A Felvidék déli részébe érkezett az „AERE PERENNIUS – Ércnél maradandóbb” címet viselő orvostörténeti vándorkiállítás, mely a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum kiállításaként látott napvilágot, az azonos című könyv alapján. A kiállítás bejárt több magyarországi és külföldi helyszínt, majd Magyarország pozsonyi nagykövetségének köszönhetően indult el felvidéki körútjára, és utolsóként érkezett el a Duna menti kisvárosba, Párkányba.
„A nemzetközi elismerés egyik jele lehet, ha egy orvos nevét őrzi valamely szakmai eljárás, módszer, műszer, gép, teória vagy betegség. Magyar és nemzetközi irodalmi források alapján 48 olyan magyar orvost sikerült felkutatnunk, akik megfelelnek ennek a feltételnek.
Ajánljuk ezt a kiállítást kiváló orvos elődeink emlékének, a magyar orvosoknak, különösen a fiatal kollégáknak, külföldi kollégáinknak és a nagyközönség minden, az orvostörténelem és kultúrtörténelem iránt érdeklődő tagjának. A kiállítás célja, hogy magyar és külföldi kollégáink és a nagyközönség tudomására hozzuk, hogy az általánosan használt elnevezések (pl. Pólya-műtét, Petz-féle gyomorvarrógép, Krompecher-tumor, Baló-betegség, Marek-betegség, Pándy-reakció, Veres-tű) magyar orvosok nevét őrzik” – áll a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár ismertetőjében.
A negyvennyolc híres magyar orvosról szóló kiállítást és az érdeklődő közönséget Juhász Gyula múzeumvezető köszöntötte. Jelen volt Disztl Antal, Magyarország nagykövetségének tanácsosa, aki szívén viselte a kiállítás felvidéki körútjának sorsát. Az ünnep szónoka Kiss László orvos, író, orvostörténész, egyetemi docens volt.
Juhász Gyula, Disztl Antal, dr. Kiss László (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Az utóbbi 150 évet tekintve számos kiemelkedő magyar orvos tudományos és gyakorlati eredményei váltak Európa-, sőt, világszerte ismertté és elismertté – mutatnak rá az első plakáton található írásban a kiállítás szervezői: dr. Szabó Katalin, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főmuzeológusa és dr. Szende Béla. Mint hangsúlyozzák, a nemzetközi elismerés egyik jele lehet az, ha egy orvos nevét valamely szakmai eljárás, módszer, műszer, gép, teória vagy betegség őrzi. Magyar és nemzetközi irodalmi források alapján 48 olyan magyar orvost sikerült felkutatniuk, akik megfelelnek ennek a feltételnek.
A sort a 17. században élt Rayger Károly, Magyarország országos főorvosa nyitja, akinek nevéhez a tüdő-úszópróba, a halva vagy élve születés megítélését elősegítő vizsgálat kötődik.
A névadók közül öten ma is élnek, hárman pedig a Semmelweis Egyetem munkatársai.
Dr. Halász Béla, a Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet professor emeritusa a Halász-féle kés, dr. Palkovits Miklós, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet professor emeritusa a kémiai neuroanatómia kifejlődését lehetővé tevő Palkovits-féle punchtechnika, míg dr. Vereckei András, a III. sz. Belgyógyászati Klinika docense a Vereckei-féle algoritmus névadója – tudta meg a szépszámú közönség a kiállításmegnyitón.
Az angol nyelvű táblákat kiegészítették magyar és szlovák szöveggel. A kiállítás üzenete a magyar és szlovák látogatók számára az, hogy a saját tudományát magas szinten művelő, a kihívásként megélt problémákra megoldást kereső, s újító szemléletű nagy műveltségű tudós szakemberekre és tevékenységükre büszkének kell lennünk. Hirdetnünk kell, hogy a magyar, több esetben a történelmi Magyarország területéről, így a Felvidékről származó magyar tudósok teljesítménye az alapja büszkeségünknek. A kiállítás poszterein bemutatott, kiemelkedő szakmai és tudományos pályát befutó géniuszok munkássága minden látogatónak példát szolgáltat és erőt adhat életművük sikeres megvalósítása folyamatában.
Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma
A szakmai megközelítésű megnyitón dr. Kiss László felvidéki orvos-történész mutatta be a tárlatot, a magyar orvos feltalálók életét és munkásságát felidéző poszterek szakmai értékeire való figyelemfelkeltéssel, a méltatlanul kevéssé ismert jeles személyiségek közül több orvos találmányának rövid felemlítésével.
„Az orvostudományt napjainkban, de különösen az elmúlt századokban, az egyéni teljesítmények, felfedezések vitték előre. Ezért az eponimoszok, a névadók megérdemlik, hogy nevük fennmaradjon. Amit alkottak – mint azt a kiállítás címe is jelzi – az ércnél is maradandóbb”
– zárta ünnepi szónoklatát dr. Kiss László.
A kiállításon Janicsek Boglárka, a Liszt Ferenc Művészeti Alapiskola diákja működött közre.
Ezzel a kiállítással fejezi be felvidéki körútját a híres magyar orvosok munkásságát bemutató anyag, az AERE PERENNIUS, mely június 13-ig várja a látogatókat a Párkányi Városi Múzeumban.
