Tegnap rendezték meg Rozsnyón a XXXI. Szlovákiai Magyar Pedagógusok Országos Találkozóját, amely három évtizede a felvidéki magyar pedagógustársadalom egyik legfontosabb szakmai fóruma. Az egynapos rendezvényt a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) szervezte, az idei konferencia központi témája pedig az identitás, az oktatás és a jövő kapcsolata volt.
A történelmi városháza dísztermében megtartott találkozó egyszerre szólt a közösség megmaradásáról, az oktatás előtt álló szerkezeti változásokról, valamint azokról az új kihívásokról, amelyeket a mesterséges intelligencia, a digitális világ és a gyors társadalmi átalakulások jelentenek az iskolák számára.
A rendezvényt Fekete Irén, az SZMPSZ elnöke nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy a pedagógusok szerepe ma már jóval túlmutat a hagyományos tudásátadáson. A tanároknak egyszerre kell stabil értékrendet közvetíteniük, közösséget építeniük és felkészíteniük a diákokat egy gyorsan változó világra. Hangsúlyozta, hogy a felvidéki magyar pedagógusok különleges helyzetben vannak, hiszen nemcsak oktatási feladatot látnak el, hanem közösségmegtartó szerepet is betöltenek.
Fekete Irén
Külön kitért arra, hogy a digitális platformok és a mesterséges intelligencia alapvetően megváltoztatták a fiatalok információs környezetét. A pedagógusoknak szerinte nem tiltásokkal kell reagálniuk erre, hanem olyan kritikai gondolkodást kell kialakítaniuk a diákokban, amely segíti őket eligazodni az online térben.
Úgy fogalmazott, hogy az oktatásnak ma már nemcsak tudást, hanem belső iránytűt is kell adnia a fiataloknak.
Drengubiak Mihály, Rozsnyó alpolgármestere köszöntőjében arról beszélt, hogy a pedagógustalálkozó az elmúlt három évtized során a város egyik meghatározó közösségi eseményévé vált. Hangsúlyozta, hogy Rozsnyó számára különleges megtiszteltetés évről évre vendégül látni a felvidéki magyar pedagógustársadalom képviselőit, akik nemcsak szakmai tapasztalataikat hozzák magukkal, hanem közösségeik jövőjéért érzett felelősségüket is.
Drengubiak Mihály
Kiemelte, hogy a résztvevők nem egyszerűen egy konferenciára érkeztek, hanem magukkal hozták közösségeik reményeit és jövőjét is. Éppen ezért a szervezők célja az volt, hogy olyan légkört teremtsenek, ahol a szakmai programok mellett lehetőség nyílik a személyes találkozásokra, a feltöltődésre és a közösségi kapcsolatok erősítésére is.
Végezetül köszönetet mondott a szervezők munkájáért, valamint a pedagógusok mindennapi helytállásáért és közösségépítő szolgálatáért. A résztvevőknek azt kívánta, hogy a rozsnyói találkozó szakmailag és emberileg is megerősítse őket a következő időszak kihívásaira.
A konferencia egyik meghatározó szakmai előadását Fodor Attila, a komáromi Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója tartotta, aki a szlovákiai magyar oktatás stratégiai helyzetét elemezte. Előadásában részletesen ismertette az elmúlt évek jogszabályi változásait és azok várható hatásait a nemzetiségi oktatásra. Arról is beszélt, hogy az elmúlt időszakban több olyan előrelépés történt, amely hosszú távon stabilabb helyzetet teremthet a magyar iskolák számára.
Ezek közé sorolta a nemzetiségi oktatás jogi meghatározását, az önálló kerettanterv létrehozását. Fodor Attila ugyanakkor nem hallgatta el a problémákat sem. Kitért a felvidéki magyar közösség fogyására, az alacsony gyermeklétszámra, valamint arra is, hogy sok térségben egyre nehezebb fenntartani a kisiskolákat. Kiemelte, hogy a következő évek egyik legnagyobb kérdése az iskolahálózat optimalizációja lesz.
Fodor Attila
A tantervi reform aktuális helyzetéről Tóth Gábor, az Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézet szakmai fejlesztő pedagógusa beszélt. Előadásában a reform gyakorlati tapasztalatait ismertette, különös tekintettel arra, hogyan változik a tanítás tartalma és módszertana az új oktatási rendszerben.
Rámutatott, hogy a reform egyik legfontosabb célja a lexikális tudás túlsúlyának csökkentése, valamint a kompetenciaalapú oktatás erősítése. Az új tanterv a problémamegoldásra, az együttműködésre és a gyakorlati készségek fejlesztésére helyezi a hangsúlyt.
Tóth Gábor
A konferencia egyik legaktuálisabb témáját Berta Tünde, az Innovatív Oktatásért Intézet igazgatója járta körül. Előadásában a mesterséges intelligencia és az oktatási reform kapcsolatát elemezte. Mint mondta az iskolák ma már nem kerülhetik meg az MI jelenlétét, ezért a kérdés nem az, hogy használják-e ezeket az eszközöket, hanem az, hogyan tudják tudatosan és pedagógiai célok mentén beépíteni őket az oktatásba.
Berta Tünde öt jelentős kockázati tényezőt nevezett meg a magyar iskolák előtt az iskolahálózat optimalizációját, az intézményi kapacitások hiányát, a kettős nyelvi terhelést, a digitális egyenlőtlenségeket, valamint a stratégiai késlekedést. Előadásában hangsúlyozta, hogy a magyar iskoláknak világos jövőképet kell kialakítaniuk, különben könnyen kiszolgáltatottá válhatnak a külső változásoknak.
