Kárpát-medencei Nemzetpolitikai Szabadegyetemet szervezett a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány és a Nemzeti Fórum a héten. A találkozón az értékfeltáró kollégiumok munkájában résztvevő határon túli és magyarországi fiatalok tanácskoztak, akik többek közt megkóstolhatták a nemesradnóti kálvinista mennyországot is.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskolai Alapítvány kuratóriumának elnöke hangsúlyozta: az elmúlt három évben Magyarországon tizennyolc értékfeltáró kollégium működésének feltételeit teremtették meg. Ezek többségükben az adott tájegység, az adott terület központjában működnek. Szervezésükben Kárpátalján, Erdélyben, a csángók között, a Délvidéken, a Felvidéken, az Őrvidéken és a Muravidéken is végeznek kutatásokat. Mint mondta, 2017 tavaszán három új kollégium kezdte meg a munkáját a Kiskunság, Vasvár és Kisvárda térségében. Ősszel továbbiak kezdik meg működésüket. Az eddigi terepmunka során összesen 300 település értékeit tárták fel a Kárpát-medencében.
A résztvevők összegezték, mi a feladata a nemzet érdekeiért dolgozó nemzetpolitikának. Délelőttönként az egyes kollégiumok munkáját bemutató filmek alapján három – Értékes emberek, közösségek, veszélyek és lehetőségek – témakörben folyt a műhelymunka. A megfogalmazott tapasztalatokat és javaslatokat délutánonként politikai szereplőkkel is megosztották.
A nemzetpolitikai fórumoknak többek közt vendége volt Grezsa István kormánybiztos, Kárpáti Árpád, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője, Závogyán Magdolna helyettes államtitkár, V. Németh Zsolt államtitkár, Bíró Zoltán, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója, Kásler Miklós egyetemi tanár, Szesztay Ádám, volt kassai főkonzul.
Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára látogatása során a résztvevőknek megerősítette, a magyar kormányzat célja a Kárpát-medencére, valamint a diaszpórára ható programok további erősítésével megállítani és megfordítani a népességfogyást.
Fülöp Attila, az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár az egyházak közösségszervező erejéről szólt. Az a szervezet ugyanis, amely megtartja kereszténynek és magyarnak az embereket, az pontosan az egyház – tette hozzá.
Beszélt arról is, hogy a magyar kormány a Kárpát-medencében három elv alapján nyújt támogatásokat. Az épített örökség védelme és a közösségi célú programok mellett ma már a lelkészek és atyák helyben maradását segítő jövedelemkiegészítő támogatás is elérhető.
Fülöp Attila kiemelte, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap pályázatain eddig csak konzorciumban részt vevő határon túli szervezetek a jövő évtől már önállóan is indulhatnak.
A résztvevők a programok mellett különféle lakomáknak is részesei lehettek. A szervezők célja volt, hogy megismertessék az egyes régiók ételkülönlegességeit. A konyhában csangó, partiumi, móricgáti, torockói és a Felvidékről nemesradnóti szakácsok sürögtek.
A nemesradnótiak azokból az ételekből készítettek vacsorát, amelyet egykor Nemesradnótra látogatva fogyasztottak Pósa Lajos, az eredeti magyar gyermekirodalom megteremtőjének a barátai, a Pósa-asztaltársaság tagjai. A menü annak idején csigaleves, töltött káposzta, ruca (kacsa) vöröskáposztával és a kálvinista mennyország elnevezésű túrós, tejfölös édes tészta volt. A nemesradnóti asszonyok, Koleszár Jolán és Pósa Éva az utóbbi kettőt készítették el.
(mti/nepfoiskola.lakitelek.hu/Felvidék.ma)