A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinati Tanácsa – figyelembe véve a koronavírus terjedésének intenzitását – ülésezési moratóriumot rendelt el a Zsinat, a Zsinati Tanács, a Zsinati Elnökség, valamint egyéb bizottságai és szervei térbeli ülésezésére vonatkozólag 2020. május 31-ig. A járvány miatt nemcsak a templomokat kellett bezárni, de több eseményt is el kellett halasztani. Mi történik ez után az időszak után? Erről kérdezte a reformata.sk Géresi Róbert egyetemes lelkészi főjegyzőt.
Május 31. után azonnal sort kerítenek az elmaradt ülések megtartására, vagy az időpontokat igazítják a kormány ajánlásaihoz?
Egyházunknak alkalmazkodnia kellett a kialakult helyzethez. A gyülekezetek megértették a kialakult bizonytalan valóságot, s elfogadták az egyház vezetésének a döntését, amely pozitívan állt hozzá az akkori kormány válságkezelési stratégiájához. Nem tarthatunk istentiszteleteket, bibliaórákat és más alkalmat sem. A megszokott gyülekezeti élet a koronavírus-járvány idején – így átalakult egy más formájú kapcsolattartássá. El kell mondanom, hogy a legtöbb gyülekezet lelkipásztora alkalmazkodott az új helyzethez. Az igei üzeneteket videón keresztül adják át, vagy írásban juttatják el a híveknek. Úgy tapasztaljuk, hogy sikerült a gyülekezeti tagokkal továbbra is kapcsolatban maradni.
Másrészt, a koronavírus-járvány miatti korlátozások ellenére él és működik az egyház. Bizonyos döntéseket meg kell hozni. Ennek kapcsán határozott úgy az egyház vezetése, hogy nem hív össze térbeli találkozást, de az internet adta lehetőségek által tudjuk működtetni az egyházat egyetemes és egyházmegyei szinten is. Tehát a döntéshozatali mechanizmus működik, csak a megszokottól más formában: videokonferenciákkal, e-mailes kapcsolattal, telefonálással, az elektronika által adott lehetőségekkel.
A gyülekezeti életnek a térbeli beindítására, – amint azt a kormány lehetővé teszi – az egyházunk fel van készülve, vagyis, ha megnyílhatnak a templomok az istentiszteletek számára akár korlátozott létszámmal is, akkor élni is fogunk ezzel. A május 31-ei moratórium egyfajta becslésen alapuló döntéshozatal volt, s nem is annyira a gyülekezeti életre vonatkozik, hanem inkább az egyház szerveinek a működésére.
Az Egyetemes Egyház területén hét magyar és kilenc egyházmegye van, évente kétszer – tavasszal és ősszel – ülésezik az egyházközségek küldötteiből összetevődő közgyűlés. Eddig sorra elmaradtak a tervezett, nagyobb emberlétszámmal számoló közgyűlések. Hogyan oldják meg ezek megtartását? Elektronikus formában vagy esetleg más időpontban, a korlátozó intézkedések enyhítése után, a nyár folyamán? Van-e már erre vonatkozólag valamilyen forgatókönyv vagy elképzelés?
Nemcsak elképzelés, hanem gyakorlat is van. Az egyházmegyék kisebb regionális egységek, amelyek közgyűlései az egyházmegye nagyságához mérten több tucat emberből állnak. Ezeket a gyűléseket emiatt eddig nem lehetett megtartani. A tavaszi időszakban a gyülekezetlátogatások is több helyen elmaradtak, amelyek után tartották volna meg az egyházmegyék az elmúlt év kiértékelését és a szolgálat új útjait és lehetőségeit magába foglaló közgyűléseket. A közgyűléseket a vírus miatt nem lehetett megtartani, viszont az egyházi rendelkezés évente legalább egynek a megtartását írja elő. Ebben a helyzetben az adott egyházmegye vezetése dönti el, hogy a tavaszit elhalasztja-e és ősszel tartja meg az elmaradt ülés pontjainak a beemelésével elektronikus úton valósítják meg úgy, hogy az e-mailben elküldött jelentésekkel kapcsolatban tehetnek fel kérdéseket, majd szavaznak róla. Erre az elektronikus úton megtartott közgyűlésekre akár a napokban is sort keríthetnek az egyházmegyék. Eddig egy egyházmegye élt ezzel a lehetőséggel. De dönthetnek úgy is, hogy a tavasszal elmaradt közgyűlés témáját összekötik az ősszel esedékes közgyűlésével.
