1990-óta augusztus 20-a ismét Szent István ünnepe Magyarországon. Az egyik legfontosabb budapesti esemény a Szent Jobb-körmenet, melyre az államalapító apostoli király ünnepén kerül sor.
A nemzeti emlékezés az idei évben is a Szent István-bazilika előtti téren vette kezdetét az ünnepi szentmisével, melyet Erdő Péter bíboros mutatott be. Koncelebrált Michael W. Banach érsek, magyarországi apostoli nuncius, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Udvardy György veszprémi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, valamint Orosch János nagyszombati érsek, Fazekas Ferenc szabadkai megyéspüspök és Jozef Hal’ko pozsonyi segédpüspök.
„Szent István király a kereszténységre, a remény, a megmaradás és a többi néppel való testvéri közösség útjára vezette a magyar népet” – méltatta az államalapító szent királyt Magyarország prímása, és kiemelte: Nem csak a szívünkben él a remény, hanem ezt kell átadni a körülöttünk élő világnak is. Ezért volt olyan biztató, hogy Leó pápa első köszöntésében a feltámadt Krisztus békéjét kérte számunkra. Ez az igazi béke, amely a reményből táplálkozik. – fogalmazott a főpásztor.
Az Aranyvonat 1938-ban, mely a Szent Jobbot hordozta (Fotó: Wikipédia)
Az ünnepi szentmise szónoka Marton Zsolt váci megyéspüspök volt, aki hangsúlyozta: „Tanuljuk el István királytól a béketeremtés kultúráját! Majd kiemelte: békét teremteni és békeszeretőnek lenni nem pusztán fegyverszünetet jelent, vagy elmenekülni a konfliktusok elől, beletörődni a sorsunkba. Békében kell lennünk önmagunkkal, ezután embertársainkkal. Hívő emberként mindenekelőtt békében kell lennünk Istennel. Egyedül ezen az alapon vagyunk képesek az igazi, hiteles béke munkálói lenni.” – mondta a püspök atya.
A nemzeti ünnepen jelen volt Áder János korábbi köztársasági elnök, felesége, Herczegh Anita, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Katolikus Karitász jószolgálati nagykövete, Lévai Anikó, a kormányfő felesége, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Varga Zs. András, a Kúria elnöke, valamint az állami, társadalmi és kulturális élet és a diplomáciai testület képviselői.
Szent Jobb-körmenet, 2025 (Fotó: Magyar Kurír)
A tűző napsütés ellenére nagy tömeg töltötte be a Szent István-bazilika előtti teret, nagy számban voltak jelen a lovagrendek, az egyházi és karitatív szerveztek tagjai, hazai és külföldi zarándokcsoportok sokasága.
A szertartást követően Szent István király jobbját hagyományosan körmenetben vitték végig a környező utcákban.
A körmenet Magyarország egyik legjelentősebb keresztény ünnepi eseménye, melyre minden évben több tízezer zarándok érkezik. A Szent Jobb, mint magyar nemzeti és katolikus ereklye évszázadokon keresztül a zarándoklatok kiemelt célpontja volt, mely I. István, Árpád-házi magyar király természetes úton mumifikálódott jobb keze.
A Szent Jobb-ereklyét a történelem zivataros évei alatt több alkalommal elragadták, de mindig hazatért.
Szent István-bazilika ünnepi díszben a két évszámmal 1945 – 2025 (Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Története a 11. századra nyúlik vissza. Istvánt 1038-ban Fehérvárott helyezték végső nyugalomra, ám a halálát követő trónviszályok miatt a káptalan – félve a holttest megszentségtelenítésétől – a Nagyboldogasszony-bazilika közepén álló márványszarkofágból áthelyeztette a bazilika alatti sírkamrába. Hartvik püspök legendája szerint ekkor választották le a mumifikálódott jobb kezet, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki. A kincstár őre, Merkur őrkanonok azonban – ahogy később, felelősségre vonásakor állította – egy angyal megbízására „eltulajdonította”, majd a birtokán elrejtette az ereklyét. Arra hivatkozott, hogy a zavaros időkben biztonságos helyen akarta őrizni.
