Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) etológusai kimutatták, hogy a kutyák nemcsak tárgynevek megtanulására képesek, hanem felismerik a név által jelölt mögöttes funkciót is – közölte az intézmény az MTI-vel csütörtökön.
A közleményben kiemelték, hogy a „tehetséges szótanuló” kutyák (gifted word learners) nemcsak megjegyzik a játékok neveit, hanem képesek új, teljesen más kinézetű tárgyakra is kiterjeszteni a szavak jelentését, ha azok ugyanarra a funkcióra használhatók.
Ez a készség eddig kizárólag kisgyermekeknél és egy-egy hosszú éveken át tanított papagáj vagy bonobó esetében volt ismert. Az egyetem tanulmánya a Current Biology folyóiratban jelent meg.
Mint írták, az embereknél a jelentéskiterjesztés a nyelvtanulás egyik alapköve, a funkció alapján történő kiterjesztés azonban még ennél is összetettebb készség. Egy kisgyermek fokozatosan megtanulja, hogy a „csésze” szó a bögrére, a pohárra és a kulacsra is vonatkozhat, hiszen mindegyiket ivásra használjuk. Ez a felismerés annak ellenére jön létre, hogy ezek a tárgyak formájukban, anyagukban nagyon eltérőek egymástól, leginkább a használatuk módja, funkciója köti őket össze.
Míg számos állatfaj képes küllem alapján csoportosítani tárgyakat, a funkcióra vonatkozó, tanult szó kiterjesztése igen különleges elmebeli képességeket feltételez. Egyes egyedek megtanítása bizonyos tárgyakhoz kötődő szavakra rendkívül idő- és munkaigényes, és nagyon kevés egyed képes valóban elsajátítani ezt.
„Ezek a tehetséges szótanuló kutyák egyedülálló lehetőséget kínálnak e jelenség vizsgálatára, mivel ők a gazdával való játék során, természetes interakciókban gyorsan tanulják meg a szavakat – a játékok neveit” – idézték a közleményben Claudia Fugazzát.
A tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta: eredményeik azt mutatják, hogy ezek a kutyák nem egyszerűen megtanulják a tárgyak neveit, olyan szinten értik a szavak mögötti jelentést, hogy képesek azt teljesen új, nagyon eltérő kinézetű játékokra is alkalmazni, felismerve, mire valók ezek a tárgyak.
A kutatók hét tehetséges szótanuló kutyát – hat border collie-t és egy ausztrál pásztorkutyát – teszteltek természetes környezetben, a gazdáik otthonában, játékos interakciók közben.
A tanulási szakaszban a kutyák két új szót tanultak, például „húz” és „hozz”, amelyek nem egy-egy tárgyat, hanem több, küllemében teljesen eltérő, de azonos módon használt játékot jelöltek (húzogatós vagy behozós). Ezt követték a tesztek, amelyek során a kutyák bizonyították, hogy megtanulták az új szavakat, és helyesen választották ki a megfelelő játékot, ha a gazda a „húz”-t vagy a „hozz”-t kérte.
A kísérlet következő szakaszában a kutyák új, küllemében nagyon különböző játékokkal játszhattak „húzogatósat” vagy „behozósat” a gazdával, ahogy korábban is, de most a játék neve nem hangzott el egyszer sem. A végső tesztben a kutyáknak ezen új tárgyak közül kellett kiválasztani, amikor a gazda a „húz” vagy „hozz” játékot kérte. A kutyák nagy biztonsággal választották ki a megfelelő, addig névtelen tárgyat „ vagyis általánosították a szavakat funkcionális kategóriákra.
Ez az első bizonyíték arra, hogy a kutyák képesek a szavakat funkcionális kategóriákra általánosítani, mégpedig természetes, játékos interakciók során – hangsúlyozták a közleményben.
„Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a szavakhoz kapcsolódó kategorizációra nemcsak az ember képes, hanem megjelenhet nem emberi, nem nyelvhasználó fajoknál is, természetes módon” – idézték Miklósi Ádámot, a tanulmány társszerzőjét, aki szerint ez izgalmas új irányokat nyit annak megértésében, hogyan fejlődhettek ki a nyelvhez kapcsolódó készségek, és hogyan működhetnek fajunkon túl.
MTI/Felvidék.ma
