A 200 éve született író maga is szőlősgazda volt, nem csoda, hogy felmerült a gondolat, hogy az egyik fajta az ő nevét viselje.
Az 1825-ben született Jókai Mór legalább annyira büszke volt svábhegyi minigazdaságára, mint irodalmi munkásságára. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint Kertészgazdászati jegyzetek című munkájában tett vallomása, miszerint egyszer rá kellett szólni, hogy kertészkedés közben se hanyagolja el az írást.
A svábhegyi kertben, bár mindenfélével foglalkozott, egyértelműen a szőlő és a bor vitte a prímet.
Számos fajtát termesztett, ezekből többek között budai vörös és aszú bort, pontosabban szalmabort készített.
Ennek fényében nem meglepő, hogy egyik csodálója egy újonnan nemesített és róla elnevezendő csemegeszőlő-fajtával kívánt kedveskedni Jókainak 75. születésnapjára. Végül a nemesítés befejezése egy évet csúszott, de így is nagy szenzáció keltett.
A korabeli lapok egymás után közölték le az elküldött magoncokhoz (magról kelt hajtás) mellékelt „rajongói” levelet, amiben a nemesítő engedélyt kért, hogy az új szőlőfajtát az íróról nevezhesse el. Jókai hálásan köszönte és elfogadta a felajánlást.
Hogy pontosan mit válaszolt Jókai Mór és hol kóstolható 2025-ben a Jókai Mór szőlő, az kiderül a Gasztrorégész bejegyzéséből, amit IDE KATTINTVA lehet elolvasni.
Gasztrorégész blog/Felvidék.ma
