A Csemadok Nemesradnóti Alapszervezete idén a Jókai 200 emlékévhez kapcsolódva már második alkalommal hívta útra tagjait és barátait. Júniusban Kistapolcsány és Malonya volt a kirándulás célpontja, most pedig a hétvégén Tardona emlékeit és hagyományait fedezhették fel a résztvevők.
A Jókai 200 emlékév célja, hogy méltó módon tisztelegjenek Jókai Mór életműve előtt, és felhívják a figyelmet a magyar irodalom egyik legnagyobb alakjának örökségére.
„Jókai 200” – Tardonán járt a Balog-völgyiek közössége
2025. február 18-án, Jókai Mór születésének 200. évfordulóján a bátkai Remény Idősebb Generáció Klubjának kis csapata Pásztor Magdaléna elnök vezetésével Tardonára látogatott. A kirándulás célja az volt, hogy felkeressék a Jókai Mór Emlékszobát és a Tájházat, ahol a nagy író emlékét és a helyi hagyományokat egyaránt őrzik.
A résztvevők számára különösen értékes élményt jelentett a látogatás, hiszen olyan történeti részletekkel is gazdagodtak, amelyeket eddig nem ismertek.
Mint megtudták, Jókai Mór 1849-ben, a szabadságharc bukását követően a császári hatalom elől menekülve felesége, Laborfalvi Róza egyik ismerőse segítségével talált menedéket Tardonán.
A kirándulók nemcsak Jókai bujdosásának emlékeit, hanem a Tájház múzeumi gyűjteményét is megtekintették. A helyi tárgyi örökség gazdag bemutatója régi munkaeszközöket, szövőszékeket és számos egyéb érdekességet tár a látogatók elé.
„Ilyen kirándulást mindenkinek szívből ajánlunk” – írta akkor beszámolójában Bodnár Mária, a klub krónikása.
A jó hír gyorsan terjedt: a Csemadok Nemesradnóti Alapszervezete is kedvet kapott, és 2025. szeptember 13-án autós kirándulást szervezett Tardonára.
A szervezést erősítette, hogy a helyi Csemadok elnöke, Dobos Ilona és a tardonai faluközösség aktív tagja, Czakó Éva jó barátságot ápolnak.
Így a radnóti Csemadokosok megkóstolhatták az eredeti Jókai-bablevest és a hamis túróst, melynek receptjeit a Muskátli magazinba is megörökítik. Valamint a szerencse épp úgy hozta, hogy a település hagyományos szüreti felvonulását is ekkor tartotta. A kulturális élmény gazdag közösségi ünneppel egészült ki.
Tardona emlékei és vendégszeretete tehát nemcsak a múlt nagy alakjára, Jókai Mórra irányítják a figyelmet, hanem a helyi közösség élő hagyományait is továbbadják az odalátogatóknak.
Tardonai Jókai Tájház és Múzeum – emlék és hagyomány egy helyen
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tardona községben különleges emlékhely várja a látogatókat: a Jókai Mór Emlékszoba és Tájház, amely egyszerre idézi meg a nagy magyar író emlékét, valamint a helyi paraszti élet mindennapjait. Az épület a Jókai Mór utcában áll, s eredetileg az 1900-as évek elején épült református iskola és kántortanítói lakás volt, amely az 1876-os nagy tűzvész után nyerte el mai formáját.
A Jókai Mór Emlékszoba részlete (Fotó: HE/Felvidék.ma)
A ház egyik része a Jókai Emlékszoba, amely arra az időszakra emlékeztet, amikor az 1848–49-es szabadságharc bukása után Jókai Mór Tardonán talált menedéket. Az emlékszoba különleges tárgyai közé tartozik egy ezüst kehely, amelyet az író unokahúga, Jókay Jolán ajándékozott a helyi református gyülekezetnek, valamint a Révai Testvérek által kiadott százkötetes Jókai-sorozat.
A kiállítás bemutatja Jókai bujdosótársait, Telepy Károlyt és Muraközy Jánost is, akihez egy hadi csutora is köthető.