Egyházmegyei közgyűlés Megyercsen (Fotó: reformata.sk)
A Zsinati Tanács a Zsinat tavaszi ülését 2020. május 15-án és 16-án tervezte megtartani. Mivel ez az ülés is több, mint 40 résztvevővel számol, nyilván nem lehet erre a tervezett időpontban sort keríteni. Számol-e az egyház vezetése azzal, hogy ebben az esetben is elektronikus formában szavaznak a zsinatra beterjesztett programpontokról, illetve határozatokról, vagy egy más időpontot jelöl ki annak megtartására? Esetleg el is maradhat a tavaszi ülés, amelyen általában az előző évi beszámolók és jelentések hangzanak el?
Jelenleg ebben a kérdésben nem született egyértelmű döntés. Meglátjuk hogyan alakul a helyzet Szlovákiában virológiai szempontból. Tulajdonképpen még júniusban is lehetséges lenne megtartani a tavaszi ülést. A májusra meghatározott időpontban sajnos nem, de egy júniusi lehetőségen még továbbra is gondolkodunk. Egyébként itt is adott az a lehetőség, mint az egyházmegyei közgyűlés esetében, hogy ha elmaradna, akkor a tervezett programpontok az őszi zsinat részét képeznék. De akár esetleg elektronikus formában is meg lehetne oldani a tavaszi ülést. De erről jelenleg még nincs döntés.
Igor Matovič kormánya április 20-án jelentette be milyen szakaszokban kíván enyhíteni a járvány miatti korlátozásokon. Ennek második fázisába sorolták be az istentiszteletek megtartását is bizonyos feltételek mellett: egy személynek 25 m2 helyet kell biztosítani. Lehet-e már örülni ennek a bejelentésnek vagy ez gondot fog majd okozni azokban a gyülekezetekben, ahol elég szép számban járnak templomba? Több időpontot hirdetnek meg az egyházközségek, vagy esetleg fel kell majd iratkozni egy listára és ha betelik az előírt létszám, akkor elküldik a templomba érkezőt? Hogyan is fog ez majd működni a gyakorlatban?
Nagyon örülünk annak, hogy még ha szakaszonként is, de visszaáll a rendes kerékvágásba az élet, s ezáltal a gyülekezeti élet is. Azt viszont egyelőre nem tudjuk, milyen fázisokban fog ez megvalósulni. Értesültünk mi is a miniszterelnök bejelentéséről. Számításaink szerint május első hetében születik majd döntés arra vonatkozólag, hogy ha engedélyezik május második vasárnapján az istentiszteleteket, akkor ennek az engedélyezésnek milyen feltételei lesznek. Mi természetesen szeretnénk ezeket a feltételeket betartani, senkit nem is biztatunk felelőtlen döntésre és arra kérjük a lelkipásztorokat és a híveket is, tartsák be a szakemberek által meghatározott szabályokat. Viszont azt is látni kell, hogy az egy személy 25 m2-en – ez szerintem egy elkapkodott javaslattétel volt. Ez ugyanis lehetetlenné teszi az istentiszteletek megtartását. 25 m2-re egy fő zárt térben az gyakorlatilag azt jelentené, hogy a templomainkban nagyon kevesen tudnának részt venni az istentiszteleteken. Remélem, hogy folynak egyeztetések a kormánnyal ennek módosításával kapcsolatban. S jó reménységgel vagyok afelől, hogy egy más alternatíva alapján fog elindulni a gyülekezeti élet.
Zsinat ülése Rimaszombatban 2019-ben (Fotó: reformata.sk)
A Zsinati Tanács az elmaradt beiktatásokat a 2020. év ünneptelen félévében javasolja megtartani, így lehetővé téve azt, hogy a beiktatott lelkészek jelölhetővé váljanak az egyházmegyei és egyetemes egyházi tisztségekre az egyetemes egyházi tisztújítása keretében. Mi van abban az esetben, ha a korlátozások tovább tartanak, illetve, ha az ünneptelen félévben is ügyelni kell a meghatározott létszám megtartására? Akkor is elmaradnak a beiktatások vagy máshogyan oldják meg?
