A betléri kastély páratlan élményt kínált azoknak a látogatóknak, akik részt vehettek az élő történelem első magyar nyelvű tematikus tárlatvezetésén. A séta során egy művelt, sokat utazott férfi alakja vezette őket az Andrássy-család egyik legjelentősebb tagjának kevésbé ismert, mégis izgalmas történeteibe, felidézve a múlt eleganciáját és a család dicső örökségét.
A november 21-i látogatás különleges alkalmat nyújtott arra, hogy a gróf, tudós és világutazó életéhez kapcsolódó rejtett történetek új megvilágításba kerüljenek, bemutatva személyiségét, életművét, valamint a kulturális és tudományos örökséget, amelyet hátrahagyott.
Kovács Ibolya történész, a Betléri Kastélymúzeum munkatársa vezetésével
a látogatók betekintést nyerhettek a kor szokásaiba, mindennapjaiba és a korszak társadalmi elvárásaiba, különös hangsúlyt fektetve Lipót gróf életére.
Mint elmondta: „október 14-én emlékeztünk meg az Andrássy-család egyik legjelentősebb tagjának haláláról. Ő volt egykor Selmecbánya bányatanácsosa és Körmöcbánya bányaigazgatója, utazó, művelt polgár, a szabadkőműves páholy tagja, valamint a betléri történelmi könyvtár és a kiterjedt angolkert megteremtője, amely finom építészeti részleteiről és egyedülálló vízrendszeréről vált ismertté.”
Gróf Andrássy Lipót 1767. június 3-án született Andrássy Károly és Nádasdy Mária Rebeka házasságából. Miután 25 éves korára befejezte katonai pályafutását, végleg a betléri birtokán telepedett le. 1795-ben útnak indult Nyugat- és Dél-Európa országai felé, ahol megismerkedett a művészet, a kultúra és a gazdaság új irányzataival.
Tudománnyal, bányászattal, botanikával és numizmatikával foglalkozott, és ehhez kapcsolódóan magyar és európai szerzők műveit gyűjtötte.
Így tekinthető ő a betléri kastély egyik legjelentősebb értékének, a történelmi könyvtár alapítójának.
A könyvtár állománya nagyságát tekintve a legnagyobb főúri gyűjtemények közé tartozik Szlovákia területén.
Jelenleg több mint 15 000, különböző témájú nyomtatványt és kéziratot őriz a 15–20. századból. A legrégebbiek közé tartoznak az ősnyomtatványok – azaz az 1500 előtt megjelent inkunábulumok –, melyekből összesen hét példány maradt fenn. Ezek gyűjtése az Andrássy-család tagjainak különös érdeklődését tükrözi. A legkorábbi közülük a Divinum Medicinae című mű 1486-ból. A család a könyvtár állományát a 20. század közepéig rendszeresen gyarapította.
A kastélylátogatás folyamán elhangzott, hogy a történeti források szerint Lipót a magánéletben rendkívül tisztelettudó, kedves ember volt, aki alattvalóival barátságosan bánt, amit ők hűségükkel viszonoztak. Emellett kifejezetten vidám és tréfás természetű nemes volt, akiről a környéken sok érdekes és mulatságos történet keringett.
Öt törvénytelen lánya született Barvulszky Annától, ám mivel soha nem nősült meg, nem hagyott maga után törvényes örököst. Halála után birtokai testvéreire, Károlyra és Józsefre szálltak. Eredetileg a betléri kastély parkjában temették el, később földi maradványait átszállították a krasznahorkai vár családi kriptájába.
A betléri kastély ünnepi hangulatú, különleges sétája méltó módon idézte meg gróf Andrássy Lipót alakját, aki tudásával, műveltségével és szellemi örökségével maradandó nyomot hagyott a magyar és európai kultúrtörténetben.
A látogatók előtt feltárultak a gróf életének rejtett fejezetei, a történelmi könyvtár alapításának körülményei, különleges könyvei, valamint a család nemzedékeken át öröklődő hagyományai. A séta során bejárt, egyébként elzárt kastélyrészek tovább emelték az élmény különlegességét, lehetővé téve, hogy a résztvevők közelebb kerüljenek a kastély szellemiségéhez és az Andrássy-család örökségéhez. E különleges alkalom méltó tisztelgésként szolgált Lipót gróf emléke és életműve előtt.
- (Fotó: Máté Gyöngyi/Felvidék.ma)
- (Fotó: Máté Gyöngyi/Felvidék.ma)
Máté Gyöngyi/Felvidék.ma









