Családias, igazi pünkösdi hangulat volt a kassai MaJel Rovás Központban péntek délután. A keresztény világ harmadik legnagyobb ünnepe, az egyház születésnapja előtt, akárcsak az adventi időszakban, több százan töltötték meg a Magyar Jelenlét Házát.
A Rovás Polgári Társulás még tavaly elhatározta, hogy minden nagyobb ünnepkör idején kézműves vásárral, kultúrműsorral és házi finomságok kostolójával egybekötött összejövetelt szervez új otthonukban. Az adventi időszak karácsonyváró rendezvénye nagyon népszerű volt, ezért úgy határoztak, hogy pünkösdre várakozva is teret biztosítanak a kassai és környékbeli magyarok közös beszélgetései, együttlétük és szórakozásuk számára. Ezúttal is kézműves vásárral, népművészeti játszóházzal és újabb öt falu finomságaival várták a kicsiket, nagyokat, családosokat egyaránt. A Rovás minden alkalommal öt más-más Kassa környéki települést szólít meg azzal a céllal, hogy bemutatkozzanak, jelen legyenek. Ezúttal a sziliceiek, jabloncaiak, körtvélyesiek, szádalmásiak és szesztaiak kínálták házi kalácsaikat, ételkülönlegességeiket, boraikat és pálinkáikat.
A rendezvényen a környék kézművesein kívül a miskolci Fügedi Márta Népművészeti Egyesület tagjai kínálták portékájukat, a kicsikkel Rigó Béla képzőművész alkotott, fellépett a Voces énekegyüttes, a jó hangulatot pedig a Csámborgó népzenei együttes biztosította. A pünkösdölőn részt vett Szénási Lajos, Magyarország kassai konzulja, külgazdasági attasé is, aki köszönetét fejezte ki a Rovás Polgári Társulásnak az ilyen és hasonló rendezvények szervezéséért és a főkonzulátus nevében kiemelte, nagyon fontosnak tartja azt, hogy a helyi és környékbeli magyarok együtt tudjanak ünnepelni, emlékezni hagyományaikra.
A résztvevőkkel Géresi Róbert püspökhelyettes, Puss Sándor jezsuita szerzetes és Vakles Attila görögkatolikus parókus is megosztotta pünkösdi gondolatait.
„A pünkösd üzenetét leginkább a megújuláshoz kötném. Talán ez a keresztény világ legnehezebben megragadható, megfogható ünnepe. A karácsony csodájában ott van a szegénység, a születés, a kézzelfogható valóság, a nagypénteknél ott van a kereszt, a halál, az elmúlás, az is szinte minden egyes embert érintő fogalom. A húsvétnál a feltámadásnak, az örök életnek a reménysége. A pünkösd esetében az, hogy mit jelent pontosan megújulni, nehezebben megragadható és éppen ez benne a szép. Hitünk szerint az ember nem magából bányássza elő a megújulást, hanem felülről érkezik az Isten szent lelke, abból a valóságból, ami az ember számára felfoghatatlan és akkor kívülről kap erőt és így éli meg a megújulás élményét. A Biblia üzenete az, hogy a húsvétot követő ötven napot a várakozás jellemzi, arra, hogy érkezik Isten megújító szele és tüze. A tanítványok, miután megtapasztalták a megújulást, hogy Isten lelke betölti őket, ezt nem tartották meg maguknak. Ennek nagyon fontos üzenete van a 21. században, mert egy individualista világban élünk és az emberek sokszor úgy gondolkodnak, hogy a hitélet magánügy. A keresztény bizonyságtétel viszont arról szól, hogy Isten lelke elindít a másik ember irányába. Az apostolok kimennek Jeruzsálem tereire és hirdetik Isten igéjét, hogy az minél több emberhez eljusson” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Géresi Róbert püspökhelyettes, aki nagyon fontosnak tartja a pünkösd közel hozatalát az emberekhez. „Nem lehet különválasztani a hitéletet a nem hitélettől az ember életében. A hit kifelé nyitott és ezért azt gondolom, nagyon is helye van az ilyen jellegű találkozásokon és örülök annak, hogy itt a Rovásban ennek rendszeresen teret adnak.”
https://www.facebook.com/felvidek.ma/photos/?tab=album&album_id=1878475848841389