Inváziónak minősítette Csehszlovákia 1968-as lerohanását a cseh képviselőház szerdán. A Varsói Szerződés csapatainak bevonulása Csehszlovákiába 1968 augusztusában invázió volt, az ország ezt követő megszállása pedig ellentétes volt a nemzetközi joggal – állapítja meg az a határozat, amelyet a fél évszázaddal ezelőtti események évfordulója alkalmából fogadott el a cseh parlament alsóháza.
A Varsói Szerződés öt tagállamának – Szovjetunió, Bulgária, Lengyelország, Magyarország, NDK – hadseregei 1968. augusztus 21-én rohanták le Csehszlovákiát, hogy véget vessenek a „prágai tavaszként” ismert politikai és gazdasági reformfolyamatnak, amelyet Moszkva a korabeli szocialista tábor szempontjából veszélyesnek minősített. A megszállást követő hetekben a legújabb kutatások szerint 137 csehszlovák állampolgár vesztette életét.
A határozatot az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL) kezdeményezte.
A célunk az, hogy meggátoljuk a történelemhamisítást – jelentette ki Jan Bartošek frakcióvezető. Jirí Valenta kommunista képviselő viszont választások előtti agitációnak minősítette a kezdeményezést.
A 200 tagú parlamenti alsóházban a szavazáskor jelenlévő 156 képviselő közül 145-en mondtak igent a határozatra, köztük három kommunista képviselő is. A határozat ellen senki nem szavazott.
„Szükség van erre a határozatra, hogy egyértelmű jelzést küldjünk a közvéleménynek. Szükség van arra, hogy az embereknek, de egyes országoknak is, beleértve Oroszországot, elmondjuk: nem tudjuk elfogadni azokat a magyarázatokat, amelyekkel az utóbbi időben szembesülünk” – jelentette ki Bartošek.
Úgy vélte: több cseh politikus, de elsősorban a kommunisták megpróbálják relativizálni az 1968-as augusztusi megszállást, és ilyen kommentárokat olvasni az oroszbarát sajtóban és hírportálokon is.
Pavel Kováčik, Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) képviselői csoportjának elnöke szerint Bartošek nyitott kapukat dönget, mert a kommunisták már az 1968 augusztusi rendkívüli kongresszuson élesen elítélték a megszállást. Tény azonban, hogy az úgynevezett Vysočany-i kongresszust és határozatait Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) később érvénytelenítette.
A cseh ellenzék és a közvélemény egy része azonban oroszbarát megnyilvánulásnak tekinti például azt, hogy Milos Zeman államfő már évek óta nem szólal meg nyilvánosan az augusztusi évfordulós megemlékezéseken.
Zeman ezt azzal magyarázza, hogy ő már 1968-ban nyilvánosan elítélte a megszállást, amiért 1970-ben kizárták a kommunista pártból. Szerinte a mostani nyilatkozatok csak olcsó színjátékok. Botrányt keltett Vojtech Filip kommunista pártelnök egyik nyilatkozata is, miszerint a beavatkozásért nem annyira az oroszok, hanem inkább az akkori szovjet kommunista politbüró ukrán tagjai a felelősek.
