A Munka és Szociálisügyi Minisztérium a szélsőségesen szegény és a társadalomból kirekesztett közösségek jegyzékének elkészítését tervezi. A térképet szeretné egészen utcára vagy lakóházakra lebontva elkészíteni.
A jegyzékre azok a csoportok kerülnének fel, amelyekben például nagy a munkanélküliség vagy sok a műveltség nélküli ember, illetve a 18 évesnél fiatalabb anya. A társadalom perifériájára sodródott családoknak az állam azután segítene a felemelkedésben. Például úgy, hogy segíti a lakáshoz jutásukat, óvodába juttatja a gyermekeiket, vagy tanácsot ad a munkahelykeresést, illetve -megtartást illetően. De korlátozások bevezetését is tervezik. Járművezetői engedélyt ezután például csak azok kaphatnának, akik elvégezték az általános iskolát.
A kormánykoalíciós pártok támogatják az elképzelést, de nem tetszik nekik, hogy a miniszter az elszegényedett közösségeknek ingyenes fogamzásgátlást ígér és tiltakoznak az önkéntes sterilizáció lehetősége ellen is. Ezzel kapcsolatban felhívják a figyelmet a múltban előfordult vádaskodásokra a roma nők kényszersterilizációjáról, amelyekről az orvosok akkor is azt állították, hogy önkéntes alapon történtek. A szélsőségesen szegények és a marginalizálódott közösségek besorolása több szociális szempont figyelembevételével, nem pedig a bőrszín alapján történne. „Az elvet a szakmai nyilvánosság jelentős része nagyra értékeli” – állítja Laco Oravec, a Milan Šimečka Alapítvány programmenedzsere. A szegények térképeinek elkészítéséről a minisztérium már egy anyagot is elkészített, amely jelenleg tárcaközi egyeztetésen van, a gyakorlati megvalósítása azonban több évbe is telhet. A minisztérium felmérései szerint Szlovákiában körülbelül 700 olyan közösség van, amelyben mintegy 200 ezer szélsőségesen szegény és a társadalom perifériájára sodródott egyén él.
A csoport besorolásáról, amelyben legkevesebb 100 embernek kell élnie, négy mutató alapján döntenek. Vizsgálni fogják például a kiskorú anyák és az általános iskolai tanulmányok befejezésének arányát, a szociális segélyből élők számát, valamint hogy bevezették-e a villamos energiát vagy a vizet oda, ahol az érintett közösség él. Az elszegényedett közösségekben élők számára a minisztérium egy sor támogató program megvalósítását tervezi, amelyek – ha az érintettek igyekezni fognak – segíthetnek a társadalomba való beilleszkedésükben. „Szeretnénk biztosítani számukra a jobb életkörülményeket, nem úgy, hogy valamit parancsba adunk, de nem is úgy, hogy ajándékba” – ecseteli a támogatás filozófiáját a tárca Társadalomból Kirekesztett Közösségek osztályának igazgatója. A társadalom perifériájára sodródott közösségekben élőkkel már kiskoruktól kezdve foglalkozni kellene. Ez azt jelenti, hogy a négyéves kisgyerekek szüleinek legyen lehetőségük a gyereket óvodába íratni, ahol elsajátíthatnák az alapvető higiéniai szabályokat. Az óvodákat a településeknek kellene létrehozniuk. Némely érintett polgármester azonban más véleményen van. Az elképzelést támogatják ugyan, de szerintük az állam anyagi támogatása nélkül megvalósíthatatlan. Azt mondják, ezeket a tevékenységeket az állami költségvetésből és a strukturális alapokból kellene fedezni. Az elszegényedett embereknek a munkahelykeresésben, illetve a munkahely megtartásában egy évig asszistensek segítenének, akik a munkaadóval is tartanák a kapcsolatot.
Jozef Mihál (SaS) miniszter javaslatának van esélye a kormánykoalícióban, de csak akkor, ha kikerül belőle az ingyenes sterilizáció lehetősége. Az SDKÚ és a KDH ugyanis ellene vannak. Miroslav Beblavý (SDKÚ) képviselő szerint a múltbeli tapasztalatok alapján a javaslat valószínűleg nemzetközi botrányt váltana ki. A KDH-t ezenfelül az ingyenes terhességgátlás is zavarja. „Nem értünk egyet azzal, hogy a közös adóbevételekből olyan dolgokat támogassanak, amelyek a neveltetés és a természetes felelősségvállalás kategóriájába tartoznak” – nyilatkozta a KDH képviselője, Július Brocka. A KDH ezenkívül garanciát szeretne az adatvédelemre vonatkozóan is, azaz hogy a szegénységi térkép adatai ne kerülhessenek harmadik személyhez, s ne lehessen azokkal visszaélni. A Most-Híd pozitívan értékelte, hogy az adatok között nem szerepel a nemzetiség. A koalíciós partnerek értékelik, hogy a miniszter arra használná az adatbázist, hogy a szociális támogatást az egyes emberek konkrét problémájához viszonyítsa. „Nyilvánvaló, hogy az egységes segélyezés több esetben is kudarcot vallott” – állítja Brocka, aki azt reméli, hogy az adatbázisnak köszönhetően az állam pontosan tudni fogja, melyik elszegényedett közösségben kell például kiépíteni a csatornahálózatot, vagy éppen hol kell a munkahelykeresésben segíteni.
A társadalom perifériájára sodródott közösségek meghatározásának szempontjai:
Fiatalkorú anyák és gyermekek közössége:
• legkevesebb 100 ember
• több mint 30 százalékot tesz ki a közösségben a 15 évesnél fiatalabb anyák aránya
• 10 százalékot tesz ki a 18 évesnél fiatalabb anyák aránya
Szociális esetek:
• a közösség több mint 50 százaléka szociális juttatásból él
• a háztartások több mint 30 százalékának a szociális segély az egyetlen bevétele
• a közösség felnőtt tagjainak több mint 20 százaléka sohasem dolgozott
Műveltség nélküli közösségek:
• a közösség több mint 70 százaléka műveltség nélküli vagy nem fejezte be az általános iskolát
• a közösségben élő gyermekek több mint 50 százaléka kisegítő iskolába jár
Nincs bevezetve a villamos áram és a víz:
• ahol a közösség él, nincs bevezetve a villamos áram
• ahol a közösség él, nincs vízvezeték
• oda, ahol a közösség él, nem vezet betonút.
(Megj.: az egyes szempontok kombinálhatók)
Felvidek.ma, Sme nyomán dé