A magyar őstörténet kaukázusi forrásaiból nyílt időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban hétfőn.
Kásler Miklós a megnyitón kiemelte, hogy a magyarság identitásának mindig szerves része volt a keleti származás tudata.
A magyar eredettudat nyelvi alapon való meghatározását a miniszter olyan a tudománypolitikai döntésnek nevezte, amely „mindenki érzése szerint legalább százötven éve bicegett”. A legújabb tudományágak képviselői ezt a kérdést is helyrerakják – fűzte hozzá.
„A magyar hagyomány legendái, krónikái teljesen egyértelműen tudatják az utókorral, hogy a szittya-hun-magyar rokonság folytonos” – hangoztatta Kásler Miklós.
Szerinte ezt a Habsburg tudománypolitika, illetve a bolsevizmus időszaka alatt – a keleti kutatásterület magyar kutatók elöli elzártsága miatt – nem lehetett korábban bizonyítani.
Az elmúlt harminc évben most kínálkozik először lehetőség arra, hogy az első magyar keletkutató régészek munkáját folytatni lehessen – hangsúlyozta Pósta Béla, a kolozsvári régészeti iskola megalapítója és M. Lezsák Gabriella, a tárlat kurátorának munkáját is méltatva a miniszter.
Kásler Miklós úgy fogalmazott, hogy az M. Lezsák Gabriella vezetésével kiásott leletek „nagyon sok szempontból hasonlítanak a honfoglalás kori magyarság emlékeire és sok szempontból megegyeznek azokkal”.
Álláspontja szerint a kiállítás olyan új korszakot nyit meg, amikor „a tudományok szabadon szárnyalhatnak, és nem nullázzák le egymás eredményeit, hanem összefogásukkal egzakt alapon magasabb minőség jöhet létre”.
A magyar őstörténet kaukázusi forrásaiból nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
Varga Benedek, az MNM főigazgatója közölte: a magyarság történetének sajátossága, hogy a nemzet etnogenezise egy vándorláshoz kapcsolódik, amelynek határai átnyúlnak Európán, ezért „messze keleten is keresünk kell gyökereiket”.
Az eseményen kiosztott tájékoztató szerint a Magyarországon első alkalommal bemutatott leletek az M. Lezsák Gabriella által 2016-tól éves rendszerességgel szervezett régészeti kutatóutak során dokumentált, „honfoglaló magyar jellegű” tárgyakból kerültek ki.
A tárlat bemutatja a kaukázusi magyar régészeti kutatóutakat, felidézi a 2019 októberében végzett első magyar–orosz régészeti feltárás néhány fontosabb mozzanatát, és beszámol a néprajz és a genetika legújabb eredményeiről.
A kiállításon látható jurtainstalláció honfoglalás kori viseletekkel, használati tárgyakkal és az Észak-Kaukázusban gyűjtött népzenével érzékelteti a 9-10. századi magyarság mindennapjait.
A tárlat régészeti tárgyait és dokumentumait a moszkvai Mardzsani Alapítvány, a Krasznodari Állami Történeti és Régészeti Múzeum, az Anapai Régészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchenyi Könyvtár és az Országgyűlési Könyvtár kölcsönözték.
A kiállítás február 17. és április 26. között látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum Pulszky-termében.
