Nagy várakozásokkal került megrendezésre a Slovnaf Kupa egyik korai fordulója, amelyben a pozsonyi Slovan a szinte színtiszta magyar lakta 5. ligás Nádszegre látogatott. A nagy előkészületeknek megfelelően mintegy 2 ezren látogattak ki a falu stadionjába.
A találkozó pedig meseszerűen is indult a hazaiak szempontjából. Nemcsak, hogy korán megszerezték a vezetést, de csakhamar meg is duplázták előnyüket, így a 45. percig 2:0-t mutatott az eredményjelző. A négyosztálynyi különbség, illetve a sorozatos bajnoki címszerzés és a tavalyi Bajnokok Ligája főtábla tapasztalat, illetve a Slovan kezdő 11-ek 7,2 millió eurós piaci értékének a különbsége aztán csak megmutatkozott.
A hazaiak szerint némi játékvezetői segítséggel már a félidei szünetre 2:2-vel tudtak vonulni (Kišš Bálint játékvezető nem ítélte például szabálytalannak ifj. Weiss és Farkas párharcát, amiből gól született).
A második játékrészben pedig már könnyedén, két gólt szerezve jutottak tovább a pozsonyiak a kupában. Ez a 45 perc viszont minden kétséget kizáróan bevonul a falu és talán a felvidéki sportélet történelembe is,
amire nemcsak a nádszegiek és a csallóköziek, de egész Felvidék büszke lehet. Ahogy büszke volt a rengeteg kilátogató szurkoló is, akik extázisban top csapatokat megszégyenítő szurkolással varázsoltak hatalmas hangulatot a sportpályára. Az óvatlan szemlélődő, ha nem tudta volna, hol van éppen, akár azt is hihette volna, hogy a közeli dunaszerdahelyi DAC mérkőzik.
Zúgott természetesen a „Ria-ria-Hungária!”, „Ma a magyarok Istene Nádszegen lakik!”, „A magyar vér, az magyar vér!”, „Ott kell őket megszorítani, ahol a legjobban fáj, a szívüknél!”, „Hajrá, Nádszeg, akkor is a Nádszeg!” stb. rigmusok, amire a maréknyi slovanista a szintjének megfelelő provokációval reagált: „Ria-ria-pszichiátria!, „Szlovákiában szlovákul!”,” Magyarok a Duna mögé!” stb…
Természetesen a hazaiakat se kellett félteni, a véleményes játékvezetői döntéseknél hamar felharsant a „Cirkusz Slovan!” rigmus is.
„Jó volt látni, hogy ennyien együtt élnek a focival errefelé is, magam is a falusi focipályákon nőttem fel, így kedvelem ezt az atmoszférát. Minden elismerésem a nádszegi focistáknak a felvállalt nyílt sisakos játékhoz! Példát vehetünk mi is a politikai színtéren erről a mentalitásról” – mondta el a helyszínen szurkoló Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke.
Bár a helyiek, a szervezők és a rendőrség is mindent megtett, hogy zavartalan legyen a sportesemény, végül mégis sértődötten távoztak a pozsonyiak. A mérkőzés végén állítólag egy 15 éves szurkoló beszólását vette a szívére ifj. Vladimír Weiss, ami miatt nem fogadták el a helyek vendégfogadását sem. Azt nem lehetett tudni, hogy mi boríthatta ki ennyire az eurótízezreket kereső labdarúgót, akinek rendre különböző megbotránkoztató, szaftos botrányairól ír a bulvármédia…
A nádszegi csapat példás helytállása megmutatta, hogy a Felvidék méltán lehet büszke rájuk, hisz 45 percnyi diadallal védték a mundérunk becsületét! Nem véletlenül a hármas jelszavuk az Erő-Hűség-Remény!
Csonka Ákos, Felvidék.ma