Havasi Péter színművész önálló estje szellemi kalandozás volt múltban és jelenben, Márai Sándor gyerekkorának helyszínein és a nagyvilágban. Az európaiságról, kereszténységről és felelősségről szóló gondolatoknak a kassai Csemadok mellett működő Pinceszínpad adott teret. Az író Kassai őrjárat című, örök értékű regényének sorai a másfél órás monodráma jeleneteiben köszöntek vissza.
A kassai születésű színművész néhány éve olvasta Márai Sándor Kassai őrjárat című regényét. A szövegélmény, a sorok személyessége és aktuális üzenete ötletet adott Havasi Péternek egy egyéni színházi alkotás megformálásához. A monodráma 2015 októberében született meg a genfi magyarok kérése nyomán, azóta havi rendszerességgel kerül közönség elé.
Az 1941-ben megjelent irodalmi mű színpadi változatáról van szó. Tulajdonképpen stand up-ról is beszélhetünk, hiszen az előadás fő eleme a szöveg. ,,Nyilván különbözik attól a stand up-tól, amire manapság egyre több ember vevő. Ez túlmutat a poénkodáson és a helyzetkomikumokon, elég lényegre törő, örök értékű töreténetekről van szó,” nyilatkozta a színművész, aki Márai Sándorként, egyes szám első személyben „mondva játsza” a regény tartalmát. Szabadúszóként szeretett volna valami egyszemélyest alkotni, a hétéves elképzelés az ausztriai bemutatón megvalósult. „Nekem is van egyfajta kassaiasságom, elég sok Márait olvasok. Közelinek érzem magamhoz és ezért szeretem játszani,” vallotta be Péter.
A közönség nagyon jól fogadta a darabot. A színész által dramatizált tömény szöveg egy óra után se vált fárasztóvá, nehezen emészthetővé vagy érdektelenné. Az előadó hírportálunknak elárulta egyik szívfájdalmát is: „A darab Kassán és Szepsin kívül Szlovákiában sehova sem kell.” Sajnálatos tény, hogy éppen a felvidéki magyarok nem kíváncsiak egy szlovákiai magyar író művének feldolgozására. Az előadásnak nagy sikere volt többek között Encsen, Visegrádon, Pécsett, két ízben Sátoraljaújhelyen és többször Kassán. „Azáltal, hogy valamiben nem lépünk, csak hallgatunk, cinkosai vagyunk a rossznak,” az előadóművész számára ez a gondolat a mű mondanivalója.
Egy esti séta Máraival
Sokadik alkalommal is őszinte érdeklődők fogadták Havasi Péter monodrámáját. Az előadás egyetlen szövegforrása a Kassai őrjárat, mely a színész által színpadi előadásra tervezett formában hangzott el. A Pinceszínpadon mindössze egy szék és a magas színvonalú előadóművészet fogadta a nézőket.
Az író a második világháború nyolcadik hónapjában egy napra Budapestről szülővárosába, Kassára utazik, annak ellenére, hogy semmi dolga ott, ,,mert otthontalannak éreztem magam a világban.“ A város a 20. század közepén az európai keresztény és polgári kultúra jegyeit viselte magán. Amikor a német katonák elfoglalják Párizst, szülővárosába tér, mert csak itt érez védelmet a külvilággal szemben, ahol ,,valami történik“.Az író hazarepül egy rövid éjszakára és egy csonka napra Kassára Budaőrsről. Műszaki hiba miatt 47 percig tart letenni a gépet szülővárosa repterén. Ez az idő éppen elég arra, hogy az ember emlékezzen és átgondolja az életét.
Péter meggyőző, minden néző elhiszi, hogy nem fél, inkább hűvös nyugalmat érez. Szinte hihetetlenül hiteles és természetes, mintha saját történeteit mondaná el. Máraival állunk a szálloda erkélyén és nézzük a malmot, amely nem csak gabonát őröl, vele megyünk a Mária-udvarba, Klemenisz nagymama sírjához és a Lőcsei ház melletti sörözőben nem a törzsasztalnál foglalunk helyet. Elköszönni Kassa gótikus szívébe térünk be. Márai művében nem ítélkezik, csak felsorolja és egymás mellé állítja a tényeket. Az ember maga alkot véleményt. Az évszázados polgári életmód összeomlását látva gyermekkora helyszíneire látogat. „Életem legszebb, igaz és emberi, európai emlékeit annak a magyar végvárosi, polgári kultúrának köszönhetem, melynél különbet aztán később a világban sem találtam.” Helyenként magát és tehetetlenségét hibáztatja a kialakult helyzet miatt, próbál íróként, kassai polgárként, európaiként szerepet vállalni a háborúban.
A Dóm tornyát nézve döbben rá, hogy ez és a hozzá hasonló katedrálisok légvonalban a keresztény európai kultúra őrhelyeit kötik össze, az útvonalat jelzik a pusztuló világ felett, „Kassa és Tours, Uppsala és Reims, Köln és Firenze fölött kóvályog a lélek e hetekben”, ám az emberiség mintha nem akarná látni a veszélyt. Az őrjárat során szinte megjövendöli az Európai Unió létrejöttét és annak igazi szerepét a műveltség, a jog és a keresztény erkölcs területén. A főhős úgy érzi, hogy ennek a kialakuló értékrendnek megfelelően kell alkotnia, mivel „ha akarnék, sem lehetnék más, mint magyar, keresztény, polgár és európai.“
1941-ben és most
Havasi Péter a genfi magyarok felkérésének köszönhetően nyúlt újra a regényhez. 2015 október 23-ra készülődve meglehetősen aktuálissá vált az egyszemélyes előadás üzenete. „Habár Márai a második világháború idején ír, annyira mába vágnak történetei. Válságban az unió, a britek kilépése, a menekülthullám. Akkor ugyanúgy menekülthullám volt, csak épp a franciák menekültek a túlzsúfolt háromszáz személyre tervezett kiscsónakon Anglia partjai felé. Ez annyira paralell, annyira mellbe vág. Amikor a migránsok a magyar-szerb határon torlódtak, hihetetlenül aktuálissá vált a szöveg. Márai ötven évvel ez előtt már arról beszél, miben más az amerikai és az európai politika“ – nyilatkozta hirportálunknak a színművész.
A nézők mélyreható élményekkel, gondolatok sokaságával távoztak a Csemadok épületéből a sokatmondó előadás után.