Berta Tünde
A délutáni szekcióban Varga László, a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának dékánja a pedagógusok mentális és szakmai megerősítéséről beszélt. Arra kereste a választ, hogyan maradhatnak a pedagógusok hitelesek, inspirálóak és motiváltak egy egyre nehezebb környezetben.
Beszámolójában kiemelte, hogy a pedagógusi kiégés ma már nem egyéni probléma, hanem rendszerszintű kihívás. Szerinte az oktatásban dolgozók megtartásához nemcsak szakmai reformokra, hanem emberi támogatásra és közösségi megerősítésre is szükség van.
Varga László
A digitális világ gyermekekre gyakorolt hatásairól Pöltl Ákos digitális gyermekvédelmi szakértő beszélt. prezentációjában azt vizsgálta, hogyan változtatják meg a közösségi platformok, az állandó online jelenlét és az algoritmusok a gyermekek idegrendszerét, figyelmét és tanulási szokásait.
Rámutatott: a mai diákok teljesen más ingerterhelésben élnek, mint a korábbi generációk, ezért az oktatásnak is alkalmazkodnia kell ehhez a megváltozott környezethez. Véleménye szerinte a pedagógusok egyik legfontosabb feladata ma az, hogy segítsenek a fiataloknak tudatosan kezelni a digitális teret.
Pöltl Ákos
A konferencia záróelőadását Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora tartotta, aki a „holnapután iskolájáról” beszélt. Előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az oktatásnak nemcsak a jelen munkaerőpiaci elvárásaira kell reagálnia, hanem olyan emberi készségeket is fejlesztenie kell, amelyek hosszú távon is értéket jelentenek.
Véleménye szerinte a jövő iskolájának egyszerre kell technológiailag korszerűnek és emberközpontúnak maradnia.
Petőcz Kálmán
A szakmai konferenciát követően ünnepi gálaesttel zárult a XXXI. Szlovákiai Magyar Pedagógusok Országos Találkozója Rozsnyón. A gála ünnepi beszédét Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke mondta. Köszöntőjében a pedagógusok hosszú távú, generációkon átívelő hatását emelte ki, hangsúlyozva a tanári munka valódi eredményét, amely sokszor csak évekkel vagy évtizedekkel később válik láthatóvá a tanítványok életében.
Arra is rámutatott, hogy a mai, gyorsan változó digitális világban a pedagógusok szerepe még inkább felértékelődött. Míg a közösségi média pillanatnyi figyelmet és gyors népszerűséget kínál, addig a pedagógusok személyisége maradandó értékeket közvetít. Kiemelte, hogy a tanárok nem csupán tudást adnak át, hanem emberséget, tartást és biztonságot is nyújtanak a fiatalok számára.
Fekete Irén külön méltatta azokat a pedagógusokat, akik hosszú éveken át kitartó munkával szolgálták közösségüket, ugyanakkor fontosnak nevezte a fiatal pedagógusnemzedék támogatását is, akik új szemléletet és lendületet hoznak az oktatásba.
Orosz Ildikó
Az est egyik legfontosabb pillanata a Felvidéki Magyar Pedagógus Díj átadása volt, amelyet idén Bolla Károly, a füleki Mocsáry Lajos Alapiskola nyugalmazott pedagógusa vehetett át több évtizedes oktatói és közösségépítő munkájának elismeréseként.
Pedagógus életpálya díjban részesült Matej Éva, a kassai Szakkay József Műszaki és Közgazdasági Szakközépiskola pedagógusa, Papp Katalin, a muzslai Papp Katalin Magán Művészeti Alapiskola vezetője, valamint Bugyi István, az ipolysági Műszaki és Szolgáltatóipari Szakközépiskola tanára.
A tehetségek felkarolásáért és gondozásáért díjat Bertók Euridike, a pozsonyi Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium pedagógusa, Máté Szilvia, a rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnázium tanára, valamint Soóky Zoltán, az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium és Jedlik Ányos Elektrotechnikai Szakközépiskola pedagógusa vehette át.
Gloviczki Zoltán
Kiváló módszertani, nevelési, szakmai és tudományos eredményeiért díjazták Tóth Gábort, a komáromi NIVAM és a Mariánum Egyházi Iskolaközpont pedagógusát, Narancsík Szilviát, a nagymácsédi Mészáros Dávid Alapiskola tanárát, valamint Bukovszky Jánost, a szentpéteri Kossányi József Alapiskola és Óvoda pedagógusát.
A szlovákiai magyar nyelvű oktatás támogatásáért elismerésben részesült a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara, valamint a budapesti Oktatási Hivatal.
Az óvodapedagógusok és nevelők kategóriájában Kerekes Beátát, a búcsi magyar óvoda pedagógusát, Koszorús Mártát, a vőki óvoda munkatársát, valamint Szabó Kingát, a csicsói Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda pedagógusát tüntették ki.
Az ígéretes fiatal pedagógus díjat Csadi László, a komáromi Munka Utcai Alapiskola pedagógusa és Nagy Benjamín, a gútai Corvin Mátyás Alapiskola tanára vehette át.
Az ünnepi est kulturális műsorában felvidéki diákok, néptáncosok és művészeti iskolák növendékei léptek fel, tovább erősítve a rendezvény közösségi és kulturális jellegét.
A pedagógustalálkozó idei programja világosan jelezte, hogy a felvidéki magyar oktatás előtt álló legfontosabb kérdések ma már nemcsak az intézmények fennmaradásáról szólnak, hanem arról is, hogyan lehet a gyorsan változó világban megőrizni a közösségi identitást, miközben az iskolák képesek maradnak alkalmazkodni az új technológiai és társadalmi kihívásokhoz.
A szerző felvételei
Máté Gyöngyi/Felvidék.ma
