Szombaton, március 16-án kerül sor az államfőválasztás 1. fordulójára. Ez Szlovákia történetében az 5. alkalom, amikor a választópolgárok dönthetnek a köztársasági elnök személyéről. Szlovákia első köztársasági elnöke Michal Kováč volt, de őt még a parlamenti képviselők választották meg.
Idézzük fel röviden, milyen is volt a választásra jogosult polgárok választási kedve az eddigi elnökválasztások során, különös tekintettel a magyarok által lakott régiókra.
Országos részvételi arányok 1999-2014
Országosan tekintve 2004 kivételével eddig a második körben mindig nagyobb volt a részvételi arány, a legnagyobb érdeklődés az első, 1999-ben tartott államfő-választást kísérte. Ekkor a részvételi arány az első és második körben is meghaladta a 73%-ot. A legkisebb részvételi arány 2014-ben az első körben volt (43,4%).
Részvételi arány a magyarok által lakott régiókban
A felvidéki magyar választók választási kedve szintén 1999-ben volt a legmagasabb, míg a legalacsonyabb részvételt 2004 hozta. Az adatok alapján az összes szlovákiai járás közül a Dunaszerdahelyi járásban volt a legmagasabb a választási kedv 1999-ben és 2009-ben egyaránt (85,11% illetve 64,71%), de ugyanez a járás büszkélkedhet a legalacsonyabb részvétellel is: 2004 2. körében a választásra jogosultak mindössze 11,67%-a járult az urnákhoz (második helyen pedig 16%-os eredménnyel a Komáromi járás állt). Igen, büszkék lehetünk rá, hogy nem támogattuk szavazatunkkal a második körbe jutott két jelölt egyikét sem, hiszen olyan nevek közül nem választottunk, mint Vladimír Mečiar illetve Ivan Gašparovič.
Részvételi arány járásonként (1999-2014)
A fenti adatokból is kitűnik, hogy a felvidéki magyaroknak nem közömbös a köztársasági elnök személye. Hogy ez így lesz-e a hétvégi választások során is, szombaton kiderül.
