Lucia Žitňanská (Most-Híd) igazságügy-miniszter szerint az extrémizmus térnyerése nemcsak Szlovákia problémája, hanem egész Európáé, sőt az egész világé.
A miniszter asszony szerint olyan hullámról van szó, amely valószínűleg azzal is magyarázható, hogy az egyes néprétegek kirekesztve érzik magukat, illetve úgy érzik, hogy az igényeik kielégítetlenek. „De ideológiai kérdés is ez, és úgy tűnik, legfőképpen azoknál talál melegágyra, akiknek nincsenek tapasztalataik a második világháborúval” – jelentette ki Žitňanská, a Készségek fejlesztése az alapvető emberi jogok, illetve az állampolgáriság területén és a holokauszt tanulságai című nemzetközi szemináriumon a szeredi Holokauszt Múzeum épületében.
A miniszter asszony szerint nagyon kevés már az élő tanú, így a családokban nincs tapasztalat azzal kapcsolatosan, mi mindent hozott a második világháború. Ezért aztán, ha nem jó az iskolarendszer, amely valóban törődik azzal, hogy elmagyarázza a gyerekeknek, hova vezet, ha megfeledkezünk az emberi méltóságról, továbbá azt is, hogy mindenki egyenlő, akkor a fiatalok fogékonyak rá, hogy bármilyen ideológiának alávessék magukat.
Žitňanská felszólalásában hangsúlyozta, néhány hónappal ezelőtt többen közülünk még úgy vélték, hogy az extrémizmus és a politikai radikalizmus csak a társadalom peremét érinti, ma azonban aggodalommal figyelhetjük a térnyerését, s hogy egyre közelebb kerül a társadalom központjához. „Ma már hatékony módot keresünk arra, hogyan szembeszállni az internetes gyűlöletkeltés térnyerésével” – fogalmazott a miniszter, aki szerint rendkívül veszélyes jelenség ez, mivel az internetet és a közösségi hálókat elsősorban a fiatalok olvassák.
Martin Korčok, a szeredi Holokauszt Múzeum vezetője szerint a szóban forgó szeminárium azért is fontos, mert az unió valamennyi tagországából vannak résztvevői. „Tudásukat és tapasztalataikat megoszthatják a kollégáikkal, akik felhasználhatják azokat a továbbiakban” – mondta. Korčok szerint a jövőről nem beszélhetünk a múlt megemlítése nélkül. Megjegyezte azt is, hogy Adolf Hitlert is a demokratikus értékek leple alatt választották meg, s hogy a holokausztban művelt emberek, akadémikusok, doktorok vagy jogászok is részt vettek. „Amíg nem ítéljük el a Tiso-rendszert a társadalom minden szintjén, és nem indítunk rendszerbeli oktatást arról, milyen is volt ez a rendszer, addig nem várhatjuk el, hogy egyszer csak megváltozik a társadalom s benne az emberek” – jelentette ki a múzeum vezetője.
A nemzetközi szeminárium célja közelebb hozni az antiszemitizmus, rasszizmus, xenofóbia és az alapvető emberi jogok területén az uniós tagországok jelenlegi oktatási tendenciáit. A rendezvényen, amely a szlovák uniós elnökség védnöksége alatt zajlott a szlovák külügyminisztériummal, a jeruzsálemi Jad Vasem Intézettel, valamint a bécsi székhelyű Európai Unió Alapjogi Ügynökségével való együttműködésben, az unió valamennyi tagországából részt vettek emberjogi szakértők.
(Felvidék.ma/TASR)
