Ma már az emberi jogok nem elegendőek a kisebbségek védelméhez, ezért szükséges megfogalmazni az identitáshoz való jogot is – mondta Szili Katalin, a Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Tusnádfürdőn.
Szili Katalin a Nemzeti kisebbségek védelme az Európai Unióban című könyvbemutatón kiemelte: ma az Európai Unióban mintegy 50 millió olyan ember él, aki az őshonos nemzeti kisebbséghez tartozik.
Nem magyar problémáról van szó, hanem egy spanyolországnyi közösség problémájáról, ez európai ügy
– hangsúlyozta és egyúttal sürgető feladatként jelölte meg a kollektív jogok elismerését.
Felidézte a kisebbségvédelmi keretegyezmény és a nyelvi karta harminc évvel ezelőtti megalkotását és azt mondta, hogy az uniós csatlakozáskor még azt gondolták, az európai elvek jó lehetőségek biztosítanak majd a kisebbségvédelmi problémák megoldására, ez azonban nem valósult meg. Több mint három évtized alatt rá kellett jönni, hogy a 20. századot nem tudták meghaladni, és ma is ugyanazokkal a problémákkal küzdenek.
Ezért fogalmazták meg ötpontos javaslatukat, amelyek szükségesek, de nem elégségesek a továbblépéshez – mutatott rá, hangsúlyozva: nem kritizálni kívánnak, hanem javaslatokat tesznek.
Kalmár Ferenc, a külügyi tárca Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízottja azt mondta: arra számítottak, hogy az Európai Unió megfelelően szabályozza majd a kisebbségvédelmi kérdéseket. A dolgok azonban nincsenek rendben – összegzett.
Ezért fogalmazták meg kezdeményezésüket, annak érdekében, hogy az unió alkosson meg egy keretszabályozást a nemzeti kisebbségek helyzetének a kezelésére.
Ez nem azt jelenti, hogy minden országban részletkérdésekbe kell beleszólni, de ha a javasolt alapelveket elfogadják, abba minden ország kisebbségvédelmi szabályozása bele kell, hogy férjen.
Az ötpontos javaslatukat ismertetve elmondta: rögzítenék, hogy a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy, azt, hogy az emberi méltóság része az identitás, azaz valamilyen nemzethez tartozunk – rögzítette. Ahhoz, hogy az identitást megőrizzék, a kollektív és egyéni jogokra egyaránt szükség van, a kollektív jogokat azonban sok ország nem akarja elismerni. A negyedik pont, hogy a nemzeti identitásnak és az állampolgárságnak nem biztos, hogy egybe kell esnie, míg az ötödik alapelv, hogy a nemzeti közösséget az adott állam alkotóelemének kell tekinteni.
Andrássy György, a Pécsi Tudományegyetem professzora arról beszélt, hogy a kisebbségi kérdések sarokpontja az emberi jogok nemzetközi törvényében jelölhető meg. A nyelv használata mindenkit megillető szabadságjog – rögzítette.
MTI/Felvidék.ma
