Háromszáznegyvenkét évvel ezelőtt kezdődött el Magyarország felszabadítása a török uralom alól. Ennek egyik fontos mérföldköve Párkány volt. A kétszeres „nekifutásra” lezajló párkányi csatának sok áldozata volt, de a győzelem kapuja itt nyílt meg.
1683. október 7-én csaptak össze először a seregek, hogy dűlőre vigyék a két világrend közti ellentéteket, melyből aznap a török hadak kerültek ki győztesen.
(Fotó: Dudás Ágota)
Október 9-én aztán fordult a kocka. A lengyel sereg egyesült az időközben megérkező, Lotharingiai Károly vezette birodalmi erőkkel. Károly herceg, Esterházy Pál magyar nádor, valamint Lajos bádeni őrgróf hadai a szövetségesek erejét a háromszorosára, mintegy 26 000 főre növelték a törökével szemben.
1683. október 9-én Sobieski János és Lotharingiai Károly keresztény seregei a Bécs alatt egyszer már megvert oszmán seregeket üldözve, Párkánynál ismét összecsaptak, ahol megint sikerült legyőzni az újból felálló török sereget, ezáltal 1605 után újra felszabadult Esztergom a török iga alól (egyébként a hadjárat egyik stratégiai célja épp ez volt), s vele együtt a Dunától északra elterülő terület is.
A párkányi csata európai jelentőségét bizonyítja, hogy lényegében ezzel kezdődött Magyarország török uralom alóli felszabadítása, és megnyílt a magyarországi visszafoglaló háborúk felé vezető út. A párkányi győzelem hírére Linzben örömmámorban úszott a császári udvar. Az uralkodó I. Lipót is csak ezután tért vissza szék- és fővárosába, Bécsbe.
(Fotó: Dudás Ágota)
Sobieski XI. Ince pápának küldött levelében a párkányi győzelmet nagyobbra értékeli, mint a bécsit.
„A mindenható Isten újra megmutatta a kezének csodáját, amikor e hónap kilencedikén új győzelmet adatott a kereszténységnek, és oly nagyszerűt, hogy a bécsit is messze felülmúlta…Az oly erős és nagy katonaság a csatatérről szégyenletesen menekülve, a Párkány nevű településen, annak szűk kis helyén bezárkózni és védekezni akartak, végzetesen… Az isteni kéz oly nagyszerű tette nem egész öt óra alatt zajlott le, a törökök zseniálisan el lettek űzve a csatatérről, szétoszlatva, levágva, elfullasztva, az erődítmény és Párkány városka erről az oldalról lefoglalva.”
A párkányi csata 342. évfordulóján a testvérváros Esztergom és Párkány közösen emlékezett.
Először Párkányban zajlott III. Sobieski János lengyel király lovas szobránál a közös megemlékezés. A várostól meghívást kaptak a civil szervezetek, alap- és középiskolák. Meg is jelentek szép számban.
(Fotó: Dudás Ágota)
Az ünnepség kezdőakkordjaként a Papp Katalin Magán Művészeti Alapiskola tanárai, Szilágyi Szilvia és Tóth Marián előadásában Feliks Nowowiejski Rota szerzeménye, egy lengyel nemzeti dal, egykori lengyel himnusz hangzott fel. Az ünnepséget Juhász Gyula, a múzeum vezetője, a Limes Anavum tagja vezette, aki a fenti gondolatokkal emlékezett a párkányi győzelemre.
Majd Szabó Eugen polgármester köszöntötte a megjelenteket, köztük Lengyelország pozsonyi nagykövetét, őexcellenciája Piotra Samerek urat, Esztergom város képviseletét Steindl Balázs alpolgármester úrral az élen, valamint az egyház, az intézmények, iskolák és civil szervezetek képviselőit.
(Fotó: Dudás Ágota)
Ünnepi köszöntőjében szólt a egykori város lakosairól, a történelmi viharokat, sikereket megélt évszázadokról.
Megemlítette a város idei jubileumát, 950. évfordulóját, melynek dokumentumát a Garamszentbenedeki Apátság őrzi.
Lengyelország pozsonyi nagykövete, őexcellenciája Piotra Samerek megköszönte Párkány városának, hogy a lengyel–magyar közös történelem ezen jelentős évfordulóját megünneplik, az összetartozás jegyében emlékeznek a múltra, s utat mutatnak a jövőbe.
(Fotó: Dudás Ágota)
Az ünnepi beszédek után a lengyel nagykövet, Esztergom város képviselete és valamennyi megjelent civil szervezet, a magyar alapiskola, továbbá a két város képviselete az emlékműnél elhelyezte a tisztelet és hála koszorúit, köztük a Limes Anavum Regionális Honismereti Társulás is, amely a Sobieksi-szobor megálmodója, és közadakozásból létrehozója volt, tizenhét évvel ezelőtt. Párkányban a megemlékezés a Kormorán együttes „Isten ujja megérintett” című dalával fejeződött be.
A program Esztergomban az Erzsébet parkban található Sobieski-szobornál folytatódott, ahol ismét közösen hajtottak fejet a hősök emléke előtt.
(Fotó: Dudás Ágota)
Az ünnepségen Esztergom városát Steindl Balázs alpolgármester képviselte, aki beszédében hangsúlyozta: „Ez a föld, a Duna két partja azóta is összeköti a közösségeket. Nem véletlen, hogy most, amikor nemrég ünnepeltük a Mária Valéria híd átadásának 130. évfordulóját, különösen is átérezzük, mennyire fontos a két város, Esztergom és Párkány testvérisége. A híd nemcsak kőből és acélból épült, hanem bizalomból, barátságból és közös jövőből. […] Mi, esztergomiak és párkányiak közösen őrizzük történelmünk emlékét, és közösen építjük azt a hidat is, amely a múltból a jövőbe vezet. Hajtsunk ma fejet a hősök emléke előtt, és merítsünk erőt példájukból.”
(Fotó: Dudás Ágota)
Itt is mindkét város részéről koszorúzással ért véget a megemlékezés.
Dániel Erzsébet/Felvidék.ma
