Az Európai Unió új kelet-európai tagországaiban az idén átlagosan 3 százalék körüli lehet a gazdasági visszaesés, jövőre pedig zéró növekedést jósol a Világbank.
Idén a második negyedtől kezdődően már lassulhat a visszaesés, az év vége felé pedig egyik-másik ország akár vissza is térhet a növekedéshez, áll a Világbank szokásos, csütörtökön megjelent tavaszi elemzésében. Tavaly a tíz új tagország átlagos GDP-növekedése 4,1 százalék volt.
Az elemzés nem részletezi országokra lebontva a kilátásokat, de kiemeli, hogy a régión belül viszonylag nagyok az eltérések. A legnagyobb mértékű, több mint 18 százalékos visszaesés Lettországban volt az első negyedben az egy évvel korábbihoz képest, Lengyelország viszont a régión belül éllovas. Elemzők 0,5 százalékra tartják a lengyel növekedést az első negyedévben az egy évvel azelőttihez viszonyítva, a hivatalos becslés még nem jelent meg. A Világbank elemzői szerint Lengyelország mellett a dolgok jelenlegi állása szerint Csehország gazdasága látszik még viszonylag stabilnak.
Szlovákia és Szlovénia is többé-kevésbé jól tartja magát, bár Szlovákiának gondot okoz nagy függése az autóipartól. Emiatt a szlovák GDP az első negyedévben 5,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, az előző negyedévhez képest pedig 11,2 százalékos volt a visszaesés, ez utóbbival Szlovákia – holtversenyben Lettországgal – első helyezett a leggyorsabban hanyatló EU-gazdaságok listáján.
A skála másik végén lévő Lettországban és Magyarországon azonban „komoly aggodalomra van ok” a Világbank szerint, bár az IMF támogatásával már javul a helyzet. Mindamellett a Világbank elemzői bíznak abban, hogy a legrosszabb elkerülhető lesz a térségben. A legrosszabb forgatókönyv azt jelentené, hogy bizonyos országok nem lennének képesek törleszteni adósságaikat, finanszírozni az államháztartás hiányát.
Felvidék Ma, Privátbankár
