214 éve született Felvidéken, Kassa városában a császári és királyi kamarás, valódi belső titkos tanácsos, Magyarország főpohárnokmestere, a Tiszai Vaspályatársaság és a Felső-magyarországi Bányamívelő Egyesület elnöke a gazdasági szakíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és egyik megalapítója Krasznahorkai és csíkszentkirályi gróf Andrássy György.
Széchenyi István reformprogramjának lelkes támogatója volt. Fontos szerepet töltött be a magyar mezőgazdaság fejlesztésére indított mozgalomban és támogatta a Lánchíd és az első vasút építését. Az MTA megalapításakor több mint tízezer forintot ajánlott föl. 1838. augusztus 1-jén a Gömör és Kishont, 1842. szeptember 28-án pedig Sáros vármegye főispáni hivatalába iktatták be.
Legismertebb írásai: Gróf A. Gy.-nek és gróf Széchenyi Istvánnak a budapesti híd-egyesülethez irányzott jelentése… (Pozsony, 1833); Budapestnek árvíz elleni megóvásáról (Pest, 1845); Állattenyésztésről (Tasnerral, h. és év n.).
A Vasárnapi Újság 1859. október 2-án megjelent 40. számában ez olvasható róla:
Csik-Szentkirályi és krasznahorkai gróf Andrásy György nevével, mellyet közelebb egy legfelsőbb kézirat rendeleténél fogva, mint a poligikai lapokban olvassuk, uj kitüntetés ért, hazánk ujabb történetében a nyilvános téren gyakran találkoztunk. Azon polczra, mellyet hazánk közügyeinek elintézése körül az elmult évtizedekben elfoglalt, nem csak születése s kedvező társadalmi s vagyoni viszonyai emelték, hanem kitünő értelmisége, tudományos és gyakorlati ismeretei segiték. Nyilvános életének eddigi pályája feljogosit azon reményre, hogy gróf Andrásy György minden állásában olly irányok felé fog törekedni, mellyek szeretett hazájának, a magyar nemzetnek üdvét, boldogságát fogják előmozditani.
A gróf Andrásy-család régi magyar főrendi nemzetség, melly eredetét Andorástól, az Ázsiából kijött ősmagyar vezérek vérétől származtatja. Ezen Andorásról azt tartja a rege, hogy viadalra kelt egy hires külföldi bajnokkal, kinek sisakos fejét és vállát egy csapással ketté szelte. Ennek emlékezetére vétetett fel családi czimerül egy kardos férfiu s koronát tartó kettős oroszlán. – A család tagjai többnyire mint katonák s vitézek jelennek meg a magyar történet évkönyveiben. Igy, hogy nehányat emlitsünk, Simon, II. András király oldalánál a szentföldön; Zsigmond, temesi helyettes bán, nagy Lajos király oldalánál Nápolyban; Bertalan, Hunyady János ütközeteiben, névszerint Sz.-Imrénél 1442-ben, hol levágta Mezet-béget, s a Rigómezőn, hol elesett; Boldizsár s ennek fia Imre, Szilágyi Mihály fegyverhordozója, ugy Lázár és Tamás, Mátyás király idejében; Márton, Szapolyay (Zápolya) János hive, kivel együtt harczolt 1514-ben Temesvárnál a pórlázadók ellen; ennek fia Péter, előbb Békessy hive Báthory ellenében, azután Rudolf királyé, kitől Krasznahorka várát kapta adományul; István, lőcsei várnagy Rákóczy pártján 1710-ben; Dávid, cs. kir. tábornok, a török és franczia háborukban, különösen Aspernnél kitünő vitéz, ki 1813-ban Drezdánál esett el. Nem sok család lesz, melly tagjai sorában illy szakadatlan lánczolatát tudná felmutatni a vitézi jellemvonásoknak.