A tájház másik része a helytörténeti gyűjtemény, amely a régi paraszti élet eszközeit tárja a közönség elé. A látogatók bepillantást nyerhetnek a kenderfeldolgozás teljes folyamatába a tilótól a szövőszékig, de láthatnak régi konyhai eszközöket, bútorokat, valamint a környékről származó régészeti leleteket és őskövületeket is. A hajdani tanterem ma időszaki kiállításoknak és szakmai foglalkozásoknak ad otthont.
Tárlatvezetés (Fotó: Bodnár Mária)
A tardonai tájház és múzeum nemcsak egy múltidéző hely, hanem élő kapcsolat a település és Jókai emlékezete között.
A helyiek gondoskodásának köszönhetően a nagy író bujdosásának emlékei, valamint a falu hagyományai méltó környezetben élnek tovább. Meg tudják még mutatni az eredeti házat is, és a református templomban is őrzik Jókai Mór emlékét.
A tájház állandó nyitvatartással nem rendelkezik, ezért a látogatás előzetes bejelentkezéshez kötött. Érdeklődni a +36 70 434 2975 telefonszámon vagy a lilla.pal1986@gmail.com
címen lehet.
Kistapolcsány és Malonya valamint Jókai Mórral való kapcsolódás
A kistapolcsányi helyszínek a Csemadok Nemesradnóti Alapszervezet valamint a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezetének tagjai számára egyszerre kínáltak találkozást a természet, a művészet és a Jókai-örökség gazdagságával.
A bölény vadaskerttel indítottak. A Kistapolcsányi vadaskertben él Európa legnagyobb emlőse, a bölény, amely napjainkban főként Lengyelországban tenyésztett. A 140 hektáros területből 27 hektár a tenyésztésre szolgál, a többi védett övezet.
Jókai Mór Őszi fény című művében már a bölény vadászatát említi, az állatot Európa erdeinek régi uraként mutatva be.
Kistapolcsányban (Fotó: Pósa Dénes/Felvidék.ma)
A kistapolcsányi gazdaudvarban közös ebéd várta a résztvevőket, ahol a helyi ízek Jókai gasztronómiai érdeklődését idézték meg. Az író gyakran emlegette műveiben a korabeli étkezéseket, a kávézások, teadélutánok és farsangi vendégségek hangulatát.
A kistapolcsányi kastély klasszicista stílusú, a Habsburgok egykori nyári rezidenciája volt, múzeumi részében barokk és empire bútorok, porcelánok, fegyvergyűjtemény és a Keglevich-féle könyvtár várta a látogatókat.
Itt bizony Jókai kötetek is megtalálhatók. A parkban pedig Stróbl-szobrai vannak, köztük a Haldokló szarvas, a vadászművészet és a helyi történelem részei. Jókai szobra is Stróbl Alajos alkotása.
A lipicai lovaknál (Fotó: Pósa Dénes/Felvidék.ma)
A Nemzeti Lovardába is betekintettek, ami a lipicai és más fajták tenyésztésének szlovákiai központja. Jókai szerint „Bölcs embernek ló való, mert lóvá tesz az ember, és emberré a ló,” ami a lovak nevelő és tanító szerepére utal.
Végül Jókai Mór természetszeretete és kertművelési szenvedélye előtt tisztelegtek, mégpedig a Malonyai Arborétumban. Jókai saját birtokán virágzó kertet és rózsaligetet alakított ki, amely inspirációt nyújtott műveihez. A malonyai arborétum örökzöldekkel és rózsákkal gazdagított kertje Közép-Európa egyik legkülönlegesebb fagyűjteménye.
Ez utóbbi kirándulást a nemesradnóti Lidike kft. koordinálta a KultMinor támogatásával.
Az idei Jókai 200 emlékév lehetőséget ad arra, hogy újra felfedezzük Jókai Mór gazdag életművét, s egyben emlékeztet arra, hogy művei és példája ma is közösséget formáló, nemzetmegtartó erővel bírnak.
Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