I.László király (1077–1095) István szentté avatásakor, 1083-ban szerzett tudomást az ereklye őrzési helyéről, s május 30-án ellátogatott Merkur bihari birtokára. Elfogadva az őrkanonok mentegetőző legendáját megbocsátott neki, majd itt alapította meg a kézereklye őrzésére a szentjobbi apátságot (ma Sâniob, Románia). A Szent Jobb megtalálásának napját már a 13. századi naptárak is említették, hisz tiszteletét az 1222-es Aranybulla iktatta törvénybe.
A Szent Jobb-ünnepség, 2025 (Fotó: Magyar Kurír)
A legenda szerint a Székesfehérvárott őrzött ereklye a török hódoltság idején Boszniába, majd 1590 körül Raguzába, a mai Dubrovnikba került a domonkos szerzetesekhez. 1771 áprilisában Mária Terézia magyar királynő közbenjárásának köszönhetően a raguzai domonkosok visszaadták a Szent Jobbot, amelyet ünnepélyes körülmények között szállítottak Budára, és 1771. június 21-én ünnepélyesen adták át megőrzésre az angolkisasszonyoknak. A királynő pénzt is veretett a visszaszerzés emlékére, valamint elrendelte augusztus 20-ának, a király szentté avatási napjának rendszeres megünneplését. Az ereklye első magyarországi „körútja” is hazahozatalakor volt, Győrött és Pannonhalmán tették közszemlére.
Az 1800-as évek elején II. József magyar király rendelete nyomán a Szent Jobbot a keresztesek férfirendje őrizte, majd a rend megszűnése után, 1865-től az esztergomi főegyházmegyénél helyezték biztonságba. Az 1900-as évek elején a budavári palota Zsigmond-kápolnájába került. A Magyar Királyságban 1938. május 31-én indult országjáró körútjára az Aranyvonat, mely három éven át pontos menetrend alapján vitte magával a Szent Jobb ereklyét, a lehető legtöbb településre.
Szent Jobb-körmenet, 2025 (Fotó: Magyar Kurír)
Az államiságot leginkább reprezentáló kegytárgy lett, amelyet a mindenkori prímás az augusztus 20-i körmenetek idején rendszeresen körbevitt a fővárosban.
1944-ben a nyilasok a Szent Koronát és a Szent Jobbot nyugatra hurcolták. 1945 elején találtak rá Salzburg közelében, és XII. Pius pápa közreműködésének köszönhetően az amerikai hadsereg visszaszolgáltatta a magyar katolikus egyháznak.
Miután a Szent Jobb-körmeneteket 1947-ben betiltották, az ereklyét a Szent István-bazilika plébániájának páncélszekrényébe zárták. 1971-től a bazilika egyik kápolnájában, zárt tabernákulumban, nem látható módon őrizték. Később az őrzési helyet felújították, és Szent Jobb-kápolnának nevezték el.
A kegytárgyat 1985-ben hozták ki először és tették közszemlére, majd 1988-ban, Szent István halálának 950. évfordulóján újra országos körútra vitték. 1989 óta ismét évente megrendezik a Szent Jobb-körmenetet. Az ide Szent István-ünnepségsorozat keretében az ünnepi szentmisével és a körmenettel az ereklye hazatérésének 80. évfordulójára is emlékeztek, amikor a Szent Jobb 1945-ben Ausztriából hazatért.
Tüzijáték, részlet (Fotó: infostart)
A nemzeti ünnepre az elszakított országrészekből is szép számmal érkeztek zarándokok, köztük felvidéki csoportok, akik egész napot töltöttek el a budapesti ünnepségsorozat eseményein és részt vettek a szentmisén és a Szent Jobb-körmeneten.
Az esti órákban került sor az ünnepi tűzijátékra, melyet Európa leglátványosabb műsorának ismernek.
Az esti órákban került sor a Szent István-napi ünnepségek fő látványosságára, az ünnepi tűzijátékra, melyet Európa leglátványosabb műsorának ismernek, és amelyet az idei évben ezerháromszáz drón összehangolt repülése tette még látványosabbá. A tűzijáték alatt mintegy 45 530 különálló, megkülönböztethető pirotechnikai effekt durrant el, melyeket uszályokról, pontonokról és három hídról lőttek fel, tisztelegve Magyarország történelme és kulturális öröksége előtt.
BK/Felvidék.ma
Forrás: mult-kor.hu, MKPK, Magyar Kurír, hirado.hu