A gyülekezet és a lelkipásztor életében is a beiktatás egy fontos ünnepi esemény, amikor egy szolgáló lelkész és a gyülekezet egymásra talál és hosszú távon tervezik együtt a jövőt Isten reménységében és szeretetében bízva. Nagyon szomorú, hogy a kialakult helyzet miatt ezeket az alkalmakat el kellett halasztani. A Zsinati Tanács ezzel kapcsolatban olyan döntést hozott, hogy semmilyen kár nem érheti a gyülekezeteket és a lelkipásztorokat a beiktatás elmaradása miatt, tehát nem kell új választásokat tartani vagy újra elkezdeni egy folyamatot. Abban a reménységben vagyunk, hogy amint lehetőség nyílik rá, egy új időpontban megtartatásra kerülnek a lelkipásztori beiktatások. Bízunk abban, hogy a júniusi hónaptól kezdődően valóban már olyan helyzet alakul ki közegészségügyi szempontból, hogy ezek az alkalmak megtarthatóak legyenek.
Az idén hat év, illetve a presbiterek esetében hét év után lejár az egyházi tisztségviselők megbízatása. A Zsinati Tanács azt javasolja az egyházközségeknek, hogy az egyházközségi tisztújításokat a 2020. év ünneptelen félévében, azon belül is leginkább augusztusban tartsák meg. Tartható ez az időpont a koronavírus-járvány miatt? Az egyház vezetése úgy tervezi, hogy akkor már nem lesznek korlátozások vagy ez is még változhat?
Úgy gondolom, hogy tartható ez az időpont. Nem vagyunk egészségügyi szakemberek, nem láthatjuk előre a következő hetek, hónapok alakulását sem Közép-Európában, sem pedig Szlovákiában. Az egyházi törvény szerint szeptember közepéig kell megválasztani az egyházközségeknek az új presbitériumot. Addig bőven van idő és lehetőség arra, hogy ezáltal a választási folyamat elinduljon és az ősz folyamán meg is valósuljon.
Lelkészbeiktatás Rimajánosiban (Fotó: reformata.sk)
Mi van abban az esetben, ha mégsem lehet záros határidőn belül megtartani a választásokat, mert a járvány még tart, illetve a magasabb számú fertőzés miatt ismét korlátozásokat vezetett be a kormány? Van B terv is?
B terv nincs. Reménykedünk abban, hogy visszaáll a régi kerékvágásba az egyházi és társadalmi élet. Ha mégis olyan helyzet alakulna ki, hogy nem lehet a választásokat megvalósítani, akkor a kérdéssel az egyház vezetése mindenképpen foglalkozni fog és a zsinat majd dönt erről, mivel a hatályába tartoznak ezeknek a kérdésköröknek a kezelése és rendezése. Úgy gondolom, nem fog kialakulni jogbizonytalanság. Bízom egyrészt abban, hogy meg tudjuk valósítani a választásokat, másrészt, ha újabb nehéz járványügyi helyzet alakulna ki ősszel, egyházunk döntéshozói szervei akkor is tudnának bölcs döntést hozni.
A legtöbb gyülekezetben májusban-júniusban, vagy pünkösd előtt tartják meg a konfirmációt. A járvány miatt az idén elmarad a fiatalok vallástétele, vagy ennek megtartását is egy későbbi időpontban ajánlják?
Már a járvány kezdetén foglalkoztunk ezzel a témával is. A Zsinati Tanács olyan állásfoglalást adott ki és tanácsolta is a gyülekezeteknek, hogy most májusban ne tartsák meg a konfirmációi alkalmat. Ez mindig egy örömteli alkalom a gyülekezet, a közösség előtt vallást tevő fiatalok és a családtagjaik számára. Akkor lehet és kell pótolni, amikor a járványügyi helyzet lehetővé teszi és meg tudják tartani a gyülekezetekben a hitvallás és bizonyságtévő alkalmakat. Ezért is javasolta a Zsinati Tanács az ünneptelen félévre való halasztást, ami a pünkösd utáni időszakot jelenti egészen az adventi időszak megkezdéséig bezárólag. A fiatalok, akik felkészültek erre az alkalomra, akkor bizonyságot tudjanak tenni és ez ugyanolyan örömteli alkalommá váljon a gyülekezetek, családok számára mintha nem is lett volna járvány.
Számol-e az egyház vezetése azzal, hogy lesznek olyan egyházközségek, amelyek a templom bezárása miatt anyagi nehézségbe ütköznek és gondot okoz majd számukra a számlák befizetése, vagy éppen a folyamatban lévő munkálatok költségeinek a fedezése?
