Jóváhagyta a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szigorú szabályozást az Európai Parlament, melynek értelmében 2021-től betiltják a könnyen és olcsón helyettesíthető egyszer használatos műanyag termékek árusítását. A világ több országában is hoztak már hasonló intézkedéseket.
A strasbourgi plenáris ülésen 560:35 arányban megszavazott, s a továbbiakban az uniós tagországok kormányait tömörítő tanács jóváhagyására váró egyezség értelmében betiltják többek között a műanyag fülpiszkálókat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat, melyeket a továbbiakban kizárólag fenntartható anyagokból lehet majd készíteni.
Azon termékek használatát, amelyek helyettesítésére még nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák, korlátozzák a gyártókra vonatkozó követelmények, valamint a hulladékgazdálkodási előírások révén.
Az EU tagországainak 2025-re biztosítaniuk kell az egyszer használatos műanyag flakonok legalább 25 százalékának újrahasznosítását, 2029-re a műanyag flakonok 90 százalékát össze kell gyűjteniük, 2030-ra pedig ezeknek már 30 százalékban újrahasznosított anyagból kell készülniük.
Emellett csökkenteni kell a műanyag élelmiszertárolók és poharak használatát, ahogy előírhatják például azt is, hogy az egyszer használatos műanyag termékeket ne lehessen ingyenesen kínálni. Bizonyos termékeket pedig – például az egészségügyi betéteket, a nedves törlőkendőket és a léggömböket – világos és szabványos címkével kell majd ellátni, melyen feltüntetik, hogyan kell ártalmatlanítani a terméket, milyen káros hatása van a környezetre, és hogy mennyi műanyagot tartalmaz.
A dohányiparnak emellett a jövőben viselnie kellene a cigarettacsikkek begyűjtésének, elszállításának és kezelésének költségeit. A csikk ugyanis a második leggyakrabban eldobott egyszer használatos hulladék, melynek egyetlen darabja képes 500-1000 liter vizet beszennyezni.
Ezek az intézkedések arra engednek következtetni, hogy a világ a „jobb későn mint soha” elv alapján megpróbál tenni valamit az ellen a mérhetetlen környezetszennyezés ellen, amit előidézett. Ebben az esetben a mindent elborító műanyaghulladék ellen, melytől már a tengereink is fuldokolnak.
A legtöbb műanyag, amit az emberiség valaha előállított, ilyen vagy olyan formában, de jelen van, és egyre több lesz belőle. Az is baj, hogy olcsó, mivel a műanyagból készült tárgyaknak, csomagolásnak nincs értéke az emberek szemében. A megtermelt műanyag felét egyszer használjuk. Egy műanyag szatyor átlagos használati ideje 12 perc. Még a fémdoboz is felelősebb választás, amennyiben szelektíven gyűjtjük a szemetet. Az alumínium akárhányszor újrafeldolgozható minőségvesztés nélkül, a műanyagból viszont minden ciklusban gyengébb minőségű termékeket lehet előállítani. Az alumínium italdobozok 60 százaléka újrafeldolgozott fémből készül, a PET-palackoknál pedig ez az arány még Európán belül is csak 11,7 százalék.
Az említett intézkedések azonban csak egy apró szeletét képezik annak, amivel az ember tartozik a környezetének, a visszaút – ha egyáltalán létezik – azoknak a környezeti károknak a részleges helyreállítására, melyet az emberiség elkövetett, még nagyon hosszú és küzdelmes lesz.
Minden idők talán leghíresebb természetfilmese, Sir David Attenborough a világ gazdasági és pénzügyi elitjének éves találkozóján, a davosi Világgazdasági Fórumon arra sürgette a világ vezetőit, hogy újítsák meg erőfeszítéseiket a klímaváltozás elleni küzdelemben, még mielőtt a károk helyrehozhatatlanná válnak.
A 92 éves Attenborough kitért arra is, hogy az emberi tevékenység révén a világ egy új szakaszba lépett, amely azzal fenyeget, hogy aláássa a civilizációnkat. „Szó szerint egy másik korszakból származom” – mondta a davosi fórumon Attenborough, mivel ő még a holocén földtörténeti korban született. Ez volt az a periódus, amit a klimatikus viszonyok stabilitása jellemzett, és amely lehetővé tette az emberek számára, hogy letelepedjenek, termesszenek és létrehozzák a civilizációkat. Ennek köszönhetően lettünk azzá a globálisan összekapcsolt fajjá, ami vagyunk, mondta.
Ám ennek a stabilitásnak az ő élete folyamán vége szakadt: „A holocénnak vége, az Édenkert nincs többé. Olyan mértékben változtattuk meg a világot, hogy a tudósok szerint már egy új földtörténeti korban vagyunk: az antropocénban, az emberek korszakában.”
Figyelmeztetése szerint túl kell lépnünk a bűntudaton és a vádaskodáson, és gyorsan hozzá kell látnunk a gyakorlati változtatásokhoz, mert a környezeti fenyegetések jelentik a legnagyobb veszélyt a világgazdaságra is.
Attenborough elmondta, őt is meglepte, milyen gyorsasággal sérült a környezet: tévés karrierje alatt végigkövethette, milyen károkat szenvedett a természet az ember miatt. Szerinte ha az emberek megértik, mi forog itt kockán, akkor segítenek a kormányoknak és a vállalatoknak, hogy megvalósítsák a szükséges lépéseket.
Mint mondta, két éven belül megszületik az ENSZ döntése a klímaváltozás kezeléséről, a fenntartható fejlődésről. Ha az ezekben foglaltakat be tudjuk tartani, akkor van rá esély, hogy átvészeljük ezt a korszakot. Épp ezért szerinte a következő pár év a következő pár ezer évet is meghatározhatja.
