A stresszelméletről és a magyar iskola jelentőségéről is szó volt azon a kiállításmegnyitón, amelyet július 11-én tartottak meg Pozsonyban a Csemadok Rákosi Ernő-termében. A tárlat július végéig megtekinthető a Csemadok székházának nagytermében.
Az izgalom biológiája, Selye János és a stresszelmélet dimenziói című kiállítás megjárta már Kassát és Komáromot, angol nyelvű változatát pedig Pozsonyban is láthatta a nagyérdemű, de a magyar nyelvű kiállítást a koronázó városban először állították ki. A roll up kiállítást Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának támogatásával, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum kiállítási anyagának felhasználásával állították össze, és megismerhető belőle Selye János munkássága.
Szabó József a megnyitón (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A kiállítás előtt Görföl Jenő, a Csemadok főtitkára üdvözölte a közönséget. Elmondta: számos kiállítást szerveznek a Rákosi Ernőről elnevezett teremben, amelynek a tavalyi évtől a Petőfi Sándor programnak köszönhetően Bedi Kata a felelőse.
A vándorkiállítást Pozsonyban Szabó József, Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének első osztályú tanácsosa nyitotta meg. Kiemelte, hogy Szabó Katalin szakmai segítségével állították össze a tárlatot, amellyel Selye János születésének száztizedik évfordulóján emlékeznek meg a tudósról. A kiállítást Kassáról hozták át, és szeretnék Nyitrán is megrendezni.
Szabó Katalin, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár főmuzeológusa szerint a felvidéki magyarság számos kiválóságot adott a magyar kultúr- és tudománytörténetnek. Selye János 110 évvel ezelőtt Bécsben látta meg a napvilágot, harmincöt éve halt meg. Különleges alakja a magyar tudományos életnek – véli Szabó Katalin.
Szabó Katalin szerint fontos, hogy Selye magyar közegből indult (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Selye János édesapja katonaorvosként szolgált Bécsben, itt ismerkedett meg feleségével és itt született meg fiuk, János. Katonaorvosként több helyütt szolgált az édesapa, de mire János iskoláskorúvá vált, Komáromban éltek. Komárom különleges helyszíne volt a család életének, itt teljesült be a családfő kívánsága is: fia tanuljon meg magyarul és magyar identitása legyen. A kívánság teljesült.
Az ismert tudósnak Komáromból indult a tudományos pályája, már iskolásként is kísérletezett. Selye János a prágai Károly Egyetemen szerzett doktorátust. Már egyetemistaként több nemzetközi kapcsolatot kiépített, egy-egy félévet töltött Párizs és Róma egyetemein, majd sikerült ösztöndíjjal eljutnia az Amerikai Egyesült Államokba, innen pedig Kanadába, Montreálba ment, s élete végéig itt dolgozott. Neki köszönhető a stresszkoncepció megalkotása és a stressz tünetegyüttesének feltérképezése és felfedezése. A koncepció megalkotásáról egy tanulmányban adott számot. De nemcsak a stresszt kutatta, hanem az azzal kapcsolatos jelenségeket, továbbá a szív- és érrendszeri betegségekkel és az öregedéssel is foglalkozott, valamint a hormontermelést is vizsgálta. Elsősorban azokat a hormonokat tanulmányozta, amelyek a stressz szempontjából fontosak, s a mellékvese által termelt hormonokat olyan precízen leírta, hogy ma is az ő leírását használják. Nagyon sok publikáció fűződik a nevéhez.
Sokan úgy vélik, hogy Selye János nem része a magyar tudományosságnak – Szabó Katalin szerint ez téves információ. Selye János kapcsolatot ápolt több magyar tudóssal, elsősorban a stresszt kutatókkal, többször járt Magyarországon, számos előadást tartott az akadémián és az egyetemeken, sőt Pozsonyban is.
A nyári szünet ellenére sokan eljöttek a megnyitóra (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Szabó Katalin szerint kicsit megkopott Selye János hírneve és neve mellől elkopott a stressz kifejezés is. Ez az év az évfordulók miatt jó lehetőség arra, hogy felhívjuk a figyelmet munkásságára, a kiállítás röviden mutatja be életművét, egy olyan visszatekintést nyújt, amelyből érthetően megismerhető a tudós életpályája és életműve.
Az előadás végén Szabó Katalin arra is felhívta a figyelmet, hogy Selye János magyar iskolából indulva ért el sikereket. „Nagyon sokan vannak manapság, akik úgy gondolják, nem érdemes magyar nyelven tanulni, hiszen a magyar nyelv egy kicsiny sziget a nyelvek óceánjában és csak gátja lehet a gyermek boldogulásának, karrierje alakulásának. Ez egy téveszme, amire Selye János életpályája tökéletesen rácáfol. Selye János magyar nyelven sajátítja el a tudományok alapjait, magyar nyelvi közösségből indul és a magyar nyelvű alapokból és ebből a közösségből, komáromi fiúból építi fel magát világhírű tudóssá” – fejtette ki Szabó Katalin, aki szerint Selye életpályája is jól mutatja, érdemes magyar nyelven tanulni és érdemes a magyar közösséghez tartozni.
