Január 24-én a teljes EU 27 pénzügyminisztere tartottak formális tanácsülést. Az EB által kifogásolt magyar törvényekről is tárgyalnak. (Frissítve)
Megállapodtak az euróövezeti országok pénzügyminiszterei (Eurogroup) január 23-án, hétfőn annak a szerződésnek a szövegében, amely szerint még idén létrejön a zóna stabilitását biztosító állandó mechanizmus (ESM). A szöveg egyik újítása, hogy az elvben összesen akár 500 milliárd eurós pénzügyi támogatás nyújtására képes mechanizmust csak olyan országok vehetik igénybe, amelyek ratifikálják a fokozott pénzügyi fegyelemre vonatkozóan készülő paktumot is. Jean-Claude Juncker, az euróövezeti pénzügyminiszteri csoport elnöke a brüsszeli ülést lezáró éjszakai sajtótájékoztatón elmondta: egyetértettek abban is, hogy a pénzügyi fegyelemre vonatkozó új megállapodás legfrissebb szövegváltozata szintén jó alap a megegyezésre, így a jövő héten az uniós tagországok állam- és kormányfőinek tárgyalóasztalára kerülhet. Ezt a megállapodást az uniós vezetők márciusban remélik aláírásra kész állapotba hozni.
Az ESM a jelenlegi ideiglenes eszközt (EFSF) váltja fel júliustól, de még az utóbbi is érvényben marad jövő nyárig – erősítette meg Juncker. Hozzátette, hogy a két mechanizmus kapacitását a következő hónapokban még egyszer felülvizsgálják. A hétfői megállapodáshoz helyszíni források szerint meg kellett győzni Finnországot arról, hogy tegyen le követeléséről, miszerint a mechanizmus igénybe vételével kapcsolatos döntések csak egyhangúlag születhetnek meg. A most kimunkált kompromisszum szerint ehelyett több mint négyötödös (pontosan 85 százalékos) többségre lesz szükség, illetve bizonyos esetekben rendelkezésre áll egy kimaradási lehetőség is egy-egy döntésből. A mechanizmus állandó tőkéje 80 milliárd euró lesz, ezt a benne részt vevő országok öt év alatt adják össze gazdasági súlyukat tükröző elosztásban.
A most lényegében jóváhagyott szerződést várhatóan a jövő hónapban írják alá, és azt követően a részes államok parlamentjeinek ratifikálniuk is kell.
Nem sikerült viszont megállapodniuk a minisztereknek a görög államadósság magánhitelezők általi átütemezésének egyes, még tisztázatlan részleteiről. Az Eurogroup a brüsszeli források szerint további tárgyalásokat tart szükségesnek a hitelezők, valamint a görög kormányzat között a jelenlegi értékpapírokat felváltó újak jelenleg 4 százalékosra tervezett kamatairól és néhány más részletéről.
Juncker úgy fogalmazott, hogy az átlagos kamatnak 3,5 százalék alatt kell lennie ahhoz, hogy Athén a tervezett mértékben csökkenteni tudja adósságát az évtized végéig.
Az uniós illetékes mindazonáltal Görögországot is sürgette, hogy dolgozzon ki újabb ambiciózus tervet a további takarékosság jegyében. Ismételten leszögezte ugyanakkor, hogy Athén helye az euróövezetben van. Ebben a témában a pesszimistább brüsszeli várakozások szerint várhatóan csak a jövő hónapban születik megegyezés. Ezzel együtt a piacok derűlátóbbá váltak a megállapodást illetően, és késő este javult az euró árfolyama a dollárhoz képest.
Klaus Regling, az EFSF igazgatója a találkozó után nyilatkozva kitért arra, hogy az egyik vezető nemzetközi hitelminősítő nemrégiben csökkentette számos euróövezeti ország addigi legmagasabb besorolását. Úgy vélte, a mechanizmus kapacitásában ez nem jelent korlátozást. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a leminősítésre adott pénzügyi piaci reakció mérsékelt volt.
Az euróövezeti miniszterek találkozóját követően kedden a teljes EU 27 pénzügyminisztere tart formális tanácsülést. Annak egyik témája a Magyarország ellen túlzott államháztartási hiány miatt folyó eljárás folytatására tett európai bizottsági javaslat.
Martin Schulz európai parlamenti elnök a sajtó előtt hangsúlyozta a magyar miniszterelnökkel Brüsszelben történt kétoldalú találkozó után, hogy nyitott szellemű és gyümölcsöző megbeszélést folytattak. Konszolidációs politika folyik ma Magyarországon – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a kedden folytatott találkozót követően. Schulz hangoztatta, hogy a beszélgetés során magánvéleményként kifejtette a magyar alkotmánnyal és a kormányfő politikai stratégiájával kapcsolatos aggodalmait is. A magyar kormányfő – aki a nap folyamán később José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnökkel is tárgyal – mondta: a kormány arra tesz erőfeszítéseket, hogy egyesítse a népet gazdasági és társadalmi programja körül.
Az Európai Bizottság múlt héten jelentette be, hogy három területen kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, és a felvetett problémákra onnan számítva egy hónapon belül választ vár. Az eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, egy másik a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozik, a harmadik pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat érinti. A bizottság emellett az igazságügyi rendszer függetlenségével kapcsolatban is további kérdéseket intézett a kormányhoz. A pénzügyi és gazdasági válság idején kiemelkedően fontos Magyarországon a piacok és a lakosság bizalma – hangsúlyozta José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke január 24-én kedden Brüsszelben Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott találkozóját követően. A bizottsági forrás mindazonáltal az MTI-nek azt mondta: a mostani találkozót követően a testület derűlátó azzal kapcsolatban, hogy közösen hamarosan sikerül megoldást találni a vitatott jogszabályok ügyében.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”31948″}
