Az utazás gyorsasága meghatározó tényezővé válik, amikor arról kell döntenünk, milyen közlekedési eszközt válasszunk. A vonatokkal a kötöttpályás közlekedésnek köszönhetően elkerülhetjük a dugókat és a túlterhelt utakat, melyek néha rémálommá teszik a gépjárművel, vagy autóbusszal történő utazást.
A vonatközlekedés gyorsaságát döntően befolyásolja a vasúti pálya műszaki állapota. Állami beruházásként jelenleg a Pozsony–Kassa fő vasúti folyosó modernizációja zajlik, mellyel az itt közlekedő vonatok maximális sebességét 160 km/órára emelik. Ugyanakkor a Nyugat-Európában közlekedő vonatok sebessége esetenként meghaladhatja a 200 km/órás sebességet is.
A távolsági járatoknál 200 km/óra az elvárt sebesség
„Mi azt mondjuk, hogy korunkban a 160 km/órás sebesség kevés. A mi szemszögünkből egy fő vasútvonalról beszélhetünk, ahol ambícióink szerint a távolsági járatoknál 200 km/óra a kívánt sebesség. Az északi vonalon ez egy megvalósítható célkitűzés. Azonban a jelenlegi fejlesztési tervek nem számolnak ilyen sebességgel. Az illetékeseket arról kívánjuk meggyőzni, hogy mekkora hozzáadott értékkel bír egy ilyen korszerű közlekedés. Az csak természetes, hogy a magas műszaki követelmények miatt egy ilyen vasúti pálya kiépítése többe kerül” – nyilatkozta a menetrend legutóbbi változásakor Filip Hlubocký, az állami vasúttársaság (ZSSK) vezérigazgatója.
A közlekedési tárca azonban jelenleg nem kíván változtatni a koncepcióján. „Ebben a stádiumban fő prioritásunk befejezni a teljes szakaszt Kassáig, hogy az egész Pozsony és Kassa közötti vonal megfeleljen a rendeltetésének” – állapította meg Karolína Ducká, a tárca szóvivője. A jelenleg folyó korszerűsítés még a zsolnai vasúti csomópontot sem érte el.
Május második felében az állam megnyitotta az új trencséni vasúti hidat, amely része a Vágaranyos–Hőlak pályaszakasznak. A 343 méter hosszú hídon már 140 km/óra a megengedett sebesség.
A Zsolna–Kassa szakaszon még 240 kilométernyi vasútvonalat kell modernizálni
A Zsolna–Kassa szakaszon azonban még 240 kilométernyi vasútvonalat kell az államnak modernizálnia, ahol a munkát a bonyolult terepviszonyok is nehezítik. Az sem biztos, hogy a Zsolnától keletre eső pályaszakasz modernizációja az uniós pénzügyi alapok felhasználásával történik majd, ha Szlovákia a 2020 utáni programidőszakot követően nem kap elegendő uniós pénzt.
„A nagy sebességű vonalnak akkor van értelme, ha hosszabb távolságokat köt össze minimális számú megállóval. Ellenkező esetben műszakilag a vonat fel sem gyorsulhat a kellő sebességre, s a beruházás nem hozza meg a kívánt eredményt” – érvelt Ducká.
Hozzátette, hogy Szlovákiát nem lehet összehasonlítani a környező országokkal, ahol a nagyvárosok között erős a közlekedési áramlás, ami Szlovákiában hiányzik. „Szlovákiában Pozsony a legnagyobb város, amely európai viszonylatban a 70. helyen szerepel. A második legnagyobb városunk Kassa, nagyságát tekintve még csak be sem került az első száz európai város közé. Ezért nem lehet összehasonlítani Szlovákiát a fejlett gyorsforgalmú vasúti hálózattal rendelkező uniós államokkal, mert azok adott esetben jóval nagyobb városokat kötnek össze” – magyarázta.
Az állami vasúti szolgáltató azonban a nagyobb sebességtől gyorsabb vasúti összeköttetést remél Kassa és Pozsony között. Jelenleg a leggyorsabb InterCity (IC) vonat, melynek a két végállomáson kívül csak 4 megállója van, 4 óra 42 perc alatt teljesíti a távot.
A lassúbb járatok, melyekkel a RegioJet kieső vonatait pótolják, június 11-től nem fognak megállni Csorbán, s ezzel a menetidőt 15 perccel rövidítik, azaz 4 óra 56 perc alatt teljesítik a távot. Ez alól kivétel az 525-ös számú IC, amely Pozsonyból 17:45-kor indul majd, ennek a menetideje 12 perccel lesz rövidebb, azaz 5 óra 5 perc alatt ér majd az egyik nagyvárosból a másikba. Az állami vasúti szolgáltató célja a menetidő 4,5 órára történő csökkentése. „A 4,5 óra nem a végcélunk, minden attól függ majd, hogy milyen ütemben haladnak a fővonal felújítási munkái”– jegyezte meg Hlubocký.
Lengyelországban a Katovice–Varsó vonalon már 200 km/órás sebességgel közlekednek a vonatok. Európában az olasz AGV Italo a leggyorsabb, amely óránként 360 kilométert tesz meg.
Pozsonyból Budapestre, 10 perc alatt?
Korábbi hír – a Forbes magazin internetes oldalán látott először napvilágot -, hogy a fejlesztés alatt álló amerikai vákuumvonat (hyperloop) Bécs, Pozsony és Budapest között közlekedne valamikor a 2020-as években. Erről írt alá megállapodást ugyanis az új technológiát fejlesztő HTT igazgatója és Vazil Hudák akkori szlovák gazdasági miniszter.
A Hyperloop csöve (kép: hvg.hu)
A kalkuláció szerint 1220 km/órával (egy csőben) száguldó vonat 8 perc alatt érne Bécsből Pozsonyba, onnan pedig még 10 percig tartana az út Budapestig. A hihetetlen sebességet úgy tudná elérni a jármű, hogy a csőben az alacsony nyomás miatt nem lenne légellenállás, a vonat mágneses lebegtetésével pedig nullára csökkentenék a súrlódást.
A technokrata.hu portál az idén márciusban arról számolt be, hogy megkezdték a Budapest–Bécs– Pozsony Hyperloop építését, az utaskabinok elkészítése már folyamatban van. Fényképes dokumentációt is közöltek arról, hogyan zajlanak a munkálatok, ami azt sugallja, nem is olyan elképzelhetetlen, hogy 2020-ra tényleg működni fog a sci-fibe illő fejlesztés.
(Pravda.sk/Felvidék.ma/technokrata.hu)
