A Magyar Rovartani Társaság 2014-ben a földi poszméhet választotta az év rovarává. Ez a bársonyos külsejű rovar a haszonnövényeinknek, de a réteken pompázó vadvirágoknak is egyik nélkülözhetetlen beporzója. Aki azonban csak egy kicsit is nyitott szemmel jár a természetben, szomorúan tapasztalhatja, hogy környezetünkből mindinkább eltűnőben vannak ezek a kedves, szelíd fullánkosok.
A klímaváltozás, azaz a globális felmelegedés az egyes kontinenseken olyan riasztó hatással van a poszméh-populációra, hogy számuk sokkal drasztikusabban csökken, mint ahogy azt a korábbi aggasztó jelek alapján feltételezték.
Márpedig ez, lévén, hogy a poszméhek nagyon fontos beporzói a kultúr- és vadnövényeknek, a mezőgazdasági termelést is komolyan veszélyezteti. A kutatók megállapítása szerint Európában a poszméh-populáció 17 százalékkal esett vissza a tanulmányban vizsgált két periódus – 1901-1974 és 2000-2014 – között, miközben Észak-Amerikában a csökkenés elérte a 46 százalékot.
Tim Newbold (University College London) elmondta, hogy az előző, Európában és Észak-Amerikában végzett megfigyeléseik a poszméhek északra való vonulásáról tanúskodtak, mostanra azonban bizonyítható a klímaváltozás következtében történő tömeges pusztulásuk.
„Egyszerűen nem hittünk a szemünknek, hogy egy ilyen rövid időszak alatt ilyen súlyos lehet a hanyatlás” – hangsúlyozta Peter Soroye, a tanulmány vezető szerzője, az Ottawai Egyetem doktorandusza. „Mindez a klímaváltozás számlájára írható“ –állapította meg.
A genfi központú Meteorológiai Világszervezet szerint a 2010 és 2019 közötti időszak volt az eddig feljegyzett legmelegebb évtized.
Az említett két időszakban az összesen 66 poszméhfajra irányuló megfigyelésekből kitűnt, hogy a populáció csökkenése főleg a második vizsgált időszakban volt drámai.
A legrosszabb helyzet a déli területeken, például Spanyolországban és Mexikóban tapasztalható, ahol gyakoribbak a szélsőségesen magas hőmérsékletű évek. A poszméhek északi régiókba való vándorlása azonban a veszteséget nem képes pótolni, a helyzet riasztó.
Világszerte közel 250 poszméhfaj él. A Természetvédelmi Világszövetség szerint a poszméhek számának csökkenéséhez Európában, Észak- és Dél-Amerikában, valamint Ázsiában a betegségek, s a rovarok élőhelyének leszűkülése mellett a gyomirtók kiterjedt használata is felelős. Soroye szerint ugyanakkor a globális felmelegedés lényegesen súlyosbítja a helyzetet.
„Ez a tanulmány semmilyen módon nem mentegeti a gyomirtók használata és az élőhelyveszteség negatív hatását. De jelzi, hogy a klímaváltozás egy újabb adalék, amely a tömeges kihalást előidézi” – mutatott rá a probléma összetettségére.
A poszméhek nagyobbak, mint a házi méhek, és nem termelnek ugyan mézet, de nagyon fontos szerepet töltenek be a beporzásban. „Amikor rászállnak egy virágra, megrázzák azt, kirázva belőle a pollent. Egy csomó terménynek, például a tökféléknek, a bogyós gyümölcsöknek és a paradicsomnak szüksége van a poszméhek beporzására, mivel a házi méhek vagy más beporzórovarok ezt nem tudják elvégezni” – hangsúlyozta Soroye.
Az ENSZ adatai szerint a méhek kulcsszerepet játszanak az emberi táplálékot kitevő gyümölcsök és magvak háromnegyedének előállításában. Ugyanakkor tanulmányok figyelmeztetnek rá, hogy a növények beporzóinak populációi világszerte csökkennek. Az ENSZ mezőgazdasági szervezete 2019-ben arra hívta fel a figyelmet, hogy ha ez az állapot folytatódik, a tápláló gyümölcsöket, magvakat és sok zöldséget olyan terményekkel kell helyettesíteni, mint a rizs, a kukorica és a burgonya, ami kiegyensúlyozatlan táplálkozáshoz vezethet.
Tim Newbold, a tanulmány társszerzője, a University College London kutatója úgy vélte, hogy amennyiben a klímaváltozás felgyorsul a következő években, a poszméhek még nagyobb számban pusztulnak majd el.
(Felvidék.ma/Webnoviny.sk/MTI)