Pozsonyban, a Csemadok-székház Rákosi Ernő termében rendezte meg a Szövetség a Közös Célokért a Duray Miklós születésének 80. évfordulója alkalmából tartott emlékkonferenciát 2025. szeptember 25-én. A szimpózium nemcsak tisztelgés volt a felvidéki magyarság kiemelkedő alakja előtt, hanem fórumot is biztosított a közösség számára, hogy közösen idézze fel Duray életművét és annak máig ható üzenetét. Molnár Imre a Duray és Esterházy János közötti mély szellemi kapcsolatot emelte ki, hangsúlyozva példaképként való jelentőségüket, míg Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke Durayt a felvidéki magyarság őrangyalaként méltatta, akinek áldozatvállalása mindannyiunk számára iránymutatást nyújt.
Molnár Imre: Duray Miklós öröksége és szellemi köteléke Esterházy Jánossal
Molnár Imre történész, kiemelte hogy
Duray Miklós életútja, életműve és hagyatéka rendkívül gazdag, olyan témákat érint, amelyek akár egy többnapos konferenciát is megtölthetnének.
Mint elmondta, őt magát mindig lenyűgözte, amikor egy-egy Esterházy-emléktábla avatására meghívták Miklóst, és ő milyen mély gondolatokat fogalmazott meg ezeken az alkalmakon. Már akkor felmerült benne, hogy össze kellene gyűjteni az Esterházy Jánosra vonatkozó beszédeit. Erre végül Duray halála után került sor. Eredetileg azt gondolta, hogy egy újságcikknyi anyag lesz belőle, de amikor a századik oldalnál tartott a beszédek leírásában, rájött, hogy itt sokkal többről van szó, mint néhány parlamenti felszólalásról.
Molnár Imre néhány idézetet is kiemelt, amelyek jól mutatják, milyen mély lelki kapcsolat fűzte össze Esterházy Jánost és Duray Miklóst. „Példaképemnek éreztem őt, de ez az érzés a rendszerváltás előtt, 1989 decemberéig csak elvont volt. Ekkortól vált valósággá, vagyis lehetőséggé az ő követhetősége számomra. Húszéves politikai pályafutásomat ez a kapcsolat alapvetően befolyásolta.”
„Ki volt Esterházy János? Pártelnök, parlamenti képviselő, hívő ember, magyar ember? Mondhatnám, kollégám, de inkább példaképem, sőt az egyetlen példaképem volt. Szinte nincs olyan nap, hogy ne gondolnék rá, és ne tenném fel a kérdést: ’János, mi erről a véleményed?’ A válaszát hallom, és boldog vagyok, mert ismét azonosan gondolkodunk. Esterházy János a mi tükrünk, a legfényesebb tükör, amelybe egyszer minden felvidéki magyarnak bele kell néznie.”
A történész rámutatott arra is, hogy Duray Miklós ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem akarta magát Esterházyhoz hasonlítani, mert a két helyzet nem összehasonlítható. Esterházyt másként tekintették ellenségnek, mint őt. A hasonlóságok elsősorban a történelmi helyzetekből fakadnak, amelyek bizonyos körülmények között hasonló következményekkel járnak.
Zárásként Molnár Imre elmondta, a konferencia nemcsak arról szól, miért van szükségünk Duray Miklósra és Esterházy Jánosra, hanem arról is,
hogyan tudjuk méltóképpen kezelni szellemi örökségüket és lelki magatartásukat. Hogyan tudjuk átadni ezt a jövendő nemzedékeknek?
Ezért is fontosak az ilyen konferenciák.
Gubík László: Duray munkássága nemcsak a mellette állóknak, de az ellene fordulóknak is utat nyitott
Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke azt hangsúlyozta, hogy Duray Miklós élete egy valódi kincsesláda, amelyből három kiemelkedő kincset emelt ki a hallgatóság számára. Beszédében Molnár Imre előadásához kapcsolódva osztotta meg gondolatait.
Elsőként Gubík a Duray Miklós temetésén elhangzott gondolatait idézte fel:
„1945-ben Esterházy Jánost elvitték tőlünk a kommunisták, Duray Miklóst pedig közénk küldte a Teremtő.”
Kiemelte, hogy 80 évvel ezelőtt, 1945 júliusában született Duray Miklós, a felvidéki magyarság másik „őrangyala”, aki Esterházy János szerepét vette át. Mint mondta, az őrangyalok nem azért vannak, hogy észrevegyük őket, hanem hogy csendben egyengessék utunkat, védelmezzenek bennünket. Esterházy a 20. század első felében töltötte be ezt a szerepet, majd 1945 után Duray Miklós folytatta ezt a küldetést.
Másodikként Gubík egy gyakran emlegetett idézetet elevenített fel: „Nem értek egyet azzal, amit mondasz, de küzdeni fogok azért, hogy elmondhasd.” E gondolat mentén hangsúlyozta, hogy
Duray Miklós kiállása, fogva tartása és áldozatvállalása nemcsak azoknak kedvezett, akik egyetértettek vele, hanem azoknak is, akik később ellene fordultak.
Duray áldozatvállalása révén olyan vívmányokat ért el a felvidéki magyarság számára, mint a szabad véleménynyilvánítás, a magyar iskolákba való szabad beíratás lehetősége, vagy éppen a politikai versenyben való részvétel joga. Gubík szerint éppen ez mutatja Duray emberi nagyságát, ami a legnagyobbak közé emeli őt.
Harmadikként Csonka Ákos előadására utalva Gubík László kifejtette, hogy
mindannyian „Duray Miklós unokái” vagyunk.
A konferencia üzenete szerinte nemcsak az, hogy Duray és Esterházy szellemi örökségét méltóképpen kell ápolni, hanem az is, hogy a szabadság kivívása, a pártok, társadalmi szervezetek és ifjúsági mozgalmak létrehozása mind olyan vívmányok, amelyekért Duray az életét adta. Kiemelte, hogy a Csemadok falai között tartott szimpózium méltó tisztelgés volt Duray előtt, aki maga is tiszteletet adott mindenkinek.
Gubík László zárszavában hangsúlyozta, hogy a szimpózium nemcsak Duray Miklós emléke előtti tiszteletadás volt, hanem egyben útmutatás arra, hogyan lehet továbbvinni szellemi örökségét a jövő nemzedékei számára.
szd/Felvidék.ma