Az Andrásy grófok főkép Gömörmegyében fészkelnek s jelenleg e nemzetségnek két fő ága van. Az idősb ághoz tartoznak az 1845-ben meghalt Andrásy Károly gróf fiai, Manó, Gyula s Aladár grófok, kiknek nevei politikai s irodalmi téren a legjobb hangzásuak közé tartoznak ez országban s kikről még máskor lesz alkalmunk bővebben megemlékezni. Az ifjabb ágat jelenleg gróf Andrásy György képviseli, ki 1797-ben született. – Atyja gróf Andrásy István, anyja Festetics Mária grófnő volt. Neje: Königsegg-Aulendorf Francziska grófnő, kitől több nagyreményü gyermeke van.
Gróf Andrásy Györgynek Magyarország 1848. előtti politikai közéletében első rangu szerep jutott. Egyik kitünőbb tagja volt ő a magyar Főrendi táblának, hol a fontolva, meggondolva haladó, de – mint az idő igazolá – szeplőtlen magyar érzelmü konservativ párt soraiban foglalt helyet. Az országgyülés naplói tanusitják, hogy a hon ügyeinek megvitatásában élénk, munkás részt vett. Székét nem csak mint magyar mágnás foglalta el, hanem mint Sárosmegye főispánja is, melly polczra őt a kormánynak, irányában soha meg nem szünt bizodalma emelé. Hazánk szellemi jólétének az anyagi érdekek ápolása általi fejlesztése képezte az ő törekvéseinek főtárgyát. Az anyagi érdekek ápolása általi fejlesztése képezte az ő törekvéseinek főtárgyát. Az anyagi jólét eszközeinek, az ipar és kereskedés száz meg száz módjának tökéletesitését, fölfedezését, teremtését tüzte gróf Andrásy György mindenek előtt czéljai közé, azokkal tartván, kik ezen alapot hiszik a szellemi nagyság épületének fölépitéséhez is mulhatlanul szükségesnek. Több izben kezetfogva láttuk őt járni azon fényes uton, mellyen ama halhatatlan gróf Széchenyi istván vitte elől a lángoló szövétneket. Midőn a magyar Akademiát meg kelle alapitani s hazafiui lelkesedés mellett áldozatra is volt szükség, gróf Andrássy György neve is az elsők sorában ragyogott. Az alapitó összegek között ott van az ő 10,000 forintja is, s a gróf azóta folyvást igazgató tagja tudományos intézetünknek.
Midőn az ország közlekedésének egyik fő emeltyüjeül Budát lánczhiddal akarák Pesthez, a Duna két partját egymáshoz csatolni, akkor gróf Andrásy György gróf Széchenyi Istvánnal együtt utazta be a lánczhidépités tárgyában gyüjtendő tapasztalatok végett Angliát s haza jövén, együtt adának ki egy szakavatottan irt röpiratot. Eleitől fogva buzgó tagja volt a magyar Gazdasági Egyesületnek, mellyben sokáig osztályelnökséget is viselt. Fő érdeme azonban a felső-magyarországi bányászat előmozditásában áll s ő, a dernői hires vasöntöde s több más vasgyár tulajdonosa s részvényese, a „felső-magyarországi Bányász-egyesület” egyik alapitója s folytonos elnöke, e téren olly és annyi érdemmel bir, mint eddig bizonyosan egy magyar sem. Átalában gr. Andrásy mindazon mozgalmakban, mellyek több mint 30 év óta hazánkban a nemzetiségi és mivelődési téren feltüntek, tevékeny és gyámolitó résztvett, s a mi különösen az egyesületi uton hazánk nagyjai által történt, ott a részvényesek sorában mindenütt az ő nevével is találkozunk. Az ujabb idők egyik legnagyobbszerü iparvállalata, a tiszai vasut pedig nagyrészt az ő hathatós közreműködésének eredménye, s tudva van, miként a tiszai vasuttársaságnak gróf Andrásy György áll az élén.
Politikai elveire nézve gróf Andrásy, mint mondtuk, a mérséklett conservativek közé tartozott. E pártelnevezésnek napjainkban csak historiai érdeke van; egyéb jelentősége többé nincs. Magyarországon most csak egy párt van: a magához hű magyar párt s ennek táborában látni olly értelmes és tapasztalt férfiakat, minő gr. Andrásy György, egyaránt szolgál örömünkre és vigasztalásunkra.