A Magyar Nemzeti Énekkar fellépésével hivatalosan is megnyílt a XXXIX. Városi Kulturális Napok. A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Pozsonyi Városi Választmánya az idei évben is megszervezi az őszi magyar kulturális rendezvények füzérét, melynek egyik célja a fővárosi és környékbeli magyarság összefogása.
A Városi Kulturális Napoknak nem a szeptember 27-ei esemény volt az első rendezvénye, szeptember 21-én már megtartották a Pozsony és az 1825-1827-es országgyűlés című pozsonyi sétát, Korpás Árpád idegenvezetővel, melynek szervezője a Pozsonyi Kifli volt. Majd Várszegi Asztrik nyugalmazott főapát volt a Csemadok vendége, akivel Csáky Pál beszélgetett. Az előadás témája a modern világ és a kereszténység kapcsolata, a szeretet és a jövőbe tekintés voltak. Ennek főszervezője a Csemadok Ligetfalui Alapszervezete volt.
Majd szeptember 25-én Tisztelgés – Duray 80 tartott szimpóziumot a Szövetség a Közös Célokért.
A fent leírtak is bizonyítják, hogy a Városi Kulturális Napok célja a pozsonyiak és a város területén működő civil szervezetek összefogása is.
A Ferences-rendiek temploma adott otthont a nyitó hangversenynek szeptember 27-én, amelyben olyan klasszikus művek is elhangzottak, amelyek a magyar zenekultúra alakítói a mai napig.
Jégh Izabella megnyitja a rendezvényt (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Elhangzott többek között az Ave Maria Liszt Ferenctől, az Est Bartók Bélától és Harsányi Kálmántól, Kodály Zoltán Esti dala, Kodály Zoltán – Weöres Sándor Öregek című műve, valamint a 90-es és a 150-es genfi zsoltár, melynek magyar szövegét Szenczi Molnár Albertnek köszönhetjük.
A hangverseny alatt zongorán közreműködött Bizják Dóra, Somos Csabán kívül karnagyként közreműködött Kálmán László és Bencsík Pál.
A nyitórendezvényt és ezzel a Városi Kulturális Napokat Jégh Izabella, a Csemadok Pozsonyi Városi Választmánya elnöke nyitotta meg. A fővédnökséget a rendezvény fölött dr. Balogh Csaba Magyarország Rendkívüli és Meghatalmazott Nagykövete vállalta.
A Magyar Nemzeti Énekkar 1985-ben alakult Állami Énekkar néven, Pászti Miklós zeneszerző–karnagy vezetésével. Az énekkar Magyarország vezető hivatásos kórusává vált. Profilja a zenekar-kíséretes kompozíciók, oratóriumok, valamint acappella művek előadása. A szeptember 27-ei koncerten Magyar acapellák a 19. századtól napjainkig című programmal szerepeltek.
A megnyitó közönsége (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Az énekkar repertoárja rendkívül gazdag, a kora barokk Schütz alkotásaitól Bach, a bécsi klasszikusok és a 19. század zeneszerzőinek kompozícióin keresztül a 20. század és a kortárs zenéig minden irányba nyitott, műfaji határok nélkül. Számos ősbemutató, illetve magyarországi bemutató fűződik a nevéhez, például Jeney Zoltán Halotti szertartás oratóriuma vagy Kurtág György A csüggedés és keserűség dalai című kompozíciója,amely sokak szerint a kórusirodalom egyik legnehezebb alkotása.
A kórus visszatérő közreműködője a Nemzeti Filharmonikusok martonvásári nyári Beethoven-sorozatának, kiemelkedő szereplője a zenekar családi matiné koncertsorozatának, valamint a Kocsis Zoltán művészeti vezetésével 2006 óta felépülő Bartók Új Sorozatnak.
Az énekkart Somos Csaba, Liszt Ferenc és Rubányi-díjas karnagy, Érdemes művész, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetésének tulajdonosa vezeti. Somos Csaba 2016. április 1-től a Nemzeti Énekkar karigazgatója. Művészi zenei pályájának fókuszában egyszerre van jelen a vokális és instrumentális zene. Hangsúlyozza a professzionalizmuson túli meggyőző zenei átütő erőt. 22 éves kora óta kórusvezető. Majdnem 17 éven át volt a Vasas Művészegyüttes Énekkarának karnagya. 2002-ben megalapította a Vass Lajos Kamarakórust, amelyet 2017-ig vezetett. Zeneigazgatóként dolgozott a debreceni Csokonai Színházban, majd a Pécsi Nemzeti Színházban, és vezető karnagya volt a Magyar Rádió Énekkarának. Külföldi zenekaroknál is vendégszerepelt, így a Salernói Filharmonikus Zenekarnál (Olaszország) és Japánban a Szakatai Filharmonikus Zenekarnál. Karnagyként és karmesterként gyakran hívják Spanyolországba, Olaszországba, Oroszországba, Romániába, Görögországba, Macedóniába, Ausztriába, Németországba és Kínába.
A templom megtelt látogatókkal, akik szeretettel fogadták a kórust, akik szeretettel töltötték meg a hallgatóság szívét.
Neszméri Tünde/Felvidék.ma
