Mint már beszámoltunk róla, október 3-án huszonegyedik alkalommal szervezték meg a Madách Irodalmi Napot Alsósztregován. Az esemény részeként került sor Madách Imre bicentenáriuma alkalmából a kastélyparkban létrehozott Madách Pantheon bővítésére. Idén újabb öt személy kétnyelvű emléktáblája került elhelyezésre az emlékműnél.
„A panteonnál megállva a látogatók felfedezhetik azokat a személyiségeket, akik Madách Imre életében, avagy utóéletében meghatározó szerepet játszottak” – emelte ki Jarábik Gabriella, az alsósztregovai irodalmi múzeumot üzemeltető Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma igazgatója.
Madách Pantheon a kastélyparkban (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Hozzátette: a panteonban szereplő személyek szakmai és művészi tevékenységükkel hozzájárultak a Madách-kultusz éltetéséhez és fennmaradásához.
A panteon központi eleme egy krími hárs, Madách kedvenc fája, melyet a kastélyból vett köveköveznek. A kövek előtt helyezik el évente az öt-öt kis emléktáblát.
2023-ban Szontágh Pál, Arany János, Zichy Mihály, Paulay Ede és Pavol Országh Hviezdoslav tábláját helyezték el itt. 2024-ben Majthényi Anna, Fráter Erzsébet, Kerényi Ferenc, Kass János és Ránki György tábláival bővült az emlékhely. Hozzájuk csatlakozott idén Jászai Mari, Alexander Dietze, Jókai Mór, Rigele Alajos és Balassa Géza.
Rigele Alajos (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Praznovszky Mihály, Madách-kutató ismertette a felsoroltak Madách-kultuszhoz hozzájáruló tevékenységét.
Elsőként Rigele Alajosról (1871–1940) szólt. A leghűségesebb magyar szobrásznak több mint kilencszáz alkotása díszíti városaink köztereit. Az ő alkotása a kastélypark szegletében lévő Madách-síremlék Ádám-szobra 1936-ban. „A lelkem felfelé tör” – mondja Ádám a tragédiában. Ezt igyekezett bronzba önteni Regele Alajos.
„Madách Imre síremlékén egy éven át dolgozott, mígnem 1936-ban a mai helyén felállították. Szobra az Ádám sorsát viselő és vállaló, bizakodó, vágyakozó, égbe törő embert jeleníti meg”
– olvasható az emléktáblán.
Alexander Dietze (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Alexander Dietze egy titokzatos személy, az irodalomkutatók vajmi keveset tudnak róla. Annyi bizonyos, hogy ő fordította le első ízben 1863-ban német nyelvre Madách fő művét. Dietze ekkor a történelmi Magyarországon élt, irodalommal foglalkozott. 1865-ben jelent meg a fordítása. A következő években visszatért Németországba.
Ő indította el Madách művének világirodalmi befogadását.
Jásza Mari (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Idén emlékezünk meg Jászai Mari színésznőszületésnek 175. évfordulójáról, aki Az ember tragédiájának 1883-as ősbemutatóján alakította Éva szerepét. Mindenidők egyik legnagyobb színésznője, számos tragikus hősnő szerepét játszotta el a színpadon. A budapesti Nemzeti Színház tagjaként kapta meg a Paulay Ede rendezte tragédiában a nő főszerepet. A 1883. szeptember 25-én volt a tragédia ősbemutatója Budapesten.
A panteonba kerül az idén születésének kétszázadik évfordulója tiszteletére Jókai Mór táblája. Madách Imre és Jókai Mór minden bizonnyal legalább egyszer találkoztak, 1861. március 28-án a Kisfaludy Társaság ülésén. A kétszáz évvel ezelőtt született Jókai a magyar irodalom világirodalmi méretű, legnagyobb alkotója. Mint a táblán olvasható: „Madách Imrét az újonnan feltűnő kortársai közül a legnagyobbnak ismerte el. Életpályája csillagfutás volt, feltört fényesen és lehullt – írta róla váratlan halála után.
Jókai Mór (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A panteonba került továbbá Balassa Géza tanár, történész, régész, művésztörténész. A Madách-kastélyban már látható egy emléktáblája. Példátlan munkával, szervező erejével elérte, hogy intézmények és kiállítások jöjjenek létre Felvidék-szerte. Szüntelen cselekvés és értékmentés adta élete energiáit – foglalta össze Praznovszky.
Elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy 1964-ben létrejött az kastély falai között az irodalmi múzeum.
Akkoriban a kastély igen elhanyagolt állapotban volt, s Balassa Géza elkészítette az épület felújítási tervét, a leendő forgatókönyv vázlatát. Madách halálának centenáriuma alkalmából a munkálatokhoz szükséges pénzügyi fedezetről is gondoskodott. A lehetőségek adottságának köszönhetően a kastély megújult, az első tárlat 1964. október 4-én nyílt meg. Azóta is létezik, gyarapodik, átalakul, szépül, s mára magyar emlékhely lett – húzta alá Praznovszky Mihály.
Balassa Géza (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A Madách Pantheont a kastélyparkban, alig pár tíz méterre a Madách-sírhelytől találjuk. A panteonról ITT, ITT illetve ITT olvashatnak.
Pásztor Péter/Felvidék.ma
