Mint arról korábban beszámoltunk, az oktatási minisztérium új kormányrendelet-tervezettel módosítaná az iskolák állami finanszírozásának szabályait. A tervezet elsősorban a kis létszámú alapiskolákra róhat komoly terhet, mivel csökkentené a rájuk vonatkozó méretszorzót, ami 2026-tól akár tízszázalékos támogatáscsökkenést is eredményezhet. Ez különösen a 150 diáknál kisebb létszámú intézményeket hozná nehéz helyzetbe, s a Magyar Szövetség értékelése szerint több önkormányzat és nemzetiségi iskola működését sodorhatja veszélybe.
A párt csütörtöki sajtótájékoztatóján Tamás Erzsébet oktatáspolitikai szakértő és Őry Péter alelnök hívták fel a figyelmet a rendelet súlyos következményeire.
Mint fogalmaztak, a minisztérium gyorsított eljárásban, előkészítetlenül vezetné be a módosítást, amely már 2025 januárjától jelentős forrásokat vonna el a magyar iskolákat fenntartó önkormányzatoktól – becslések szerint mintegy 5 millió eurót.
Fotó: Magyar Szövetség
Őry Péter rámutatott: rendkívül aggályos, hogy a tervezett módosítás időben egybeesik az önkormányzati költségvetések elfogadásával.
„November 21-én fogadták el az önkormányzatok a jövő évi költségvetéseiket. Ezt követően azonban a minisztérium úgy változtatná meg az iskolák finanszírozását, hogy a fenntartók nincsenek tisztában azzal, valójában mekkora bevétellel számolhatnak”
– emelte ki. Mint hozzátette, ez abszurd helyzetet teremt, hiszen az önkormányzatok úgy kénytelenek dönteni a kiadásokról és az esetleges átcsoportosításokról, hogy nincs valós információjuk a támogatási keretekről.
„Szeretnénk változást elérni, ezért petíciót indítottunk – húzta alá –, hogy tervezhető, fenntartható maradjon a magyar és más nemzetiségi intézmények hálózata.”
Fotó: Magyar Szövetség
Tamás Erzsébet szerint a rendelettervezet „éles, gyors és indokolatlan érvágást” jelentene az iskolák számára. Felidézte, hogy az oktatási törvények átfogó módosítása után minden szakember számolt a végrehajtási rendeletek szükségességével, de ilyen mértékű megszorításra senki nem számított.
„Hét törvény módosult és két új is született nemrég, de arra nem gondoltunk, hogy ilyen hamar előkerül egy olyan tervezet, amely a 250 főnél kevesebb, különösen pedig a 150 diáknál kisebb létszámú iskoláink támogatását csökkentené”
– jegyezte meg.
Mint mondta, a jelenlegi magasabb méretszorzó azért létezik, mert a kisiskolák fenntartása arányosan több forrást igényel. A minisztérium ezt a támogatási többletet 2025. január 1-től, majd teljes mértékben 2026. január 1-től csökkentené, noha a finanszírozási törvény 46. paragrafusának 6. bekezdése szerint erre legkorábban 2031-ben kerülhetett volna sor.
„Ez a gyors változtatás megsemmisítő hatású lehet, különösen a kisebb intézményeknél”
– emelte ki.
Fotó: Magyar Szövetség
Tamás Erzsébet hangsúlyozta: a rendelet a tervezhetőséget is ellehetetleníti, hiszen így nehéz megállapítani, hogy a jövőben milyen méretű iskolahálózat fenntartható.
„Milyen iskolákat tervezzünk? Milyen fenntartókat szólítsunk meg összevonásra, ha nem tudjuk, hogyan alakul a létszám és a finanszírozás?”
– tette fel a kérdéseket.
Mindketten felhívták a figyelmet arra, hogy a magyar iskolák fennmaradása közös ügy. Ezért a Magyar Szövetség és az Oktatáspolitikai Műhely keretében működő szervezetek arra kérik a pedagógusokat és a szlovákiai magyar közösséget, hogy támogassák aláírásukkal a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének és az Oktatáspolitikai Műhely szervezeteinek petícióját, amely – mint fogalmaztak – a későbbi tárgyalások során komoly érdekérvényesítési erőt jelenthet.
A petíció ITT érhető el.
BN/Felvidék.ma