Ez egy nagyon komoly kérdésként van előttünk. Már tárgyaltunk is ezzel kapcsolatosan. Jelenleg azonban még nem lehet pontos kimutatást adni arról, hogy a gyülekezetek éves átlagbevételének milyen részaránya hiányzik majd, de számolunk a hiánnyal. Szeretném is biztatni a gyülekezeti tagokat arra, hogy még ebben a helyzetben is találják meg a gyülekezetük támogatásának módját. Bízom abban, hogy az egyházközségekben bölcsen meg tudják szervezni, hogy a lelkészi hivatalokba, a gondnokoknak és pénztárosnak eljuttassák az adományokat. A gyülekezetek presbiterei is bekapcsolódhatnak az adományok gyűjtésének megszervezésébe. Ugyanakkor minden gyülekezetnek van folyószámlája, amelyre szintén utalható adomány. Fontosnak tartom ugyanis, hogy ebben az időszakban sem álljon le a gyülekezeti adakozás. Több gyülekezetről tudunk, ahol a gyülekezeti újítások megvalósításának okán jelenleg is céladományok gyűjtése folyik. Másrészt számolunk azzal is, hogy lesznek bevételi kiesések az egyházközségekben. Egyetemes Egyházi szinten több verzióban is gondolkodtunk. Szeretnénk úgy alakítani az egyházi életet, hogy továbbra is működőképesek maradjanak a gyülekezetek. Egyetemes Egyházi szinten pedig egy költségvetési áttervezés is a tervek között szerepel.
Gyermektábor Dunaszerdahelyen (Fotó: reformata.sk)
A 2020-as év első félévében több tervezett esemény, köztük óvoda és bölcsődei átadások, Szeretethíd jótékonysági rendezvény is elmaradt, sőt, az Egység napja is. Mikor várható ezeknek a pótlása, az új időpont?
Az adott helyzettől függ. A felépülő új óvodák és bölcsődék átadására azonnal sor kerülhet, amint adódik rá lehetőség, de az új időpontokat egyeztetjük a beruházásokat megvalósító gyülekezetekkel és a támogatást nyújtó magyarországi kormányzati hivatalokkal. Úgy vélem, hogy a járvány enyhülésével ez a kérdés is napirendre kerül. Nem tudjuk azonban, hogy mit hoz a nyár. Az évente megrendezésre kerülő egyházközségi vagy egyházmegyei szervezésű gyermek- és ifjúsági táborok, napközis táborok, közös gyülekezeti nyári programok, kirándulások, vagy a több száz résztvevővel zajló egyházmegyei napok megrendezésre kerülhetnek-e az idén nyáron vagy kora ősszel. Ezek még mindig kérdőjelesek. Egyelőre nem is tudjuk, miként tudnánk ezeket pótolni. Én egyébként abban reménykedem, hogy a nyári hónapokban javul annyira a járványügyi helyzet, hogy ha nem is bentlakásos rendezvényeket, de egy-egy közösségi alkalmat – akár korlátozott létszámmal – meg lehet majd tartani. Az idei évre is volt több betervezett rendezvény. Kárpát-medencei összefüggésben, a május 24-ei marosvásárhelyi Egység napját a szervezők elhalasztják egy évvel későbbre. Meg kell találni az adott lehetőségekhez képest azt a formát, ahogyan a Krisztusról szóló bizonyságtételt oda tudjuk vinni a gyülekezetekbe, egyházi intézményekbe és a gyermekek irányába is. Úgy látom, hogy egyházunk lelkészei, gondnokai, ifjúsági- és gyermekmunkásai, intézményvezetői nagyon is kreatívak, és megtalálják az üzenet átadásának módját.
Nem lesz túl mozgalmas, – amennyiben már nem lesznek korlátozások – a következő félév, ha mindent elmaradt esemény szeretnénk bepótolni?
Azt gondolom, hogy most is mozgalmas az egyház élete. Mert nem úgy kell elképzelni, hogy ha nincsenek a templomokban nyilvános istentiszteletek, akkor az egyház áll. Az egyház él és működik. A szolgálatnak új lehetőségei nyíltak meg a lelkipásztorok és a gyülekezetek előtt. Azt gondolom, hogy ez egy új lendületet is ad a bizonyságtételek eljuttatásának szempontjából a gyülekezeti tagok irányába. Ha akadályoztatva és nehezebben is tudjuk megvalósítani szolgálatunkat, de azon vagyunk, hogy az egyházi élet teljességgel működjön. Hogy az elmaradt alkalmakat miként tudjuk majd pótolni? Ebben is jó reménységben kell lennünk, Isten kegyelmében és szeretetében bízva, de az emberi kreativitásban is sok-sok lehetőséget láthatunk. Ezekben a hetekben mindannyian meg is tapasztaltuk ezt a keresztyén közösségekben és gyülekezetekben, hogy a bizonyságtételt tovább tudjuk vinni az embereknek az irányába.
(Iski Ibolya, reformata.sk/Felvidék.ma)
