Alig egy éve, hogy az egyik legígéretesebb magyarországi történész, Babucs Zoltán bemutatta a Győzött az igazság „A Felvidék hazatérésének képes albuma” című kötetét, melynek hatalmas sikere lett, s már a bemutatáskor nyilvánvalóvá vált, hogy lesz egy második kiadvány is, mely a megjelenés után a lakosságtól érkezett fényképeket tartalmazza majd.
Szombaton, a somorjai kultúrházban 17 órától megtartott könyvbemutatón persze a kezdetekről is szó esett.
2017-ben portálunk a néhai Pogány Erzsébet kezdeményezésére felhívást intézett a felvidéki családokhoz, egyénekhez, hogy amennyiben őriznek fényképeket településük visszatéréséről, küldjék el azokat.
Nagy esemény volt ez szüleink, nagyszüleink számára, hiszen 1938. november 2-án az első bécsi döntés eredményeként újból magyarrá válhatott a Felvidék és Kárpátalja déli része, amikor a csonka Magyar Királysághoz visszakerült 11.927 négyzetkilométer terület, amelynek 1.058.000 lakosából 86,5 százalék volt magyar.
Az új kötet szerzői szerencsére sok egyedi, jó minőségű fényképből válogathattak, s míg az első kiadásban „csak” 400 fotó volt, az újban már 1050, családi archívumból származó fénykép kap helyet, melyeket még nem láthatott a nyilvánosság.
A szerző a könyvben arról ír, hogyan jutottunk el Trianontól a fegyveres revízióig, a bevonulásról, de főleg arról, az itteni magyarok, s a felszabadító katonák hogyan élték át az 1938-as eseményeket.
A könyvbemutatón szó esett Erdély visszafoglalásáról (1940-44) is.
Babucs Zoltán elmesélte, hogy olyan sírokat látott egyes erdélyi temetőkben, ahol a halott neve alatt a születés és az elhalálozás mellett (pl. 1920 – 1994) az szerepelt, hogy élt 4 évet. Sokáig nem tudták, hogy mit jelenthet ez, s csak később vált nyilvánvalóvá számára, hogy ez az 1940 és ´44 közötti időszakról szólt.
(Fotó: Oriskó Norbert/Felvidák.ma)
Elmondta azt is, hogy Erdély felszabadításában a rimaszombati 20. huszárezred is részt vett, akiket ugye két évvel korábban, 1938-ban szabadítottak fel. A könyvbemutatón ülők közül többen megkönnyezték ezt a hihetetlen és megható történetet, belegondolva, hogy mekkora élmény lehetett ez úgy a rimaszombati katonáknak, mint a felszabadított erdélyieknek.
Babucs Zoltán azt is kifejtette, örül, hogy a második kiadásba bekerülhettek Kárpátalja visszatérésének fotói is, hiszen valószínűleg ezek külön albumban nem jelentek volna meg,
s hozzátette, hogy bár a visszatért területek szinte mindegyikének lakosai 80-90 százalékban magyarok voltak, ez Kárpátaljára nem volt igaz, hiszen ott csak 12 százalék volt a magyar lakosság aránya.
Babucs Zoltán (Fotó: Méry János/Felvidék.ma)
Szó esett még Horthy Miklós kormányzó úr kassai bevonulásáról, mely során szlovákul is üdvözölte Kassa szlovák lakosságát.
A kitűnő történész arról is beszélt, hogy amint eltűntek a cseh katonák, a magyar városok polgárai lemeszeltek minden cseh és szlovák feliratot, levettek minden ilyen táblát, s helyükre magyar táblákat, feliratot, lobogót tettek. Így készültek a magyar katonák fogadására.
A szerző a több mint egy órás, érdekfeszítő és tartalmas előadása után dedikálta könyvét és beszélgetett somorjai ismerőseivel.
Babucs Zoltán tősgyökeres jászkun család sarjaként 1974-ben született Jászberényben. A szerző hadtörténész-muzeológus, tanulmányait az ELTE-n végezte, majd a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos munkatársaként dolgozott, ma pedig a Magyar Hírlap szerkesztő-újságírójaként tevékenykedik. Szakterülete: a második világháborús Magyar Királyi Honvédség, ill. az 1848/49. évi magyar függetlenségi háború honvédseregének története, valamint a jászkunok és a székelyek katonáskodása. Kétszáznál is több tanulmány, tudományos cikk mellett húsz kötet szerzője vagy társszerzője.
