A bírósági eljárással, mint a politikai viták rendezésének lehetséges eszközével, a szlovák politikusok gyakorta élnek, bár maguk is bevallják: közemberekként többet kellene elviselniük. Sokszor attól sem riadnak vissza, hogy több millió koronás kártérítést követeljenek politikai ellenfelüktől.
A politikai riválisok közti perek sokszor éveken át húzódnak, és legtöbbször az egyértelmű győztes vagy vesztes megnevezése nélkül végződnek. Ezidáig még egyetlen ilyen esetben sem született jogerős ítélet.
Hasonló a helyzet a legutóbbi, Duray kontra SNS perben is, ahol mindkét fél élni kíván a fellebbezés jogával. „Nincs ennyi pénzem, nem tudom ezt az összeget kifizetni” – mondta Duray Miklós, akit első fokon marasztalt el a bíróság. A bírónő állítása szerint a politikusok közti kritika helyénvaló, de ennek tisztességes hangnemben kellene elhangoznia és bizonyos határok közt kellene maradnia. „Ez nem más, mint a szólásszabadságba való beavatkozás” – véli Duray az esetről.
Hasonló esetre került sor a ´90-es években is, amikor Milan Kňažko nyilatkozott egy alkalommal a HZDS-ről úgy mint „félfasiszta” pártról. Később annyiban korrigálta kijelentését, hogy a „fél” jelzőt visszavonta. Végül megmenekült a bíróságtól, mert Mečiar mozgalma visszavonta a feljelentést.
Öllős László politológus szerint a legtöbb európai bíróság hasonló esetekben hozott ítélete is azt bizonyítja, hogy a politikusok esetében sokkal többet enged meg a közvélemény. „közemberként sokkal többet kell elviselnie, mint egy hétköznapi embernek” – véli a politológus. Öllős azon a véleményen van, hogy az éles kritika és a kevésbé alátámasztott bizonyítékok a politikusokkal szemben megengedett, mégpedig azért, hogy az emberek a közügyekről nyíltan beszélhessenek. „Ha nem tudnak nyíltan vitázni, akkor ez sokkal nagyobb veszély a szólásszabadság ellen, mintha véletlenül tévednének vagy készakarva bizonyos alattomos dolgokat terjesztenének” – állítja a politológus.
„A személyiség védelme hosszú pályán fut” – mondja Jozef Vozár a Szlovák Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetéből, aki úgy látja, sokszor évek telnek el, míg végül a bíróság ítéletet hoz. Sokszor az érintett felek már nem is tevékenykednek a politikában. „Ilyenkor általában vagy visszavonják a benyújtott keresetet vagy pedig peren kívül megegyeznek” – állítja Vozár.
Általában azok nyújtják be a keresetet, aki éppen hatalmon vannak. Kivétel ez alól a Csáky és Slota közti per. Csáky mint ismeretes, Slota minősíthetetlen jelzői miatt perelte be Slotát. Egyetlen korona kártérítést követel tőle. Ügyvédje, Gál Gábor szerint a pereskedés szélső megoldásnak tekinthető. „A politikusnak nagyobb türelmi küszöbbel kell élnie mint az átlagpolgárnak. Amikor azonban ezt átlépik, akkor védekeznie kell, és erre példa ez az eset” – állítja Gál.
Šutková Veronika, SME, FelvidékMa
Kapcsolódó cikkek:
Slota és Duray újból a bíróságon
Első fokon ílétetet hozott a bíróság az SNS Duray Miklós ellen indított perében
