarhonya vagy akár egy szelet friss kenyér is. Ez az étel a magyar konyha egyik csúcspontja, amely a családok körében az összetartozás, a hagyomány és az ízek élményét adja vissza.
Amíg a bográcsban készült a vaddisznó, addig a falumúzeum egyik sarkában nagy üstben főtt a csülkös pacal, a másik sarokban a kemence előtt a Csemadok tagjai dagasztották a tésztaféléket, amelyeket a kemencében sütöttek meg, Lajos András volt Csemadok-elnök vezetésével.
„Mindig is élt a nosztalgiája ennek az ősrégi sütési módszernek, de valójában nagyjából a kétezres években a felsőbb tízezer divatjaként született újjá a kemencézés kultúrája. Népszerűségét annak is köszönheti, hogy ismét megerősödött az igény a természetes tűzön sült ételek elkészítése és fogyasztása iránt. A kemencében sült ételeket nem lehet egy napon emlegetni a tűzhelyen elkészítettekkel, legyen az lepény, pizza, kenyér, húsok, vagy akár sütemény, kalács” – mondta a volt Csemadok-elnök.
Szakmai zsűri értékelte a főzőversenyt (Fotó: Miriák Ferenc)
Délután 2 órára elkészült a kakaspörkölt, amelyet a szakmai zsűri, Slezsák Zoltán étel- és italszakértő, a Közép-európai Gasztronómiai és Sommelier Egyesület és a Magyar Sommelier Szövetség elnöke, Palik László borász, Tóth Eszter egykori polgármester és Szegi Tibor főszervező értékelt.
Az eredményhirdetés előtt a Csemadok elnöke emléklapot és tárgyi ajándékot adott át Csehi Idának, Szegi Ilonának, Mocskos Katalinnak, Mocskos Katalin Kingának, Szabó Erzsébetnek, Lajos Ilonának,Lajos Katalinnak, Egyeg Andrásnak, Gula Szilviának, Vörös Eszternek, Lajos Andrásnak, Szalai Zoltánnak, Tóth Kálmánnak és Kocsis Jánosnak, a Csemadok megalakulásának 75. évfordulója alkalmából.
A főzőverseny győztese a dunamocsi Csoda csapat lett, megelőzve a kárpátaljai és a Harmónia csapatot.
A többi csapat a zsűri döntése alapján a negyedik helyet szerezte meg. A zsűri különdiját kapták a horvátországi falugazdászok, a helyi horgászok és a komáromi galambászok.
A zsűri elnöke értékelésekor elmondta, ahány ház, annyi szokás, s ez a főzésre is érvényes. Szinte minden ételnek létezik többféle verziója. Ki-ki a maga ízlésére variálja az alapanyagokat, fűszereket és így születik meg a tökéletes étel. „Hiszek abban, hogy érzéssel főzni a legjobb, amikor az ember nem ragaszkodik túlzottan egy adott recepthez, hanem inkább az érzéseire hallgat az elkészítés során. Összességében elmondható, hogy visszatekintve az elmúlt évek kínálatára, kiemelkedő versenyművek születtek ebben az évben is.”
Az idei megmérettetésen kilenc csapat vett részt (Fotó: Miriák Ferenc)
A Csemadok-napon az érdeklődők megtekinthették a falumúzeumot, Baán Szabó Ilona szárazvirág-dekorációit, a martosi Garlík László a vesszőfonás rejtelmeit is bemutatta, a dunamocsi Szegi Simóna szörpöket, teákat, szárított gyógynövényeket és fűszereket kínált, valamint gyönyörű, fába égetett képeket és kézzel készített késeket.
Egy esemény sikerességét nemcsak a résztvevők száma, hanem az ott lévők jó hangulata is meghatározza. Dunamocson egyikből sem volt hiány. Olyan főzőverseny került megrendezésre, amely nemcsak hangulatát, hanem az elkészített ételek színvonalát tekintve is lázba hozta a szakmát. A kitűnő eredményt azzal magyarázták, hogy a sikerhez a főzés szeretete mellett végtelen lelkesedés, szenvedély, nem utolsósorban kiváló csapatmunka, szakmai alázat kellett.
Miriák Ferenc/Felvidék.ma
